Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Főleg idősebb korban tapasztalhatjuk, hogy kezünk időnként szaporán remegni kezd. De mi lehet ennek az oka?
A kézremegés (tremor) egy ismétlődő, azonos szaporaságú ritmikus mozgás, mely akaratlanul jelentkezik, legtöbbször vissza-visszatérően. Főleg akkor észlelhetjük, ha kézbe vesszük például mobiltelefonunkat vagy kávéscsészénket, és azt vesszük észre, hogy kezünk nem képes nyugodtan tartani a szóban forgó tárgyat, hanem folyamatos izomrángásokat végez. A kézremegés nem önálló betegség, hanem valamilyen egyéb probléma tüneteként jelentkezik – ezeket gyűjtötte össze a Harvard Egyetem honlapján dr. Chizoba Umeh neurológus.
A túlterheltségtől az örökletes betegségekig számtalan oka lehet
A kézremegésnek léteznek olyan fajtái, melyek akkor jelentkeznek, ha mozgatjuk a kezünket, míg más esetekben nyugalmi állapotban is felbukkanhat a jelenség. Az utóbbi remegések leginkább arra a mozdulatsorra emlékeztetnek, mikor egy apró kapszulát görgetünk hüvelyk- és mutatóujjunk között. A kézmozgáskor jelentkező remegéseknek három fajtáját ismerjük. Az ún. tartási (poszturális) tremor akkor lép fel, mikor kezünket a gravitációval ellentétes irányban mozgatjuk, például egy tárgyat tartunk a levegőben, melyet nem vagyunk képesek remegés nélkül fogni kezünkben. Az intenciós tremor akkor jelentkezik, mikor egy adott cél felé irányuló mozgást próbálunk kivitelezni, például kulcsot dugunk a zárba, melyet sehogy sem tudunk eltalálni. Végül, léteznek specifikus mozgásfeladatokkor fellépő remegések, mint mikor például írás közben kezd rakoncátlankodni a kezünk.
A különböző remegések kialakulása számtalan okra vezethetők vissza. Bizonyos pszichés tényezők, például a stressz, a kialvatlanság, a szorongás, illetve a mértéktelen koffeinfogyasztás előszeretettel manifesztálódnak tartási problémák formájában. Egyes gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhet kézremegés, például a bupropion hatóanyagú antidepresszánsok vagy a szívritmuszavarok kezelésére felírt amiodaron is okozhat poszturális tremort.
A nyugalmi remegések egyik leggyakoribb oka kétségtelenül a Parkinson-kór. Ez az ismeretlen eredetű, idősebb korban jelentkező degeneratív idegrendszeri betegség lassan terjed szét, megtámadva agyunk finommozgásokat irányító területeit. A Parkinson-kór mellett létezik még az ún. esszenciális tremor elnevezésű öröklődő neurológiai rendellenesség is, mely szintén lassú, fokozatos terjedéséről ismert. Ez a betegség fiatalabb korban, húszas-harmincas éveinkben is megjelenhet már, és a Parkinsonnal ellentétben főként inkább cselekvésekhez kötött, poszturális és intenciós remegést okoz.
A remegést esetenként az agy egyes területeit érintő betegségek is okozhatják. A stroke vagy a sclerosis multiplex gyakorta okoz például zavarokat a kisagy működésében, mely az akaratlagos izomműködések összehangolásáért felel. Ilyen esetekben is elsősorban cselekvésekkor felmerülő remegések jelentkeznek nagyobb gyakorisággal. Végezetül alkoholbetegségben szenvedők esetében az italmegvonási tünetek is okozhatnak kézremegést.
Mit tudunk tenni ellene?
Ahhoz, hogy pontosan megtudhassuk, milyen tényezők állnak kezünk remegésének hátterében, alapos orvosi vizsgálatokra és egészségügyi háttértörténetünk részletes feltárására van szükség. Nem mindegy, hogy családunkban gyakorta fordult-e elő például Parkinson-kór vagy esszenciális tremor, de az sem, hogy megfelelő mennyiségű alváshoz jutunk-e, mennyi kávét fogyasztunk, illetve mennyire terhel le minket a munkánk.
A pszichés bajok, a szenvedélybetegség okozta elvonási tünetek, illetve a gyógyszerek mellékhatása által okozott remegés az adott probléma javításával megszűnhet, ellenben a Parkinson-kór és a hasonló idegrendszeri betegségek tünetei csupán csökkenthetők a megfelelő kezelés révén, de sohasem gyógyíthatóak teljesen. A stroke, sclerosis multiplex vagy agydaganat okozta remegések a legtöbb esetben szintén nem orvosolhatóak.
