Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Már javában zajlik az idei fesztiválszezon, a halláskárosodások melegágya. A naptej és a szúnyogriasztó mellett kéne valami, amivel a hallásunkat is megvédjük.
Sokan éreztük már, hogy egy koncertet követően átmenetileg sípol a fülünk, rosszabbul hallunk, de ennek a legtöbb esetben nem tulajdonítunk túl nagy jelentőséget, mert előbb-utóbb elmúlik. Pedig az a hangterhelés, aminek kitesszük magunkat ilyenkor, a fülünk épségét kockáztatja. És ne feledkezzünk meg azokról sem, akik nem a koncertek iránti rajongásuk miatt vannak veszélyben: sok olyan munkakör van, ami szintén okozhat ilyen problémát. Dr. Miltényi Csilla, a Duna Medical Center fül-orr-gégész, foniáter szakorvosa most elmondja, kik és hol vannak a legnagyobb veszélyben, visszafordítható-e a károsodás, és mit tehetünk a fülünk védelme érdekében.
Mik a halláskárosodás első jelei?
Az első jeleket általában nem maga a beteg, hanem a családtagjai és a munkatársai észlelik. A halláskárosult rendszeresen visszakérdez, felhangosítja a tévét és a rádiót, nem hallja a csengőt és/vagy a halkabban beszélő családtagokat és kollégákat. Sok esetben ugyan még jól hallja a szavakat, de a beszéd értése csökken. A betegek jellemzően akkor kezdik felismerni, hogy sokkal rosszabbul hallanak, ha hosszabb ideig háttérzajban tartózkodnak.
Kik vannak a legnagyobb veszélyben?
A csecsemők és a gyerekek hallása a legsérülékenyebb, és kiemelt figyelmet kell fordítani a fokozatosan romló hallású idős emberekre. Mivel létezik öröklődő halláskárosodás, azoknak is résen kell lenniük, akiknek a családjában már előfordultak ilyen panaszok, illetve azoknak is, akiknek az egyik füle születésük óta vagy betegség miatt siket. A férfiak között gyakoribb a halláskárosodás, mint a nőknél, de a legnagyobb veszélynek a zajos munkahelyen dolgozók vannak kitéve. Ide sorolhatók az útépítők, a repülőtéri személyzet, a farönkvágók, a motoros futárok, a gyáripari munkások, a rockzenészek és az éjszakai szórakozóhelyen dolgozók, különösen a DJ-k és a dobosok, de rajtuk kívül vannak még olyan foglalkozások, ahol nem is gondolnánk, mekkora zajhatást kell napi szinten elviselni. Ilyen például az óvónők munkája, a tartósan hangos, búgó hajszárítót használó fodrászoké, illetve a nagy létszámú open office rendszerű munkahelyen dolgozóké.
Több munkahelyen, ahol indokolt lenne, még most sem kötelező a zajvédő fültok használata, sőt olyan is van, hogy ugyan a szabályoknak megfelelően adott a védőeszköz, mégsem használják, mert kicsit kényelmetlen, melegít, vagy az ott dolgozók értelmetlennek tartják. Pedig jobb, ha tudatosítjuk magunkban, hogy védelem nélkül nagyon hamar búcsút inthetünk a hallásunknak.
Van olyan károsodás, ami visszafordítható?
A vezetéses halláscsökkenés esetében a külső hallójárat eltömődik, például a fülzsírtól, vagy a dobhártya kilyukad, esetleg sérül. Okozhatja még az orrmandula megnagyobbodása vagy középfülgyulladás, amikor a hallócsontok területén képződik akadály, ami átmenetileg akadályozza a hang vezetését. Ezek a problémák gondos, szakszerű orvosi beavatkozással helyrehozhatók.
Létezik még a hirtelen kialakuló halláscsökkenés, amikor egy 24-48 órán belüli sürgős gyógyszeres beavatkozás sikerrel járhat, azon túl azonban bizonytalanná válik a gyógyulás lehetősége. Az akut halláscsökkenés hátterében akár stroke is állhat, emiatt ezeket a tüneteket tapasztalva fontos azonnal orvoshoz fordulni.
Mit tehetünk a hallásunk védelmében?
Tartózkodjunk a hosszú ideig tartó fej- vagy fülhallgatón keresztül történő zenehallgatástól, illetve használjunk félig zárt, vagy valamilyen zajcsökkentővel, zajszigetelővel ellátott fejhallgatót. Ha lehet, egyszerűen ne menjünk annyi hangos koncertre, de ha muszáj, hiszen fesztiválszezon van, ne menjünk túl közel a hangfalakhoz. A hangos zene hatására a belső fülben lévő szőrsejtek károsodása visszafordíthatatlan lehet, és tartós, nehezen befolyásolható fülzúgást eredményezhet.
Különösen figyeljünk a gyerekekre, hiszen az ő hallásuk a legsérülékenyebb. A szülők akaratlanul is gyakran teszik ki őket hangos zajnak, ami akár már fiatal korban is maradandó halláskárosodást eredményezhet. Természetesen nem szabad minden apró zajt kiszűrni, de fokozatosan szoktassuk hozzá a kicsiket a hallásvédő, a füldugó vagy a fejhallgató használatához. Kaphatók már olyan korszerű eszközök, amelyek nem akadályozzák a gyerekeket semmilyen tevékenységben, kényelmes a viseletük, és színben, formában is barátságosak. Ne feledjük, hogy a fülhallgató személyes tárgy, érdemes figyelni arra, hogy ne cserélgessük egymás közt. Fülbetegséget követően pedig a legbiztosabb, ha lecseréljük a régi fülvédőnket, nehogy kiújuljon a betegség.
