Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Azt már tudjuk, hogy a fogak megfelelő ápolása az általános egészségünk megőrzéséhez is elengedhetetlen. Egy friss kutatás szerint a napi kétszeri fogmosás és az éves orvosi ellenőrzés csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.
A vizsgálat eredményei közel 248 ezer egészséges, 40 év feletti ember adatait tükrözi, akik részt vettek a koreai egészségügyi szűrőprogramban. A kutatók 9,5 éven keresztül követték nyomon az alanyok szívének és fogainak egészségét. A kettő közti összefüggéseket pedig a Harvard Medical School osztotta meg velünk.
Az eredményekből egyértelműen kiderül, hogy azoknál az embereknél, akik ínybetegségben szenvednek, magasabb a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata. Miután a kutatók a lehetséges egyéb magyarázatokat kizártak, mint például a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség, arra jutottak, hogy a rendszeres fogmosás 9 százalékkal, míg a fogmosás melletti rendszeres fogorvosi látogatás 14 százalékkal csökkenti a szívbetegségek kockázatát.
Hogyan alakul ki az ínybetegség?
A belünkhöz hasonlóan a szájunk is rengeteg, különböző baktériumokból álló ökoszisztémát tartalmaz. A száj mikrobiomjának egyensúlya a benne lévő baktériumok mértékétől függ, amelyek normális esetben megvédik az ínyünket a különböző kórokozóktól. Abban az esetben viszont, ha a baktériumok egyensúlya felborul, lehetőségük van a kórokozóknak behatolni az ínyünkbe, periodontális betegségeket okozva, amelyek tovább rontják a baktériumok egyensúlyát.
Azonban nem a kórokozók az ínybetegségek elsődleges okozói. Dr. Thomas Van Dyke professzor szerint korábban azt gondolták a szakemberek, hogy a baktériumok pusztítják el az ínyszövetet, mára azonban már egyértelművé vált, hogy a kórokozók által előidézett gyulladás áll ennek a hátterében. Vagyis a szervezet a betegséget okozó baktériumokra adott válaszreakciója nemcsak a baktériumokat, de az ínyszövetet is pusztítja, ez pedig kihat az egész testünkre.
A parodontális betegségek az íny enyhe duzzanatától egészen a fog szerkezetének teljes megsemmisüléséig terjednek. Az évek során kiderült, hogy a parodontális betegségekben szenvedő emberek esetében gyakoribb a cukorbetegség, a légzőszervi problémák, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a terhességnél fellépő szövődmények és a demencia kockázata. Dr. Thomas Van Dyke szerint a különböző egészségügyi problémák az ínyünk épségére is hatással vannak, tehát az összefüggés mindkét irányba megfigyelhető.
Mit tehetünk az ínybetegség megelőzéséért?
Mossunk fogat naponta legalább kétszer, lefekvés előtt pedig használjunk fogselymet is. Ha implantátumod, hidad vagy állandó fogszabályzód van, szentelj külön figyelmet a beakadt ételmaradékok eltávolítására.
Érdemes a dohányzásról is leszokni, hiszen ez nemcsak az általános egészségügyi állapotunkra van rossz hatással, de a napi fél doboz cigi a parodontális betegségek kialakulásának esélyét a háromszorosára növeli.
Az egészséges táplálkozás amúgy is elengedhetetlen, ha sokáig szeretnénk élni. A gyümölcsökben és zöldségekben, növényi olajokban, hüvelyesekben, olajos magvakban és bizonyos halak húsában gazdag táplálkozás nemcsak a legfőbb tápanyagokat biztosítja, de csökkenti a gyulladás kialakulásának esélyét is.
Évente legalább egyszer vegyél erőt magadon, és látogass el a fogorvosodhoz! A rendszeres ellenőrzés nemcsak a fogkő leszedésre jó, de a fogorvos észreveheti a parodontális betegség korai jeleit is.
Ha pedig erre sor került, fontos, hogy a parodontális betegség tüneteit már a kezdetektől a megfelelő módszerrel kezeljük. A vérző, duzzadt íny egyértelmű jel, de akár a fogak közötti távolság növekedése is utalhat problémára.
A parodontális betegségek kezelése egyelőre a gyulladást okozó baktériumok felszámolására irányul, azonban a kutatásoknak köszönhetően a jövőben elképzelhető, hogy ennél jobb módszereket kísérleteznek ki a tudósok. Ha sikerül azonosítani a szájunkban található közel 700 baktériumfajt, olyan terápiák használatára is lehetőség nyílik, amelyek kevesebb mellékhatással járnak, mint a jelenlegi gyulladáscsökkentő gyógyszerek.
