Teljesen oké, ha időről időre elfelejtesz dolgokat, sőt az is normális, ha a korral egyre feledékenyebbé válsz. De mi számít normálisnak, és honnan tudhatod, hogy súlyosabb problémáról van szó?
Nem feltétlenül kell nagymamakorba lépnünk ahhoz, hogy a memóriaromlás első tüneteit felfedezzük magunkon, ez pedig elsőre sokszor nagyon ijesztő. A Harvard professzorai azonban megnyugtatnak: sokszor közel sincs akkora baj, mint amekkorának tűnik. Ha viszont a mindennapjainkat megnehezíti a probléma, mindenképp forduljunk orvoshoz.
#1 Elhalványulás
Ez az a folyamat, aminek következtében a nem használt emlékek az idő előrehaladtával egyre nehezebben hívhatók elő. A memóriánk ugyanis rendelkezik egy olyan képességgel, hogy a nem használt emlékeket kitörli, így lesz helye az újaknak. Nem véletlen tehát, hogy nem tudod kapásból a másodfokú egyenletek megoldóképletét – persze, csak ha te sem használtad érettségi óta.
#2 Szórakozottság
Ez a fajta feledékenység akkor fordul elő, amikor nem fordítunk elég figyelmet arra, amit éppen csinálunk. Ezért fordul elő, hogy elfelejted, hova tetted a távirányítót, hiszen épp valami másra figyeltél.
#3 Rövidzárlat
Ez az az eset, amikor nagyon akarsz valamit mondani, tudod, hogy tudod, hiszen ott van a nyelved hegyén, mégsem jut eszedbe. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy valami más jut eszedbe helyette, és éppen ez az információ üti ki azt, amire valójában gondolsz. A tudósok szerint ez a jelenség a kor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik.
#4 Téves attribúció
Téves attribúcióról akkor van szó, amikor szinte teljesen pontosan fel tudunk idézni egy emléket, de rosszul idézzük fel bizonyos részleteit, például a helyszínt vagy az időpontot. Egy másik fajtája a jelenségnek, amikor azt hisszük, hogy támadt egy szuper ötletünk, miközben az adott gondolatot korábban valahol olvastuk vagy hallottuk. Ahogy sok más memóriazavar, idővel a téves attribúció is egyre gyakoribbá válik. Ahogy öregszünk, úgy öregednek az emlékeink is, és minél régebbi egy emlékünk, annál valószínűbb, hogy pontatlanul fogjuk felidézni.
#5 Szuggesztibilitás
A memóriánkra nagy hatással van a szuggesztió, azaz olyan valós vagy valósnak vélt információ egy már megtörtént eseményről, amely utólagosan adódik hozzá a meglévő emlékünkhöz, így befolyásolva azt. Bár még ma is keveset tudunk erről a jelenségről, de az biztos, hogy nagy hatással van az agyunkra, ugyanis képes elhitetni velünk, hogy az utólag szerzett információ valójában része az emlékeinknek.
#6 Torzítás
Még a legélesebb emlékeink sem képezik pontos mását a valóságban történt dolgoknak. A memóriánkba minden egy személyes szűrőn át kerül be: tapasztalatok, gondolatok, tudás, de még az aktuális hangulatunk is befolyásolja, hogy hogyan emlékszünk vissza egy adott eseményre.
#7 Perzisztencia
A legtöbb ember attól fél, hogy idővel elfelejt dolgokat. Azonban vannak olyan makacs emlékeink, amiket bármennyire is szeretnénk elfelejteni, egyszerűen nem megy. Ezek az emlékek általában traumatikus események, negatív érzelmek, félelem következtében alakulnak ki. A depressziótól vagy poszttraumás stressztől szenvedő emberek esetében gyakrabban fordul elő ez a jelenség.
