Van egy kis probléma a mediterrán étkezéssel, amiről ritkán esik szó – ezért utálja a szakértő

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ódákat zengtek eddig róla a szakértők, mégis mi lehet vele a baj? Éppen megszoktuk a halat és letettünk a körömpörköltről, erre kiderül, hogy mégsem tökéletes a módszer? Azért erről még nincs szó, ez a diéta továbbra is a legjobbak egyike, épp csak elmentünk valami igazán fontos mellett…

A mediterrán étrend az egyik legnépszerűbb táplálkozási mód, ami nem véletlen: az egészség és a karcsúság megőrzésére alkalmas étrenddel úgy diétázhat az ember, hogy közben nem kell koplalnia. Szakértők szerint hosszú távon nagyon eredményes, mert az összes közül ez a legkönnyebben tartható, ráadásul a szív- és cukorbetegek számára is a legjobb választás.

A hagyományos mediterrán étrend a definíció szerint olyan élelmiszerek fogyasztásán alapul, amelyek a Földközi-tengerrel határos országokban könnyen elérhetők. Alapját sok zöldség és gyümölcs, teljes kiőrlésű gabonák, olajos magvak és hüvelyesek képezik, amelyek lehetőség szerint szezonálisak és a lehető legkevésbé vannak feldolgozva. Az étrend fő zsírforrása az olívaolaj, előnyben részesülnek a fehér húsok, így a szárnyasok, tengeri halak, tenger gyümölcsei, amelyek gazdagok ómega-3 zsírsavakban. Vörös hús csak ritkán fér bele, de a sajtról és a joghurtról nem kell lemondanunk, ezeket akár a mindennapi étkezéseinkbe is beilleszthetjük.

A mediterrán étrend problémája, amiről nem beszélünk eleget

Valószínűleg te is ismered a mediterrán diétát. Következetesen a legegészségesebb étrendnek tartják, és számos tanulmány összefüggésbe hozta a krónikus betegségek, például a szívbetegség, a 2-es típusú cukorbetegség és a korai halálozás alacsonyabb kockázatával. És bár van mit ünnepelni a módszeren, van egy probléma is, amelyről nem beszélünk eleget.

Az étrend az európai mediterrán országok hagyományos étkezési szokásaira épül, de kizárja sok más, mediterrán tengerparttal rendelkező nemzet hagyományos konyháját, amik szintén tökéletesen megfelelnek a szabályoknak. Ráadásul az egésznek mindössze annyi az oka, hogy az első, előnyöket vizsgáló kutatásban egyszerűen nem vizsgálták az összes ország ételeit, csak néhányét, így kerülhetett viszonylag kis terület a győztesek közé. A szakértők szerint így a módszer fölöslegesen korlátozó lett.

Az étrend jelenlegi értelmezése nem olyan rugalmas vagy hozzáférhető, mint amilyennek elképzelték, mivel nagymértékben támaszkodik olyan élelmiszerekre, amelyek sokak számára elérhetetlenek.

A mediterrán diéta nem reprezentálja az egész mediterrán régiót

21 ország érinti a Földközi-tengert: Albánia, Algéria, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Ciprus, Egyiptom, Franciaország, Görögország, Izrael, Olaszország, Libanon, Líbia, Málta, Monaco, Montenegró, Marokkó, Szlovénia, Spanyolország, Szíria, Tunézia és Törökország.

A mediterrán étrend azonban elsősorban Olaszország, Görögország, Spanyolország és Dél-Franciaország hagyományos konyháján alapul, és nem ajánlja a régió kelet-európai, közel-keleti és afrikai országait. Ha valaki az étrendjét ez alapján tervezi meg, sokféle fogást kizár fölöslegesen, így a módszer elsőként leírt szabályai sokak szerint nem elég rugalmasak. 

Azért nem kell mától leszokni róla, csak okosabban csinálni
Fotó: Fernando Trabanco FotografÃa / Getty Images Hungary

Ennek oka az úgynevezett Seven Countries Studyra vezethető vissza. 1952 és 1957 között Ancel Keys amerikai kutató kollégáival hét országban végzett informális, feltáró vizsgálatokat: Olaszországban, Görögországban, Jugoszláviában, Hollandiában, Finnországban, Japánban és az Egyesült Államokban.

A kutatók ezen országok mindegyikében tanulmányozták az étkezési szokásokat, és mérték a szívbetegségek, a cukorbetegség és a kockázati tényezők, például a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás és a dohányzás arányát. Végül Keys és csapata arra a következtetésre jutott, hogy az olaszországi és görögországi táplálkozási minták a szívbetegségek és az összes ok miatti halálozás alacsonyabb arányával járnak együtt ezekben az országokban. Tehát Keys elkezdte népszerűsíteni ezt az étkezési módot a jobb egészség és a betegség kockázatának csökkentése érdekében.

Ma a szakértők olykor kritizálják Keys módszereit. Egy, a Journal of Critical Dietetics folyóiratban nemrég megjelent cikk rámutat arra, hogy a kutatás csak férfiaktól gyűjtött adatokat, és Japán kivételével csak túlnyomórészt fehér személyeket kérdezett meg. Az ok tehát, amiért a nem európai konyhák nem részei a mediterrán étrendnek, nem az, hogy kevésbé táplálóak, hanem az, hogy ezek az országok nem szerepeltek a korai kutatásokban. A helyzet tehát az, hogy ha ezt az étrendet folytatod, továbbra is egészségesen élsz, de érdemes körülnézned más országok étlapjain, mert azokon új és ugyanolyan egészséges kedvenceket találhatsz. 

„Megbélyegző lehet, ha csak az európai konyhákra koncentrálunk"

Összességében a szakértők egyetértenek abban, hogy a mediterrán étrend egészséges és tápláló. Hangsúlyozza a teljes, növényi alapú élelmiszereket (gyümölcsök, zöldségek, diófélék, magvak, hüvelyesek és teljes kiőrlésű gabonák), a sovány fehérjéket és a telítetlen zsírokat.

Ám csakis Olaszország, Görögország, Spanyolország és Franciaország konyhájának fogyasztása nem feltétlenül hasznos, és sok mediterrán diétás étellistából hiányzik a kulturális sokszínűség.

Idézőjel ikon

„Ha azt mondjuk, hogy egy régió (és valójában három vagy négy ország) egészségesen étkezik, az azt jelenti, hogy más országok és kulturális élelmiszereik nem egészségesek, ami megbélyegző lehet”

– mondja Shana Spence, New York-i székhelyű dietetikus.

Hozzátette: az igazi mediterrán étrend messze túlmutat az európai alapvető élelmiszereken, mint a hal és az olívaolaj.

„A mediterrán régió minden országának és/vagy kulturális csoportjának megvan a maga egyedi étkezési kultúrája és preferenciái” – hívja fel a figyelmet Alice Figueroa dietetikus. „Nemcsak az európai országokat kell kiemelnünk, hanem az afrikai és közel-keleti országokat is.”

A mediterrán diéta alapelvei minden konyhára alkalmazhatók

Épphogy megszoktuk a halat, erre válthatunk másra?
Fotó: Hohenhaus / Getty Images Hungary

A mediterrán étrendről alkotott elképzelésünk kiszélesítése követhetőbbé és reálisabbá teheti azt az emberek számára, állítja Spence. „Ha valakinek nincs kedve a tenger gyümölcseihez vagy az olajbogyóhoz, ez az étkezési mód nem fenntartható.” Hasonlóképpen, ha valaki nem engedheti meg magának, hogy állandóan ezeket a mediterrán ételeket ehesse, elbátortalanodhat, és úgy érzi, az egészséges táplálkozás elérhetetlen, emeli ki a szakember.

Úgy véli, ha a mediterrán étrend általános mintáira összpontosítunk, mint például a sok növényi alapú étel fogyasztása és a telítetlen zsírok kiválasztása a telítettek helyett, az rugalmasabbá és testre szabhatóbbá teszi az étrendet.

„Minden kultúra használ zöldséget, gyümölcsöt és gabonát” – mondja Spence, aki nem rajong a módszerért, legalábbis a régóta ismert keretek között. „Nagyszerű, ha az ember több ilyen alapanyagot ad hozzá az étrendjéhez, és vannak módok a saját receptjeinkbe való beépítésre anélkül is, hogy azt gondolnánk, hogy az adott örökség helytelen, mert nem ünneplik a mainstream médiában” – hangsúlyozta.

Figueroa azt is megjegyzi, hogy sok nem európai kultúra is tartalmaz hasonló ételeket: a zöldséges curry az indiai konyha egyik pillére, az egészségesen készített sült krumpli az egyik főétel Délkelet-Ázsiában, a guatemalai pörköltek sok zöldséggel és egy kis hússal készülnek, az etióp ételekhez pedig szintén sok zöldséget, főleg hüvelyeseket használnak. Bár ezek az ételek nem feltétlenül azok, amelyeket a mediterrán diéta szakácskönyvei kiemelnek, sok esetben ugyanazokat a tápanyagokat tartalmazzák.

Végső soron előfordulhat, hogy a Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban alapvető alapanyagok nem mindenki számára hozzáférhetők vagy épp nem a fogyasztó kedvencei, miközben egy másik ország konyhája ugyanolyan egészséges volna a számára.

Az, hogy nem eszel minden este halat és olívaolajat, nem jelenti azt, hogy étkezési szokásaid nem táplálóak, vagy hogy nem tudod kihasználni a mediterrán diéta előnyeit.

Íme a lényeg

A mediterrán diéta valóban tápláló és egészségvédő, de az európai konyhákra való összpontosítása kizár sok más kulturális ételt, amelyek ugyanolyan táplálóak, vallja a szakértő. A mediterrán étrendben gyakran előforduló hagyományos görög és olasz ételek fogyasztása, mint például a lazac fetával és paradicsommal, ízletes és egészséges étkezési mód lehet, és talán éppen olyasmi, amit szeretsz.

Ahelyett, hogy a mediterrán étrendet bárki A–Z-ig követné, próbálj meg sok növényi alapú ételt enni, és válaszd a telítetlen zsírokat a telítettek helyett – javasolják a megszólalók. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Szabó Eszter
Szabó Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.

Életem

Ezért betegesek a designer kutyák: a divatfajták egészségügyi problémái

A designer kutyák az elmúlt években hatalmas divathullámot indítottak el, a vásárlókat gyakran olyan megkapó ígéretekkel csábítják, mint a hipoallergén bunda vagy a népszerű fajták legjobb tulajdonságainak ötvözése. Ebben a folyamatban a társadalom különlegességek iránti vágya mutatkozik meg, amely az élő állatokat is képes divattermékké tenni.

Testem

Hiába diétázol, mégis hízol? Az alváshiány is akadályozhatja a fogyást

Ismerős a helyzet, amikor patikamérlegen számolod a kalóriákat, becsületesen izzadsz az edzőteremben, a mérleg nyelve mégis makacsul ugyanoda mutat – vagy ami még dühítőbb, sunyi módon felfelé kúszik? Előfordulhat, hogy a válasz a pihe-puha párnáid között rejtőzik: a krónikus kialvatlanság ugyanis szép csendben képes teljesen szabotálni minden fogyókúrás igyekezetet.

Offline

Mit jelent a nyitvatermő? Alapkvíz biológiából

A biológia alapjairól szól kvízünk – ha tisztában vagy a legfontosabb fogalmakkal, nem fog nehezedre esni kiválasztani a helyes választ kérdéseinkre. Akkor se bánkódj, ha nem sikerül olyan jól a kvíz, legalább tanultál valamit.

Testem

Nem csak az öregedés okozhat látásromlást: így hatnak a szemedre a hormonok

Ha a látásunk romlani kezd, vagy hirtelen furcsa, égő érzést tapasztalunk a szemünkben, hajlamosak vagyunk azonnal a túl sok képernyőidőre, a fáradtságra vagy szimplán az öregedés megállíthatatlan folyamatára fogni a dolgot. Azonban a háttérben egy egészen más, láthatatlan tényező is állhat: a hormonrendszerünk. A szervezetünk belső kémiai üzenethordozói ugyanis nemcsak a hangulatunkat és az energiaszintünket rángatják dróton, hanem a szemünk világát és komfortérzetét is közvetlenül befolyásolják.

Világom

Leonardo utolsó otthonából szabadtéri élménypark lett – te is kipróbálhatod a zseni találmányait

Ha meghalljuk Leonardo da Vinci nevét, a legtöbbünknek a rejtélyesen mosolygó Mona Lisa, az Utolsó vacsora című festmény vagy a firenzei reneszánsz jut eszébe. A történelem talán legnagyobb polihisztora azonban nem Itáliában, hanem Franciaországban, a Loire-völgyében töltötte élete utolsó három évét. A zseni egykori otthonából, a Clos Lucé kertjében egy interaktív, lélegzetelállító szabadtéri élményparkot hoztak létre, ahol a látogatók maguk is működésbe hozhatják Leonardo legvadabb találmányait.