Elájulsz, ha vért látsz vagy megpillantasz egy egeret a szobában? Jó, ha tudod, mi játszódik le ilyenkor a testedben, mert ha kellően tudatos vagy, akkor meg is előzheted az eszméletvesztést.
Az ájulás rövid ideig tartó eszméletvesztés, ami különböző helyzetekben jelentkezhet: egyesek a vér vagy egy műtét látványától, mások egeret vagy pókot látva ájulnak el, megint mások esetleg a tériszonyuk miatt. Mi okozza az ájulást? Mi megy végbe ilyenkor a szervezetben? Ezekre válaszol a Science Alert írása.
Nem jut elég vér az agyba
Az ájulás oka, hogy az öntudat fenntartásáért felelős agyterületek nem jutnak elegendő oxigénhez. Ilyenkor szédülni kezdesz, bizonytalannak, gyengének érzed magad, esetleg a gyomrod is fáj, a tenyered izzad, a látásod elhomályosul, a füled zúgni kezd, majd hirtelen a földön fekve térsz magadhoz.
Ezt a vérellátási zavart leggyakrabban a túlságosan erős bolygóidegi válasz következtében fellépő vérnyomásesés okozza. A bolygóideg (nervus vagus) az emberi test egyik leghosszabb idege, amely az agyból kiindulva a szíven és a tüdőn keresztül egészen a hasig halad. A vagus irányítja a paraszimpatikus idegrendszert, illetve felel a pihenést és emésztést végző tevékenység stimulálásáért, például csökkenti a pulzusszámot, amikor a tested nyugalmi állapotban érzi magát. Ha azonban az ideg által küldött jel a kelleténél erősebb, a pulzus túlságosan lelassul, és könnyen ájulás következhet be.
Az autonóm idegrendszer másik része a szimpatikus idegrendszer, amely épp ellenkező feladatot lát el: veszély esetén készenléti állapotba helyezi a szervezetet, vagyis növeli a pulzusszámot és a vérnyomást, valamint megváltoztatja a szervezet vérellátását. Az agyba, a szívbe és a vázizmokba több vér kerül, míg a bőr, a gyomor és a bélrendszer vérellátása csökken.
Túlkompenzál az idegrendszered
Egy felkavaró látvány, illat vagy akár más inger (egyéni pszichés tényezők függvénye, hogy kinek mi számít sokkos élménynek) hatására a szimpatikus idegrendszer hirtelen készenléti állapotot hirdet. A paraszimpatikus idegrendszer ennek hatására elkezd kompenzálni, vagyis megpróbálja visszaállítani a pulzusszámot normálisra, és bizonyos esetekben ez olyan mértékű túlműködést eredményez, hogy a szervezet vérnyomása a kelleténél jobban lecsökken, az agyba a szükségesnél kevesebb vér jut, és máris megtörténik a rövid, de annál kellemetlenebb ájulás.
Ájuláskor a test vízszintes helyzetbe kerül, így a vér megint akadály nélkül képes az agyba áramlani, ezáltal általában gyorsan vissza is nyerjük az eszméletünket. Ugyanakkor ilyenkor könnyen megüthetjük a fejünket vagy más testrészünket, ezért fontos, hogy ha valaki szédül vagy láthatóan az ájulás kerülgeti, akkor a környezete figyeljen rá, nehogy efféle baleset történjen.
Elkerülhető az ájulás
Egy kutatásban, melyben a résztvevőknek különböző videófelvételeket vetítettek, úgy találták, hogy a vér kicsordulásának látványa erősebb idegrendszeri reakciót vált ki, mint egy injekció látványa. Ugyanebben a vizsgálatban azt is megállapították, hogy ha valaki tudatosan koncentrál arra, hogy elkerülje az ájulást, és tudatában van annak, hogy képes rá, akkor az idegrendszeri reakció minimalizálható. Magyarul az ájulás sokszor azért következik be, mert az emberen eluralkodik a félelem, és nem képes tudatosan úrrá lenni a saját reakcióin.
Nincs tehát ok különösebb aggodalomra, ha néha elájulunk – feltéve, ha elkerüljük a sérülést –, de ha rendszeresen megismétlődik a dolog, érdemes orvosi segítséget kérni.
