Mindennapos látványt jelentenek az utcán, közlekedési eszközön fülhallgatóval a fülükben mászkáló fiatalok, akik sokszor olyan hangosan hallgatják a zenét, hogy kívülről is be lehet azonosítani az éppen futó zeneszámot. Ennek következménye gyakran halláskárosodás, ami mérhetően egyre gyakoribb a köreikben.
A felmérések szerint napjainkban a tizenévesek egyötödénél jelentkeznek hallásproblémák, és ez 30 százalékkal magasabb arányt jelent, mint húsz évvel ezelőtt. A szakemberek úgy vélik, a jelenség mögött a fülhallgatók elterjedése áll, amelyek óriási hangerővel pumpálják a zenét közvetlenül a hallójáratokba – írja az Elemental.
Szétzúzza a hallójáratokat a hangos zene
A leggyakrabban mobiltelefonokhoz használt fülhallgatók 110 decibelnél is magasabb hangerővel szólnak közvetlenül a fülben. Az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) szerint veszélyt jelent a hallásra, ha valaki huzamosabb időn keresztül 85 decibelnél hangosabb zenét hallgat. 110 decibel esetében mindössze öt perc, vagyis két zeneszám elegendő ehhez.
Természetesen más tényezők is belejátszanak a dologba: nem mindegy, milyen erősségű zaj éri a hallójáratokat és milyen hosszan, más a hatás, ha komolyzenét hallgatsz, és más, ha heavy metált, de egyénenként is eltérő, kinek mennyire érzékeny a füle. Van, aki jobban bírja a hangos zenét, másnak a hallása hamarabb és nagyobb mértékben szenved károsodást. A gyerekek a legveszélyeztetettebbek, hiszen a fülhallgatókat felnőtteknek tervezték, a kicsik szűkebb hallójárata csak még jobban felerősíti az áradó zajt.
Évente 1,1 milliárd tizen- és huszonéves fiatalt veszélyeztet világszerte a halláskárosodás – állítja Alison M. Grimes, a Kaliforniai Egyetem hallástudományi központjának vezetője. Ezenkívül a fülhallgatókban dübörgő zene mellett a környezeti zajok is komoly veszélyt jelentenek: a forgalmas utcák, túlzsúfolt kocsmák és nyüzsgő diszkók eleve kíméletlen támadást intéznek a hallójáratok ellen, de sokkal rosszabb, ha a háttérzajt úgy próbáljuk elnyomni, hogy feltekerjük a fülünkben a zene hangerejét. Például ha vonaton utazik valaki, annak zaja akár 80-90 decibel is lehet, és ha ezt kívánja túlharsogni, igen káros szintre kell feltolni a hangerőt.
Vedd észre a jeleket, és legyél elővigyázatos
A hallásromlás nem hirtelen jelentkezik, hanem fokozatosan, lassan alakul ki. Ezért sokszor észre sem veszed, hogy veszélyben vagy, pedig van néhány árulkodó jel, ami arra utal, hogy a kelleténél hangosabban hallgattál zenét. Ha a fülhallgatót kiveszed, és úgy érzed, a füled dohos, zsíros belül, esetleg még fülcsengést is tapasztalsz, biztos lehetsz benne, hogy túl sok volt a decibel odabent. A csengés néhány órán belül elmúlik, de ez nem jelenti azt, hogy minden rendben lenne. A zaj sejtszinten károsítja a hallójáratokat, és hiába nem veszed észre, már megtörtént a baj.
Évről évre egyre több fiatal, sőt gyerek tapasztal fülcsengést – mondja Grimes. A hangos zene mellett a YouTube-videók is hasonló károkat okoznak, hiszen ezeket a gyerekek előszeretettel nézik és hallgatják mobiltelefonon keresztül. A szakember szerint a szülők felelőssége, hogy megtanítsák a gyerekeiknek, mennyire káros lehet az állandó zaj. Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy nem jó a nap huszonnégy órájában fülhallgatóval mobilozni, időnként muszáj letenniük a fülest – és ez a felnőttekre ugyanúgy vonatkozik. Érdemes félóránként legalább ötperces szünetet tartani.
A legtöbb iPhone és androidos készülék rendelkezik hangerőszabályzó funkcióval, így a szülők beállíthatnak egy határt, aminél a gyerekük nem tudja feljebb tekerni. Ha nincs ilyen beépített funkció a készülékben, létezik több olyan applikáció, például a Volume Limiter, amely segíthet. A szakemberek azt javasolják, érdemes a 60/60-as szabályt betartani mind a gyerekek, mind a felnőttek esetében. Azaz sohase tekerd fel a maximális hangerő 60 százalékánál jobban a készüléket, és sohase hallgass 60 percnél hosszabb ideig zenét vagy más hangos tartalmat fülhallgatón keresztül.
