Ebben az életkorban használjuk a legtöbb energiát

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az átlagéletkor világszerte növekszik, ez pedig olyan demográfiai változás, amivel nemcsak a szociális jólétért felelős rendszereknek, de az energiát biztosító vállalatoknak is számolniuk kell.

Amerikai és német kutatók megvizsgálták, hogyan növekszik az energiafelhasználásunk, ahogy telnek az évek. Amerikai adatok szerint a gyerekek energiafogyasztása a korukkal együtt emelkedik, majd amikor elköltöznek otthonról, lecsökken. Ezt követően akkor kezd el ismét emelkedni, amikor az ember a harmincas éveibe ér, 55 éves korunk körül tetőzik, majd rövid időre ismét csökken, mielőtt újból emelkedni kezdene. A kutatás eredményeiről a New Scientist számolt be.

A földnek is ártunk vele 

A kutatásban figyelembe vették az egyén jövedelmét, a helyi éghajlatot, az életkort, valamint a lakóépület típusát és méretét. Úgy tűnik, hogy életkorunk előrehaladtával az energiafelhasználás növekedése leginkább az életmód és a szükségleteink változásaira reflektál.

A kutatók szerint a harmincas éveinkben azért látható emelkedés az energiafelhasználásunk mértékében, mert mindenből többet akarunk. Több helyet, nagyobb tévét, még egy hűtőt. A tanulmányból kiderül, hogy az Egyesült Államok melegebb területein a 65 év feletti emberek energiafelhasználása megint csak fokozódik – valószínűleg a légkondi használata miatt. Ez arra enged következtetni, hogy az éghajlatváltozással az energiafogyasztásunk is nőni fog.

Mindig lehet tudatosabban!
Fotó: RossHelen / Getty Images Hungary

Az Egyesült Államokban az utóbbi években egyre gyakrabban jelentkeznek hőhullámok, úgyhogy ez a növekedés a globális felmelegedés miatt várhatóan így is marad. Az idősebbek nehezebben bírják a meleget, nagyobb gondot fordítanak a levegő hűtésére, ez pedig több energiába kerül, ami hatással van az éghajlatváltozásra is.

Benjamin Sovacool, a Sussexi Egyetem professzora szerint azért nagyon fontos ez a kutatás, mert rávilágít arra, hogy a demográfiai változások hatással vannak a környezetünkre is. A legtöbb éghajlatváltozást mérséklő modell ugyanis azt feltételezi, hogy az emberek energiafogyasztása az évek során változatlan. Mivel kiderült, hogy az energiafelhasználási szokásaink idővel hogyan változnak, ez segítséget nyújthat egy olyan modell kialakításában, amely támogathatja az éghajlatváltozás mértékének csökkentését.

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.