Szódabikarbóna és citromlé: tönkreteszed velük a fogaidat, vagy tényleg fehérítheted őket?

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Citrom, fehérítő fogkrémek, sós dörzsölés: szinte mindenki hallott már az otthoni fogfehérítő praktikákról, és azok káros hatásairól is. De mi az igazság: a természetes hozzávalók sosem lesznek olyan károsak, mint a komolyabb vegyszerek, vagy valóban csak arra alkalmas a házi módszer, hogy a fogainkat tönkretegyük vele?

A hófehér, hibátlan mosoly persze hogy mindannyiunk álma, ám sokan nem akarnak nagyobb összeget kiadni egy fogorvosnál végzett fogfehérítésre. Talán a legismertebb, filléres megoldás a szódabikarbóna és citromlé keveréke, mely sokak szerint többet árt, mint használ. Hosszú évtizedekig ez a házi praktika volt a legismertebb és talán a legkedveltebb a fogak fehérítésére, később az egyik legnagyobb mumus lett. 

nátrium-hidrogén-karbonát (vagy köznapi nevén szódabikarbóna) enyhén lúgos, vízben jól oldódó só. Bikarbonátionból (HCO3−) és nátriumionból (Na+) áll. A szódagyártás és más vegyipari folyamatok mellékterméke. Az iparban ma is sok helyen alkalmazzák: például az üveggyártásnál vagy a textiliparban. Nátrium-hidrogén-karbonátot tartalmaznak a fogkrémek is, az élelmiszeriparban sütőporként valamilyen savanyú foszfáttal és keményítővel keverve. A szódabikarbóna a környezetre és az egészségre ártalmatlan – valóban lehet mégis káros a fogakra?

Szódabikarbóna és citromlé: túl szép, hogy igaz legyen?

A szódabikarbónát és a citromlevet dicsérték a fogfehérítésért, de a pattanások gyógyításában és sokak szerint a hegek eltüntetésében is segíthet. Mások azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy a kettő kombinálása veszélyes a fogakra és a bőrre egyaránt. Bár nem sok vizsgálat készült a két összetevő együttes használatával kapcsolatban, számos tanulmány foglalkozik a szódabikarbóna és a citromlé kozmetikai előnyeivel külön-külön.

Számos helyen hasznos a lakásban
Fotó: Emilija Manevska / Getty Images Hungary

Ezek a tanulmányok a szódabikarbóna és a citromlé pH-értékére vonatkozó információkkal kombinálva azt sugallják, hogy ezen összetevők mindegyike önmagában is előnyös lehet. Érdemes azonban kétszer is meggondolni, mielőtt kombinálnánk őket.

Savak és bázisok megértése

Mielőtt belemerülnénk a szódabikarbóna és a citromlé hatásaiba, fontos megérteni a pH-skála alapjait. Ez a skála, amely 1-től 14-ig terjed, arra utal, hogy valami savas vagy bázikus (a savas ellentéte) kémhatású. Minél kisebb a szám a pH-skálán, annál savasabb valami. Minél nagyobb a szám, annál bázikusabb.

A szódabikarbóna pH-ja körülbelül 9, vagyis bázikus. A citromlé pH-ja körülbelül 2, ami azt jelenti, hogy nagyon savas.

Alkalmasak ezek biztonságos fogfehérítésre?

A feltételezés szerint a szódabikarbóna eltávolíthatja a fogakról a foltokat, beleértve a kávé, a bor és a dohányzás okozta foltokat is, és a citrom hozzáadásával a szódabikarbóna még hatékonyabbá válik.

A Journal of Clinical Dentistry áttekintett öt tanulmányt, amelyek a szódabikarbóna azon képességét vizsgálták, hogy eltávolítja a lepedéket a fogakról. Mind az öt tanulmány megállapította, hogy a szódabikarbóna önmagában hatékonyan távolította el a lepedéket. 

Azonban egy 2015-ös tanulmány megállapította, hogy a citromlé károsítja a fogzománcot, és nem hat előnyösen épp arra a részre, ami megvédi a fogakat a szuvasodástól. Más védőpajzsokkal ellentétben, mint például a körmök, a fogzománc nem nő vissza. És itt jönnek a szódabikarbóna és a citromlé használói, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy a citromlében lévő káros savakat a szódabikarbóna magas pH-ja kiegyensúlyozza. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy a szódabikarbóna teljesen semlegesíti a citromlé savasságát. Nagyon nehéz eldönteni, hogy megfelelő-e a sav és a bázis aránya, amikor az ember otthon készíti el saját pasztáját.

Tekintettel a fogzománc tartós károsodásának veszélyére, a legjobb, ha a citromot a konyhában hagyod.

Vajon jó a fogakra, vagy inkább káros?
Fotó: La Bicicleta Vermella / Getty Images Hungary

Inkább ezt próbáld ki

Ha érdekel a fogfehérítés, először beszélj fogorvosoddal. 

A szódabikarbóna fogászati előnyeinek kiaknázásához próbálj meg fogat mosni 1 teáskanál szódabikarbónát és 2 teáskanál vizet tartalmazó keverékkel. Kereshetsz olyan fogkrémet is, amely szódabikarbónát és hidrogén-peroxidot tartalmaz. Egy hathetes klinikai vizsgálat úgy találta, hogy az ilyen összetevőket tartalmazó fogkrém jobban fehéríti a fogakat, mint a hagyományos fogkrém.

Vannak más, vitatott kérdések is

A bőrre kenve a citromlé egyesek szerint csökkentheti a ráncokat, elhalványíthatja a hegeket, és ragyogóvá teheti a bőrt. A szódabikarbóna kissé durva textúrája hámlasztóként működik, és kitisztítja a pórusokat. Ha ezt a kettőt összekevered, egy egyszerű, házi készítésű bőrradírt kapsz, amely több termék munkáját is elvégzi – állítják a módszer rajongói.

Ám a valóságban nincs bizonyíték arra, hogy a szódabikarbóna bármilyen jótékony hatással lenne a bőrre, még akkor sem, ha citromlével kombinálják. Valójában a szódabikarbóna károsíthatja a bőrt. A bőr átlagos pH-ja 4 és 6 között van, ami azt jelenti, hogy enyhén savas. Ha valami magasabb pH-értékű terméket, például szódabikarbónát visz fel rá az ember, az megváltoztatja a bőr pH-értékét. A bőr pH-szintjének enyhe eltérései számos bőrproblémához vezethetnek, például hámláshoz, aknéhoz és bőrgyulladáshoz. Ha valaki dörzsölő mozdulatokkal oszlatja el a szódabikarbónát az arcán, még jobban irritálja a bőrt.

Úgy tűnhet, hogy a citromlé jó módszer a szódabikarbóna magas pH-értékének ellensúlyozására, de a saját fogkrém készítéséhez hasonlóan laboratóriumon kívül nehéz meghatározni az arányokat. Még enyhén túlzott mértékű szódabikarbóna vagy citromlé hozzáadása is károkat okozhat a bőrön.

Citromlé

A citromlé úgy tűnik, önmagában jót tesz a bőrnek. Tele van C-vitaminnal, amely segíthet csökkenteni a gyulladást és az UV-sugárzás okozta bőrkárosodást. Citromsavat is tartalmaz, amelyről kimutatták, hogy kiszárítja a pattanásokat.

A kutatások azonban azt mutatják, hogy akkor van jótékony hatással a bőrre, ha nagyon koncentrált. Mind a C-vitamin, mind a citromsav koncentrációja a citromlében túl alacsony ahhoz, hogy hatékonyan behatoljon a bőrünkbe, így ezt a módszert érdemes elengedni.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Szabó Eszter
Szabó Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.