Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csokoládényúl csomagolása alatt rejtőző mikulásfigura, vagy éppen fordítva – vajon igaz, hogy a szezonális csokifigurákat átcsomagolják, ha elmúlik az ünnep?
Kevesen vannak azok, akik ne találkoztak volna a közösségi médiában olyan beszámolókkal és fotókkal, amelyek szerint a húsvéti csokinyúl „ruháját” lehántva joviálisan mosolygó mikulásfigurához jutunk: még ha magunk nem is találkoztunk ilyesmivel, felmerülhet bennünk a kétely, hogy ha tényleg létezik az ilyesmi, akkor vajon higiénikus-e a módszer, szavatolható-e így az édesség szavatossága, és a többi. Utánajártunk, mi a helyzet az átcsomagolt édességekkel.
Az igazság a csokifigurákról
A válasz meglehetősen rövid és egyértelmű: Sántha Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke szerint a gyártók semmi ilyesmit nem tesznek.
„Nem láttam még ilyet, csak photosopolva. A gyártásban nem létezik ez a jelenség” – mondta a szakember a Magyar Édességgyártók Szövetségének húsvét előtti sajtótájékoztatóján. A Dívány kérdésére azt is elárulta, mi történik azokkal a csokifigurákkal, amelyek nem kelnek el a húsvéti hajrában:
a legtöbb figurát az utolsó napokban akciós áron értékesítik, de azt sem csomagolják át, ami így sem fogy el.
Édességfogyasztási szokásaink
A szövetség sajtótájékoztatóján arról is beszámolt, mi jellemezi a magyarok édességfogyasztási szokásait. Évente fejenként 10-11 kilogrammnyi édességet fogyasztunk el, ezen belül a három legnagyobb kategóriát a nagyjából egyharmad-egyharmad részt adó jégkrémek, illetve kekszek és piskóták adják. A fogyasztás ötödét jelenti a csokoládé: ebből fejenként nagyjából három kilogrammot eszünk meg évente.
A magyarok 77,5 százaléka naponta vagy legalább hetente fogyaszt édességet, tudatos és impulzusvásárlók egyaránt vannak köztünk. A cukormentesség a többség számára nem fontos szempont, a magyarok háromnegyede keresi a cukorral készített termékeket, és csak negyede az édesítőszerrel előállítottakat. Hasonlóképp nem fontos kétharmad számára az, hogy természetes összetevőket keressen, és a pálmaolaj-tartalom sem befolyásolja a magyarok háromnegyedének választását.
A csomagolás nehéz kérdés lesz
Az idei húsvéti édességforgalomban 900 millió tonnányi csokoládé értékesítésére számít a szövetség: évente nagyjából 5 milliárdos forgalmat generál ez az ünnep csokitojás és egyebek képében, szemben a karácsony 7 milliárdos forgalmával.
Ilyenkor kelendőbbek a figurák, mint a téli ünnepen, aminek oka lehet az, hogy karácsonykor ugyanakkora büdzsével számolunk, mint húsvétkor, viszont télen szaloncukorra is költünk.
Mostanra a húsvéti vásárlásokat a legtöbben már befejezték, ebben a Kinder-termékek potenciális szalmonellával való szennyezettsége okozhatott némi turbulenciát. Sántha Sándor szerint az érintett termékeket rövid idő alatt visszagyűjtik, így a márka polcokon levő édességeiből bátran választhatunk. Mivel az idei húsvéti édességek gyártása jó előre megtörtént, komolyabb árrobbanást nem kell tapasztalniuk a vásárlóknak, de ez nem azt jelenti, hogy az ágazat ne küzdene nehézségekkel. Az ukrán háború a cukor és a csomagolóanyag kapcsán is komoly nehézségek elé állítja az édességgyártókat, amit a napraforgóhiány csak tetéz, az sem kizárt, hogy az utóbbi miatt receptúramódosításra, a napraforgóolaj esetleges cseréjére is szükség lesz.
