72 éves kutatás derített fényt arra, hogy mi ad értelmet az életünknek

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ha nem hiszel abban, hogy az élet értelme a 42, érdekelhet, hogy a felmérések alapján mi volt az, ami képes volt ezt az érzést megadni az embereknek még a Covid lezárásos-karanténos időszakában is.

Mi az élet értelme? Mi tesz minket, embereket boldoggá valójában? Ezek a kérdések mozgatják mindennapjainkat, ezekre próbáljuk megtalálni a választ. Azonban egy ennyi lehetőséggel kecsegtető világban, ahol az interneten keresztül semmi és semmilyen hely filozófiája sincs távol, fejetlen csirkékként rohangálunk összevissza az idő sürgető takkolásától űzve, hol erre, hol arra kapva a fejünket, hogy rájöjjünk, melyik diétában, melyik mozgásformában, melyik karrierben és melyik jobbra húzott emberben fogjuk megtalálni az élet értelmét. Vajon a tudomány milyen friss megfejtéssel tud szolgálni?

Mitől van értelme az életednek? 

Sokan próbálták megfejteni, mi a titok nyitja, mitől érezhetjük azt, hogy az életünknek van értelme. Napjainkban három kulcsfontosságú szempontot szoktak felsorolni a tudósok, amelyre szükségünk van ehhez: a koherencia érzetét (az élet érthető módon illeszkedik össze), a cél érzetét (értékes célok elérésének vágya hajt előre) és a fontosság érzetét (az egyén hozzá tud adni valamilyen értéket a világhoz).

Az élet értelmére kínált megfejtések többsége a kukában landolt a Covid alatt, de ez az egy tényező még ebben a nehéz időszakban is megmaradt
Fotó: 10'000 Hours / Getty Images Hungary

Egy meglepően hosszú időtartamot felölelő kutatás, amely 72 éven keresztül követte végig két csapat férfi életét (az egyikbe harvardi másodéveseket, köztük John F. Kennedy, elhunyt amerikai elnököt, a másikba bostoni szegény fiúkat gyűjtöttek össze), egyetlen egyszerű tényezőt nevezett meg mint az életbe értelmet oltó anyagot. Eredetileg több mint 700 résztvevővel indult a kutatás 1938-ban, és 2010-ig a 10 százalékuk kitartott a 2 évente ismétlődő felméréssorozat mellett. Kérdéssorokat kellett kitölteniük, valamint különböző egészségügyi vizsgálatokat végeztek rajtuk, és közvetlen szociális környezetüket is meginterjúvolták a résztvevőkről. A kutatás azt találta, hogy az élet értelmét a társas kapcsolatok adták meg a résztvevőknek. Boldogabbak, egészségesebbek voltak azok, akiknek ez megadatott az életében, és az időskorral járó fájdalmakat is jobban tudták kezelni.

Egy 25 éve praktizáló pszichoterapeuta, Sean Grover szintén más megoldással rukkolt elő, ám ő is három tényezőre bontotta a boldogság nyitját. Véleménye szerint az nem érheti el a boldogságot, aki nem képes hálásnak lenni azokért a dolgokért, amelyek pillanatnyilag a rendelkezésére állnak. Egy kutatás kimutatta korábban például, hogy a hála gyakorlása boldogabbá teszi az embereket, és csökkenti a stressz-szintjüket is. Grover ebben az énközpontú, kiégésre ítélt társadalmunkban az önzetlenség örömét szintén elengedhetetlennek tartja. Végül pedig a spiritualitás megélését hangsúlyozta, amely vallásos vagy nem vallásos napi szintű lelkigyakorlat végzésében valósul meg.

Az élet értelme az apró dolgok élvezetében rejlett sokaknak a Covid alatt
Fotó: Klaus Vedfelt / Getty Images Hungary

Mit mutatott meg a Covid a tudósoknak az élet értelméről?

Ugyan a korábbi kutatások eredményei sokak számára kielégítő választ adhattak arra, hogy miben keressék az élet értelmét, a Covid hosszú lezárásos-karanténos időszaka mégis sok tényezőt elvett az emberek életéből ezek közül. Az élet hirtelen elveszítette korábbi koherenciaérzetét, és teljesen más szabályrendszerbe csöppenttette az embereket, a korábbi célok meginoghattak, például a vendéglátóiparban szárnyalni tervezőknek, és le a kalappal az előtt, aki a szoba négy fala közé zárva is azt tudta érezni, hogy fontos a világba beleadott munkája. 

Társas kapcsolatainknak is betett a Covid: elvette a boldogságunkhoz rendkívül fontos futó ismerősökkel való összetalálkozásokat, és a mélyebb baráti és családi szálakat is nehezebbé vált ápolni a képernyő hidegen világító négyszögén keresztül. Ráadásul egy ilyen embert próbáló helyzetben kifejezetten nehezen kapcsolódhattak a legtöbben a hála, az önzetlenség és a spiritualitás értékeihez megrendült világértelmezésük közepette.

Egy kutatócsoport hét tanulmányon keresztül megtalálta, hogy mi volt az, ami képes volt megadni az embereknek az élet értelmének érzését még a pandémia alatt is. Klisé vagy sem, a napsütés és a zene élvezete is felbukkant a válaszok között, ugyanis kiderült, hogy a legfontosabb az, hogy értékelni tudjuk az élményeinket és az élet apró szépségeit. Azok, akik képesek kiélvezni a ragyogó napsütés simogatását a bőrükön, vagy teljes szívvel nevetni egy gyerek viccén, esetleg elmerülni lelkük mélyéig egy koncert zenehullámaiban, azok az életben is több értelmet láttak.

Összességében tehát egyszerűbb lehet az értelemmel, értékkel telített élet elérése: merüljünk el jobban az élményeinkben, és éljük meg a pillanatokat, amelyeket a jelen kínál nekünk.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kofrán Eszter
Kofrán Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!