Ha nem hiszel abban, hogy az élet értelme a 42, érdekelhet, hogy a felmérések alapján mi volt az, ami képes volt ezt az érzést megadni az embereknek még a Covid lezárásos-karanténos időszakában is.
Az éveken át tartó monogámia az unalmas szex szinonimája? Vagy pont ellenkezőleg: a bizalom és intimitás olyan kapuit nyitja meg, ami minden eddiginél mélyebb kielégüléshez vezethet? A szakértők válasza: attól függ. Sok múlik az egyéni tényezőkön, a párkapcsolati dinamikán, a mindennapi döntéseken vagy a társadalom, a kultúra szexualitáshoz való hozzáállásán. Egy biztos: minél többet tudtok a szexuális unalomról, annál nagyobb eséllyel tehettek ellene. A kutatások alapján eddig fellelhető információkat egy pár hete megjelent metaelemzés foglalta össze.
Család, társas kapcsolatok, anyagi biztonság, egészség, genetika, hormonok, erény, életcélok, hit, személyes fejlődés – egyre több és több aspektus előtérbe kerül, amikor tudósaink arra a kérdésre keresik a választ, hogy mi teszi valójában boldoggá az embereket. Amennyire bonyolultnak tűnik a kérdés, annyira egyszerű lehet a megoldás, de vajon mit mond a filozófia, a történettudomány, a pszichológia, és hol tartanak a boldog élet titkának megfejtésében az agykutatások?
Előbb-utóbb mindenki felteszi magának a kérdést: mi az élet értelme? Szakértő szerzőink a pszichológia szempontjai alapján gondolkodtak el a kérdésen, és megosztják, mire jutottak.
Bölcsesség? Manapság túl porosnak, misztikusnak, átfogónak hangzik. Megszoktuk, hogy olyan korban élünk, amikor maximum egy szűk területen vagyunk képesek szakértelemmel bírni, míg más kérdések kapcsán könnyen elveszünk az információk áradatában. Holott a bölcsesség elérése évszázadokon keresztül az emberi élet egyik csúcsteljesítménye, végcélja volt – nem véletlenül. Mennyire jellemző ránk, és miben érhető tetten?
Viktor Frankl osztrák neurológus és pszichiáter azon több millió ember egyike, akik elszenvedték a nemzetiszocialisták szörnyűséges bűntetteit, és azon kevesekhez tartozik, akik túlélték a koncentrációs tábor borzalmait. Frankl saját és rabtársainak szenvedései révén jutott arra a következtetésre, hogy a legabszurdabb, legfájdalmasabb és legembertelenebb helyzetben is van az életnek lehetséges értelme, amitől a szenvedés is értelmet nyer. Ebből a felismerésből született meg a logoterápia.
„Akinek van miért élnie, az szinte minden hogyant ki tud bírni” – vélte Friedrich Nietzsche német filozófus, és ez nem pusztán egy jól hangzó motivációs maszlag. Ma már tudományos kutatások bizonyítják: boldogabbak, egészségesebbek és tovább élnek azok, akiknek határozott elképzelésük van arról, hogy mi az életük értelme.
Az illúzió abban áll, hogy létezik egy történet, amelynek te vagy a főszereplője. A legtöbben grandiózus cselekményt képzelünk el hozzá, ami mások számára is egyértelművé teszi, hogy mennyire különlegesek vagyunk. Aztán felnövünk: csordogálnak az évek, egyre gyűlnek a kifogások, a kötelességek, a kompromisszumok. Mi pedig azon merengünk, hogy mikor is kezdődik el a valódi életünk, az az emlékezetes, amiért igazából a világra jöttünk.
„A sürgető vágy, hogy kolostorba vonuljak, egy csütörtöki reggelen tört rám.” Ezzel az izgalmas mondattal veszi kezdetét Érsek Kriszta belső utazása Mörk Leonóra új, Ködkirálynő című regényében. Az elvonulás mozzanata azonban a kinyílás lelki folyamatával társul, a főhős története pedig egy egész nőgeneráció sorsának visszásságait ragadja meg humoros és érzékeny formában.
Téged is úgy neveltek, hogy különleges vagy? Még mindig vársz arra, hogy ez egy szép napon kiderül, és onnantól kezdve minden más lesz? Ne ess ebbe a csapdába! Ahogyan a napjaid telnek, úgy fog eltelni az életed is. Most egy új kutatás segít, hogyan tedd jelentéstelibbé.
A népszerűség és eladhatóság érdekében a pszichológia sok tekintetben konformistává vált. A második világháború sokkja hatására megfogalmazott alapelvek jórészt kikerültek a mindennapi lélektani gondolkodásból. Hogyan válhatunk ismét léttudatossá és felelősségteljessé egy küszöbön álló ökológiai katasztrófa idején? Minderről dr. Kőváry Zoltánnal, az ELTE oktatójával beszélgettünk egy most megjelenő könyv kapcsán.
Tanulmányok tömkelege mutat rá a kegyetlen igazságra, hogy 45 éves korunk körül az alapvető kognitív képességeink hanyatlásnak indulnak. Az emlékezetért, figyelemért, észlelésért felelős agyterületek zsugorodni kezdenek, kevésbé hatékonyan kommunikálnak egymással, mint hajdanán. Ez már a vég kezdete, vagy meg tudjuk őrizni mentális gyorsaságunkat?
