Erről a 7 ételről kéne lemondanunk, ha meg akarjuk menteni a bolygót – kibírnád, hogy soha többé nem eszel belőlük?

Olvasási idő kb. 2 perc

Nagyon szívesen megmentenénk a bolygót, és azt is mondanánk, hogy mindig öröm olyan információkkal találkozni, amik közelebb visznek hozzá, de most nem egészen ez van. Akad ugyanis néhány országos kedvencünk, amiktől sajnos meg kellene válnunk, ráadásul örökre, ha egy kicsit zöldebb helyé tennénk környezetünket. Lássuk, mikről lenne érdemes leszoknunk a következő években, vagy legalábbis egy kicsit kevesebbet enni belőlük.

A következő három évtizedben bolygónk népessége várhatóan mintegy 2,5 milliárddal fog növekedni. Minden leleményességünkre szükségünk lesz ahhoz, hogy mindenkit etetni tudjunk, aminek megoldására már több hasznosnak tűnő ötlet van terítéken.

De mindannyian szerepet játszhatunk a folyamatok jobbra fordításában, ha újragondoljuk, mit eszünk annak érdekében, hogy a Föld korlátozott erőforrásait hatékonyabban használhassuk fel. Tehát mely ételek és italok fogyasztását kéne csökkentenünk?

1. Marhahús

Ha az értékes erőforrások elpazarlásáról van szó, az állati eredetű termékek jelentik a csúcsok csúcsát. A szarvasmarhák takarmányozására szánt földek 10-20-szor több fehérjét biztosítanának, ha hüvelyesekkel ültetnék be azokat. Ráadásul 1 kiló marhahús előállításához 15 000 liter vízre van szükség – ez több mint háromszor annyi, mint amennyi a csirkehúshoz kell, és mintegy 18-szor annyi, mint egy kiló búzához.

2. Garnélarák

Egy kiló marhahúshoz 25 kilogramm takarmány szükséges. A tenger gyümölcsei sokkal energiahatékonyabbak, de a garnélarák kevésbé, mint más fajok. Ha teheted, mellőzd rendszeres fogyasztását. 

3. Magvak, amiket megveszel

Termesztésük nagy mennyiségű vizet igényel. A kaliforniai mandula például iszonyatosan vízigényes, elosztva, darabonként 4,5 litert emészt fel termesztésük. A dió, a kesudió, a mogyoró és a pisztácia majdnem olyan rossz választás. A gesztenye sokkal jobb döntés a világ vízkészleteinek megmentése szempontjából, ha pedig áll a kertedben egy diófa, akkor viszont hatalmas szerencséd van – annak termését bátran eheted. 

4. Burgonya

Az Egyesült Királyságban a burgonya az összes élelmiszer-hulladék csaknem 10 százalékát teszi ki, így ez a legnagyobb mértékben elpazarolt élelmiszer. A krumpli különösen rossz, mert a gyorséttermek rendszeresen kidobják, ha az elkészítést követő 5-10 percen belül nem adják el. 

Nem is olyan könnyű zöldebben étkezni
Fotó: Tijana87 / Getty Images Hungary

5. Kávé

A tea előállításához több földre van szükség, mint a kávéhoz, ám a kávénak van egy nagy bűne. Egy kávénövény öntözése 550 csésze vizet emészt fel, hogy egy csésze csábítóan gőzölgő kávé készülhessen belőle. Adj hozzá ízesítőket, és a kár még nagyobbá válik. Egy gramm szerecsendió előállításához körülbelül 35 liter vízre van szükség. A vanília kétszer szomjasabb, és más fűszerek, köztük a fahéj, az ánizs és a szegfűszeg, szintén vízigényesek.

6. Banán

A gyümölcsök és zöldségek közül a banán fogyasztja a legtöbb műtrágyát: akár fél tonna nitrogént, foszfátot és hamuzsírt hektáronként. Több embert etethetnénk meg, ha ezeket a műtrágyákat más növényekre használnánk. Például Egyiptomban a gazdálkodók csaknem 30-szor annyit szórnak el banánültetvényeiken, mint a babföldek megfelelő területére.

7. Csokoládé

Mi is imádjuk, de sajnos újabb víznyelő. Körülbelül 2000 literre van szükség egy 100 grammos tábla csokoládé elkészítéséhez, és a kakaópor vízlábnyoma csak egy kicsivel alacsonyabb. Ugyanazon inputért 20 almát vagy 50 tál epret kaphatnánk.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Szabó Eszter
Szabó Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?