Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A legtöbbünk számára egyértelmű, hogy a fizikai bántalmazás elfogadhatatlan, és ha valaki megüt, akkor előbb-utóbb megérik a gondolat, hogy ideje kilépni a kapcsolatból. Az viszont sokkal kevésbé evidens, ami megelőzi, sőt előrevetíti a fizikai abúzust.
Tizenéves koromban senki sem mesélt nekem az érzelmi és mentális bántalmazás pusztító hatásairól, vagy arról, hogy hányféleképpen nyilvánulhat meg a manipuláció. Három párkapcsolatomba – és közel tíz évembe – telt, amíg elkezdtem felismerni azokat a viselkedési mintákat és figyelmeztető jeleket, amik egyenlőtlen viszonyrendszerről árulkodnak.
A következő négy viselkedési forma segít felismerni, ha egy kapcsolat rossz irányba tart.
#1 A partnered mindig felajánlja, hogy elvisz és érted megy
Oké, ez első blikkre ártatlan kedvességnek tűnik, én is el voltam ájulva, amikor egy korábbi partnerem, az egyszerűség kedvéért nevezzük Ádámnak, minden nap az egyetem előtt várt, járó motorral. Idővel aztán konfliktus konfliktust követett, amikor nem tudtam pontosan megmondani, hogy az adott programmal mikor végzek, ha pedig a telefonomat se vettem fel, tovább eszkalálódott a probléma.
#2 Érdeklődés helyett kihallgatás
Még így is, hogy a napunk nagy részét együtt (vagy kontaktban) töltöttük, részletesen be kellett számolnom mindenről. Kivel mentem ki ebédelni, volt-e még velünk valaki, hol ettünk, miért sminkelek reggel, kinek írok üzenetet, amikor együtt vagyunk, és folytathatnám a sort estig. Ez elég gyorsan azt eredményezte, hogy csak annyit voltam otthon, amennyit muszáj volt, mert pontosan tudtam, hogy a milyen napod volt, kicsim? helyett egy rendőrségi kihallgatásba csöppenek a nap végén.
#3 Aggodalomnak álcázott kontroll
Természetesen csak aggódott, azért szerette volna tudni, hogy hol vagyok, meddig és kikkel. És miután elég alkalommal mondtam el, hogy kikkel töltöm a szabadidőm, Ádám elkezdett rájuk megjegyzéseket tenni. Persze csak aggódott, hogy a barátaim, akikkel évek óta együtt lógok, rossz hatással vannak rám. Veszélybe sodornak. Csak kihasználnak. A végén, a biztonság kedvéért ugye, már akkor is velem tartott, amikor a barátnőmmel kettesben indultam kávézni. És nagyjából itt tudatosult bennem, hogy az ilyen mértékű aggodalom a leginkább kézenfekvő módszer, ha valaki álcázni akarja a kontrollgyakorlását.
#4 Tanácsok és elvárások
Volt néhány konkrét pillanat, amikor megszólalt a vészjelző a fejemben. Például amikor szóvá tette, hogy a fiú barátaimmal megyek koncertre. Ilyet ugyanis nem csinál, aki párkapcsolatban él. És különben is, másképp kéne öltözködnöm, viselkednem a családtagjaimmal és a barátaimmal. Akkor még persze nem tudtam, hogy
végül mindez a fizikai erőszak előszobája lesz.
A szeretet nem kontrollál és nem bánt
Valaki, aki irányítani próbál, még nem feltétlenül bántalmazó, de a kontrollgyakorlás a visszaélések kapuja. Az elszigetelés és annak a vágya, hogy a másikat a kedvük szerint formálhassuk, hihetetlenül mérgező tud lenni. A szeretet nem bánt, ami pedig mégis, az nem szeretet.
