Ma temetik II. Erzsébetet – 10 érdekesség a szertartásról

Olvasási idő kb. 3 perc

Férje, Fülöp herceg mellett helyezik örök nyugalomra az uralkodót, akinek halála és temetése emberek százezreit mozgatja meg. II. Erzsébet maga is részt vett állami temetése megtervezésében.

Egy ország várja megrendülten, hogy ma örök nyugalomra helyezzék királynőjét, aki, hosszú, tartalmas és szolgálatban eltöltött élet után hunyt el szeptember 8-án. Íme, 10 érdekesség a mai nappal kapcsolatosan!

1. Ólomkoporsóban helyezik sírba

A királynő koporsójának külső rétege tölgyből készült, belsejét azonban ólomréteg borítja. A Leverton & Sons koporsókészítő szerint ettől lesz olyan nehéz a koporsó, hogy nyolc ember szükséges ahhoz, hogy vállán vigye. A felhasznált fa amerikai tölgy, mivel angol tölgyből elképzelhetetlenül drága lett volna elkészíteni a koporsót – túl drága még egy királynői temetéshez is.

Az ólombelső a viktoriánus éra találmánya: az így bélelt koporsók jobban kizárják a levegőt, és így lassítható a test bomlása,

ami fontos lehet, hiszen Erzsébet koporsóját sem hűtötték halála óta. Ráadásul ezeket a koporsókat nem föld alá temetik, hanem kriptába helyezik el.

II. Erzsébet koporsója nyilvános ravatalán
Fotó: Carl Court / Getty Images Hungary

2. Harminc éve elkészült már II. Erzsébet koporsója

Ugyanakkor, amikor Fülöp hercegé. Ebben nincsen semmi meglepő: a koporsókészítő cég ismeretei szerint a királyi család minden egyes tagjának már életében elkészítik a koporsóját, hogy amikor szükség lesz rá, készen álljon, egy ilyen különleges anyagokból készülő darabot ugyanis nem lehet néhány óra alatt elkészíteni.

3. A koronát ékítő gyémántot Dél-Afrika visszakövetelné a királynő halála után

A hivatalos, westminsteri apátságban tartott temetési szertartáson is korona díszíti majd a koporsót: a birodalmi koronában és a jogarban is egy olyan gyémánt csillog – az Afrika Nagy Csillaga gyémánt darabjai , amelyet Dél-Afrikában bányásztak ki, és egyesek szerint lopás útján került el jogos tulajdonosától. A britek ugyanakkor azt vallják, hogy a gyémántot megvásárolta a dél-afrikai kormány, majd VII. Eduárd királynak adták ajándékba.

Halála után is tisztelettel emlékeznek rá
Fotó: David Ramos / Getty Images Hungary

4. Csendes lesz még az ég is a temetés egy pontján

A szertartás vége felé, helyi idő szerint öt perccel dél előtt kétperces néma csenddel, gyászszünettel is megemlékeznek a királynőről. Hogy ekkor valóban teljes lehessen a csend, a Heathrow nem fogad és indít járatokat fél tizenkettőtől fél órán át.

5. Megáll az élet Londonban

Hétfőn bezár a legtöbb üzlet, emellett azok is rosszul járnak majd, akik épp ezen a napon ugranának be egy gyorsétterembe, mert kegyeletből ezek az éttermek sem nyitnak ki. A napot munkaszüneti nappá nyilvánították.

Az állami temetés a westminsteri apátságban lesz
Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

6. A királynő kérései is formálták a szertartást

A hozzá közel állók szerint II. Erzsébet aktív szerepet vállalt abban, hogy kialakuljon a szertartás rendje. 

Ő szerette volna például, hogy saját skót dudása játsszon majd el egy dallamot a szertartás vége felé.

7. Nem az állami temetésén temetik el 

Ez nem fog meglepni senkit, hiszen a westminsteri apátságból még gyászmenet kíséri őt a Wellington-diadalívhez, ahonnan Windsorba viszik az állami halottaskocsival. Itt lesz egy újabb, 800 fő bevonásával tartott szertartás, melyen szűkebb körben búcsút vesznek tőle, valódi temetésére azonban este kerül sor. Ezen már csak a királyi család vesz részt, ekkor kerül koporsója Fülöpé mellé.

V. György temetése Windsorban
Fotó: Daily Herald Archive / Getty Images Hungary

8. Csak két ékszert vihet magával a sírba

Valószínűleg egy pár gyöngy fülbevaló és egyszerű arany jegygyűrűje az, amit pompázatos ékszerei közül magával vitt koporsójába a királynő.

9. Érdekes tradíciók következnek Windsorban

Az itteni szertartáson egy pálca eltörésével szimbolizálják majd azt, hogy uralkodói szolgálata végéhez érkezett, a koronaékszereket is ekkor veszik le a koporsóról, ami szintén szimbolikus tett.

10. A westminsteri apátságban rég nem temettek uralkodót

Utoljára a 18. században került erre sor – viszont a királynőt itt koronázták meg, és itt is ment férjhez Fülöp herceghez, életének tehát fontos helyszíne az, ahol a világ örök búcsút mond neki.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.