Minden valamirevaló influencer posztol pozitív üzeneteket a közösségi média különböző felületein, ennek következtében pedig akár naponta többször is belefuthatunk olyan idézetekbe és tanácsokba, amelyek szerint egyenes út a problémamentes élet felé, ha pozitív emberekkel vesszük körül magunkat és nem engedünk a negatív érzéseinknek.
De valóban erre van szükségünk? Nos, ha egy buborékban ülve szeretnénk eltölteni az életünket, akkor igen, de sajnos ha minden erőnkkel azon vagyunk, hogy elkerüljük a negatív élményeket és a nehéz időszakokat, sokkal kevesebb esélyünk marad a valódi fejlődésre – írja a Medium.
Tetszik vagy sem, a rossz dolgokban ott van a fejlődés lehetősége
Sok érzelem zászlóként szolgál, és jelzi a tanulás lehetőségét. A kihívás, a bánat, a változás, a konfliktus, a kellemetlenség, a gyűlölet, a depresszió és a szorongás mind a fejlődés, a változás eszköze, hiszen a fájdalmas vagy kellemetlen élmények lehetővé teszik számunkra, hogy meghaladjuk jelenlegi érzelmi és szellemi állapotunkat.
A hamis pozitivitás – ha a mentális problémával küzdő embereket arra ösztönözzük, hogy koncentráljanak a jó dolgokra – egyáltalán nem segít, sőt sok esetben még több kárt okoz. Ez a tanács megerősíti az emberekben azt az érzést, hogy ők a hibásak azért, mert rosszul érzik magukat és képtelenek kezelni a nehezebb helyzeteket. Azok, akik depresszióval küzdenek, sokkal közelebb kerülnek a valódi emberi érzésekhez és tapasztalatokhoz, mint azok, akik folyamatosan a pozitív dolgokra próbálnak koncentrálni, ezáltal pedig kizárnak minden negatívat az életükből.
Emberek nem azért keresnek fel pszichológust vagy kezdenek el terápiára járni, mert minden tökéletesen klappol az életükben. Bárkivel előfordulhat, hogy beragad egy negatív érzelmekkel teli mintába, amiből egyedül képtelen kilépni, és a barátok, a család a túl szoros érzelmi kötődés miatt nem tud megfelelő segítséget nyújtani. Egy pártatlan kívülálló viszont hatalmas támogatást jelenthet abban, hogy meglássuk a jó irányt, ki tudjunk törni a negatív érzések spiráljából, esetleg szembenézzünk olyan dolgokkal és érzelmekkel, amikkel egyedül nem mertünk. Valódi bátorságra van szükség ahhoz, hogy elfogadjuk a negatív érzéseinket, és felhagyjunk azzal, hogy úgy teszünk, mintha minden rendben lenne.
Sokszor már az is segít, ha felismerjük és elfogadjuk a negatív érzelmeket. Próbáljunk meg nem ellenállni, hanem átadni magunkat a rossz érzéseknek. Enyhülést akkor tapasztalhatunk, ha minden érzelemnek teret engedünk, nem csak azoknak, amelyek jó hatással vannak ránk. Ha lehetőséget teremtünk arra, hogy ne csak a pozitív dolgokat éljük meg, valójában az élet egészét megtapasztalhatjuk. Merjünk emberek lenni, merjük rosszul érezni magunkat. Közhelynek tűnik, hogy sötétség nélkül nincs fény, de valóban így van: ha nem tudjuk mihez hasonlítani a jó érzéseket, ha bizonyos érzelmek elől elmenekülünk, a hamis pozitivitással megvonjuk magunktól az életünk felét.
Legközelebb, amikor haragot, félelmet vagy szomorúságot érzel, próbálj meg lelassulni kicsit, és csendben az érzésre fókuszálni. Lélegezz mélyeket, hiszen sok esetben már ez is megoldást jelenthet a kellemetlen érzésekre. Amikor felismered és elfogadod a negatív érzéseket, egyúttal elkezded magad emberként is tisztelni. Ne félj a rossz érzésektől, hiszen nem tartanak örökké. Azzal, hogy teret engedünk a negatív érzéseknek, lehetőséget teremtünk arra, hogy minél előbb elmúljanak.
Az is fontos persze, hogy uralni tudd az érzéseidet. A harag vagy a szomorúság miatt másokat hibáztatni mindig a legegyszerűbb, de ezzel a módszerrel pont a belső munkát kerülöd meg, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy fejlődj. Saját magad felfedezése és megértése egy egész életen át tartó utazás, és mint ilyen, különösen fontos, hiszen az egyetlen ember, akivel mindig együtt leszel, éppen te magad vagy.
