Van egy kis probléma a mediterrán étkezéssel, amiről ritkán esik szó – ezért utálja a szakértő

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ódákat zengtek eddig róla a szakértők, mégis mi lehet vele a baj? Éppen megszoktuk a halat és letettünk a körömpörköltről, erre kiderül, hogy mégsem tökéletes a módszer? Azért erről még nincs szó, ez a diéta továbbra is a legjobbak egyike, épp csak elmentünk valami igazán fontos mellett…

A mediterrán étrend az egyik legnépszerűbb táplálkozási mód, ami nem véletlen: az egészség és a karcsúság megőrzésére alkalmas étrenddel úgy diétázhat az ember, hogy közben nem kell koplalnia. Szakértők szerint hosszú távon nagyon eredményes, mert az összes közül ez a legkönnyebben tartható, ráadásul a szív- és cukorbetegek számára is a legjobb választás.

A hagyományos mediterrán étrend a definíció szerint olyan élelmiszerek fogyasztásán alapul, amelyek a Földközi-tengerrel határos országokban könnyen elérhetők. Alapját sok zöldség és gyümölcs, teljes kiőrlésű gabonák, olajos magvak és hüvelyesek képezik, amelyek lehetőség szerint szezonálisak és a lehető legkevésbé vannak feldolgozva. Az étrend fő zsírforrása az olívaolaj, előnyben részesülnek a fehér húsok, így a szárnyasok, tengeri halak, tenger gyümölcsei, amelyek gazdagok ómega-3 zsírsavakban. Vörös hús csak ritkán fér bele, de a sajtról és a joghurtról nem kell lemondanunk, ezeket akár a mindennapi étkezéseinkbe is beilleszthetjük.

A mediterrán étrend problémája, amiről nem beszélünk eleget

Valószínűleg te is ismered a mediterrán diétát. Következetesen a legegészségesebb étrendnek tartják, és számos tanulmány összefüggésbe hozta a krónikus betegségek, például a szívbetegség, a 2-es típusú cukorbetegség és a korai halálozás alacsonyabb kockázatával. És bár van mit ünnepelni a módszeren, van egy probléma is, amelyről nem beszélünk eleget.

Az étrend az európai mediterrán országok hagyományos étkezési szokásaira épül, de kizárja sok más, mediterrán tengerparttal rendelkező nemzet hagyományos konyháját, amik szintén tökéletesen megfelelnek a szabályoknak. Ráadásul az egésznek mindössze annyi az oka, hogy az első, előnyöket vizsgáló kutatásban egyszerűen nem vizsgálták az összes ország ételeit, csak néhányét, így kerülhetett viszonylag kis terület a győztesek közé. A szakértők szerint így a módszer fölöslegesen korlátozó lett.

Az étrend jelenlegi értelmezése nem olyan rugalmas vagy hozzáférhető, mint amilyennek elképzelték, mivel nagymértékben támaszkodik olyan élelmiszerekre, amelyek sokak számára elérhetetlenek.

A mediterrán diéta nem reprezentálja az egész mediterrán régiót

21 ország érinti a Földközi-tengert: Albánia, Algéria, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Ciprus, Egyiptom, Franciaország, Görögország, Izrael, Olaszország, Libanon, Líbia, Málta, Monaco, Montenegró, Marokkó, Szlovénia, Spanyolország, Szíria, Tunézia és Törökország.

A mediterrán étrend azonban elsősorban Olaszország, Görögország, Spanyolország és Dél-Franciaország hagyományos konyháján alapul, és nem ajánlja a régió kelet-európai, közel-keleti és afrikai országait. Ha valaki az étrendjét ez alapján tervezi meg, sokféle fogást kizár fölöslegesen, így a módszer elsőként leírt szabályai sokak szerint nem elég rugalmasak. 

Azért nem kell mától leszokni róla, csak okosabban csinálni
Fotó: Fernando Trabanco FotografÃa / Getty Images Hungary

Ennek oka az úgynevezett Seven Countries Studyra vezethető vissza. 1952 és 1957 között Ancel Keys amerikai kutató kollégáival hét országban végzett informális, feltáró vizsgálatokat: Olaszországban, Görögországban, Jugoszláviában, Hollandiában, Finnországban, Japánban és az Egyesült Államokban.

A kutatók ezen országok mindegyikében tanulmányozták az étkezési szokásokat, és mérték a szívbetegségek, a cukorbetegség és a kockázati tényezők, például a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás és a dohányzás arányát. Végül Keys és csapata arra a következtetésre jutott, hogy az olaszországi és görögországi táplálkozási minták a szívbetegségek és az összes ok miatti halálozás alacsonyabb arányával járnak együtt ezekben az országokban. Tehát Keys elkezdte népszerűsíteni ezt az étkezési módot a jobb egészség és a betegség kockázatának csökkentése érdekében.

Ma a szakértők olykor kritizálják Keys módszereit. Egy, a Journal of Critical Dietetics folyóiratban nemrég megjelent cikk rámutat arra, hogy a kutatás csak férfiaktól gyűjtött adatokat, és Japán kivételével csak túlnyomórészt fehér személyeket kérdezett meg. Az ok tehát, amiért a nem európai konyhák nem részei a mediterrán étrendnek, nem az, hogy kevésbé táplálóak, hanem az, hogy ezek az országok nem szerepeltek a korai kutatásokban. A helyzet tehát az, hogy ha ezt az étrendet folytatod, továbbra is egészségesen élsz, de érdemes körülnézned más országok étlapjain, mert azokon új és ugyanolyan egészséges kedvenceket találhatsz. 

„Megbélyegző lehet, ha csak az európai konyhákra koncentrálunk"

Összességében a szakértők egyetértenek abban, hogy a mediterrán étrend egészséges és tápláló. Hangsúlyozza a teljes, növényi alapú élelmiszereket (gyümölcsök, zöldségek, diófélék, magvak, hüvelyesek és teljes kiőrlésű gabonák), a sovány fehérjéket és a telítetlen zsírokat.

Ám csakis Olaszország, Görögország, Spanyolország és Franciaország konyhájának fogyasztása nem feltétlenül hasznos, és sok mediterrán diétás étellistából hiányzik a kulturális sokszínűség.

Idézőjel ikon

„Ha azt mondjuk, hogy egy régió (és valójában három vagy négy ország) egészségesen étkezik, az azt jelenti, hogy más országok és kulturális élelmiszereik nem egészségesek, ami megbélyegző lehet”

– mondja Shana Spence, New York-i székhelyű dietetikus.

Hozzátette: az igazi mediterrán étrend messze túlmutat az európai alapvető élelmiszereken, mint a hal és az olívaolaj.

„A mediterrán régió minden országának és/vagy kulturális csoportjának megvan a maga egyedi étkezési kultúrája és preferenciái” – hívja fel a figyelmet Alice Figueroa dietetikus. „Nemcsak az európai országokat kell kiemelnünk, hanem az afrikai és közel-keleti országokat is.”

A mediterrán diéta alapelvei minden konyhára alkalmazhatók

Épphogy megszoktuk a halat, erre válthatunk másra?
Fotó: Hohenhaus / Getty Images Hungary

A mediterrán étrendről alkotott elképzelésünk kiszélesítése követhetőbbé és reálisabbá teheti azt az emberek számára, állítja Spence. „Ha valakinek nincs kedve a tenger gyümölcseihez vagy az olajbogyóhoz, ez az étkezési mód nem fenntartható.” Hasonlóképpen, ha valaki nem engedheti meg magának, hogy állandóan ezeket a mediterrán ételeket ehesse, elbátortalanodhat, és úgy érzi, az egészséges táplálkozás elérhetetlen, emeli ki a szakember.

Úgy véli, ha a mediterrán étrend általános mintáira összpontosítunk, mint például a sok növényi alapú étel fogyasztása és a telítetlen zsírok kiválasztása a telítettek helyett, az rugalmasabbá és testre szabhatóbbá teszi az étrendet.

„Minden kultúra használ zöldséget, gyümölcsöt és gabonát” – mondja Spence, aki nem rajong a módszerért, legalábbis a régóta ismert keretek között. „Nagyszerű, ha az ember több ilyen alapanyagot ad hozzá az étrendjéhez, és vannak módok a saját receptjeinkbe való beépítésre anélkül is, hogy azt gondolnánk, hogy az adott örökség helytelen, mert nem ünneplik a mainstream médiában” – hangsúlyozta.

Figueroa azt is megjegyzi, hogy sok nem európai kultúra is tartalmaz hasonló ételeket: a zöldséges curry az indiai konyha egyik pillére, az egészségesen készített sült krumpli az egyik főétel Délkelet-Ázsiában, a guatemalai pörköltek sok zöldséggel és egy kis hússal készülnek, az etióp ételekhez pedig szintén sok zöldséget, főleg hüvelyeseket használnak. Bár ezek az ételek nem feltétlenül azok, amelyeket a mediterrán diéta szakácskönyvei kiemelnek, sok esetben ugyanazokat a tápanyagokat tartalmazzák.

Végső soron előfordulhat, hogy a Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban alapvető alapanyagok nem mindenki számára hozzáférhetők vagy épp nem a fogyasztó kedvencei, miközben egy másik ország konyhája ugyanolyan egészséges volna a számára.

Az, hogy nem eszel minden este halat és olívaolajat, nem jelenti azt, hogy étkezési szokásaid nem táplálóak, vagy hogy nem tudod kihasználni a mediterrán diéta előnyeit.

Íme a lényeg

A mediterrán diéta valóban tápláló és egészségvédő, de az európai konyhákra való összpontosítása kizár sok más kulturális ételt, amelyek ugyanolyan táplálóak, vallja a szakértő. A mediterrán étrendben gyakran előforduló hagyományos görög és olasz ételek fogyasztása, mint például a lazac fetával és paradicsommal, ízletes és egészséges étkezési mód lehet, és talán éppen olyasmi, amit szeretsz.

Ahelyett, hogy a mediterrán étrendet bárki A–Z-ig követné, próbálj meg sok növényi alapú ételt enni, és válaszd a telítetlen zsírokat a telítettek helyett – javasolják a megszólalók. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Szabó Eszter
Szabó Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.