Heti két óra a természetben: ennyi lenne a hosszú élet titka?

Olvasási idő kb. 1 perc

Azok, akik hetente legalább 120 percet töltenek a szabadban, egészségesebbek és jobb közérzetről számolnak be, mint azok, akik nincsenek ennyit a természetben.

A Neuroscience News oldalán közzétett kutatási eredmények szerint nemcsak a fizikai, de a mentális egészségünknek is jót tesz, ha hetente legalább két órát a természetben töltünk. Az eredmények szerint nem számít, hogy a 120 percet egyben tudjuk le vagy beosztjuk több alkalomra, így bármilyen élethelyzetbe beilleszthető a természetjárás.

Az Exeteri Egyetem kutatása közel 20 000 ember adatait vizsgálta. Az eredmények szerint a heti minimum 120 perc kortól, nemtől, gazdasági és egészségi állapottól függetlenül érvényes az emberekre, és az sem számít, hogy ezt az időt parkban, erdőben vagy a strandon töltjük. Dr. Mat White, a kutatás vezetője szerint azt már régóta tudtuk, hogy a szabadban töltött órák száma hozzájárul egészségünk megőrzéséhez, de pontosan még senki nem határozta meg, hogy mennyi időre van szükség ehhez. A heti két óra a legtöbb ember számára reális cél lehet, különösen azért, mert ezt több, rövidebb idejű kikapcsolódásra is oszthatjuk.

Egészségmegőrzés és minőségi idő egyszerre
Fotó: StefaNikolic / Getty Images Hungary

Egyre több a bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a természetben töltött órák hogyan hatnak az egészségünkre és az általános jóllétünkre, hiszen nemcsak a stressz csökkentésének remek módja, ha kimegyünk a szabadba, de a barátokkal vagy családdal töltött minőségi idő is sokat adhat a mindennapjainkhoz. Az ajánlott idő meghatározásával pedig konkrét segítséget is kaptunk az elhatározáshoz.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.