Mostantól előfizetés nélkül, ingyenes Spotify-fiókkal is bármelyik zenét le lehet játszani – a magyar felhasználóknak is.
Komoly bírsággal sújtanák azokat az utasokat, akik hangosan zenét hallgatnak vagy videót néznek a tömegközlekedési eszközökön Angliában.
A magyar EGÉSZSÉG szó jól leírja azt a komplexitást, amihez egy tökéletesen működő emberi test mellett a lélek harmóniájára, a stressz és a félelmek elűzésére, az agy fitt működésére, megfelelő szívműködésre, a pozitív gondolatokra és a friss memóriára is szükség van. Ezt kevés tevékenység tudja egymagában garantálni úgy, hogy közben nem kell érte vagyonokat kiadnunk, sőt még kedvenc fotelünket sem kell elhagynunk.
Nem sok annyira ikonikus retró tárgy van, mint egy böhöm nagy méretű kétkazettás magnó: bizony, egykor ez volt a zenehallgatás egyik legkönnyebben hordozható lehetősége.
A zene a mindennapjaink része. De nem csak a hangulatunkat befolyásolja, pozitív hatása van az egészségünkre, az agyunkra és a szívünkre is.
Mindenkinek ismerős lehet az érzés, amikor megszólal a rádióban egy régi sláger, és szinte gondolkodás nélkül feltekerjük a hangerőt, miközben félmosollyal az arcunkon énekeljük a sorokat. Szinte azonnal felcsendülnek bennünk a távoli emlékek és a nosztalgia varázslatos érzése. Vajon miért kedvesebbek számunkra azok a zenék, amikért tinédzserként rajongtunk, mint bármelyik, felnőttként megismert dallam?
Egy korábbi kutatás szerint a brit fiatalok 60%-a könnyebben elvan egy hétig szex nélkül, mint a kedvenc zenéit nélkülözve. Szerencsére nem feltétlenül kell választani a kettő közül, sőt! Azóta más vizsgálatok is folyton megerősítik, hogy kifejezetten ajánlatos a kettő összekapcsolása, mind minőségi, mind mennyiségi szempontból.
Nem azért, mert érzéketlenek, hanem azért, mert másként van huzalozva az agyuk.
Mindennapos látványt jelentenek az utcán, közlekedési eszközön fülhallgatóval a fülükben mászkáló fiatalok, akik sokszor olyan hangosan hallgatják a zenét, hogy kívülről is be lehet azonosítani az éppen futó zeneszámot. Ennek következménye gyakran halláskárosodás, ami mérhetően egyre gyakoribb a köreikben.
Egyesek meg vannak győződve róla, hogy tanulás vagy egyéb szellemi munkavégzés közben jobban fog az agyunk, ha muzsika szól a háttérben. Mások szerint inkább csak eltereli figyelmünket a zene. Mi az igazság?
Egy kutatás során kiderült, mi a különbség a zenére borzongással és libabőrrel reagálók, és az ilyen reakciókat nem ismerő zenehallgatók agyi felépítése között.
Kiderült, a társadalmi helyzetünk befolyásolja, milyen zenét kedvelünk: az örökzöldeket a szegényebbek szeretik, a jazzt viszont mindenki.
