Érzelmeink hasznosak számunkra, iránytűként szolgálnak egy adott helyzetben, segítenek abban, hogy megfelelően cselekedjünk, és hogy mások tisztában legyenek szükségleteinkkel. Viszont komoly és tartós fájdalmat is tudnak okozni nekünk, sőt, adott esetben megrekesztenek minket, és elszigetelnek másoktól.
Kutatások igazolják, hogy a hála egy olyan örömforrás, ami segíthet tovább élni. Ez az örömteli, pozitív érzés javíthatja a fizikai, a mentális és a lelki egészséget, ezáltal hosszabb és boldogabb életet élhetünk.
Sokszor hátborzongató, amikor egy adott szituációban azt érezzük, olyan, mintha az a bizonyos eset megtörtént volna már velünk. Egy-egy ilyen déjà vu élmény során tévesen azt hisszük, hogy a múltban már átéltünk egy helyzetet. A kutatók nemrég felfedezték a déjà vu ellentétét, a jamais vu-t, melynek észlelése ijesztőbb, mint a már átélt szituációk felismerése.
Kutatások bizonyítják, hogy már a magzati korban képesek vagyunk érzékelni édesanyánk hangulatát. Ha örömmel várja az érkezésünket, ezt fogjuk az anyaméhben megtapasztalni, ám ha szomorúság, feszültség, düh övezi a létezésünket, az felnőtt életünkre is kihathat.
Az érzelmi intelligencia fejlesztése lehetséges: számos előnyét bezsebelve boldogabb életed lehet.
A mozgás egy egyszerű és mindenki számára elérhető út ahhoz, hogy közelebb kerülj önmagad megismeréséhez, és jobban átlásd a világhoz való kapcsolódást. A nyugati kultúrák gondolkodásában a test, a tudat és a szellem nem egyként van kezelve – véli Simon Renáta táncművész.
A düh alapérzelmeink egyike. Míg a tanulmányok azt mutatják, hogy a férfiak és a nők dühérzetének megtapasztalása között gyakorlatilag nincs különbség, addig az is bizonyított, hogy a nőknek mérlegelniük kell, ha kifejezésre juttatják érzéseiket, mivel azzal többet kockáztatnak, mint férfi társaik.
Az érzelmek érvényesítése, azaz hogy érvényesnek ismerjük el a másik érzéseit, elengedhetetlen kommunikációs készség, különösen a szülők számára. Ennek célja, hogy a másik fél úgy érezze, meghallgatják, megértik az érzéseit és ítélkezés nélkül elfogadják az ő nézőpontját is.
Természetes, hogy időnként úrrá lesz rajtunk a szomorúság, ezt pedig a jelenlegi helyzet sem könnyíti meg. Fontos viszont, hogy azonosítani tudjuk a negatív érzéseink okát, hiszen mint annyi más esetben, itt is a felismerés az első lépés.
Hajlamosak vagyunk a féltékenységet az irigység szinonimájaként használni, pedig valójában két különálló érzésről van szó. Az irigység magában foglalja a vágyat, hogy a magunkénak tudhassuk azt, ami a másiké, ezzel szemben a féltékenység sokkal inkább valaminek az elvesztésétől való félelemről szól.
Minden valamirevaló influencer posztol pozitív üzeneteket a közösségi média különböző felületein, ennek következtében pedig akár naponta többször is belefuthatunk olyan idézetekbe és tanácsokba, amelyek szerint egyenes út a problémamentes élet felé, ha pozitív emberekkel vesszük körül magunkat és nem engedünk a negatív érzéseinknek.
Ne emészd magad rajta! Felejtsd már el! Tedd túl magad a dolgon! És ez csak egy pár azok közül a jó tanácsok közül, amiket hallgat az ember egy szakítás után. De miért ilyen nehéz mindez? Pszichológusok keresték a választ.
