Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Talán ismerős a helyzet, amikor egy pohár ital mellett a barátaiddal üldögélsz és azzal múlatjátok az időt, hogy lehetetlen kérdéseken gondolkodtok. Néha jókat röhögtök, néha kicsit összevesztek, de viszonylag hamar ejtitek a témát. A görög Menelaos Apostolou azonban nem hagyta annyiban: tudományos vizsgálódás tárgyává tette a fenti dilemmát.
Széles körben elterjedt feltételezés, hogy mindenki heteroszexuális ezen a bolygón – legalábbis amíg az ellenkezőjét nem közli magáról. A legtöbb kutatás azonban 4-5 százalékra teszi a leszbikus, meleg, biszexuális (LMB) emberek arányát a társadalomban még úgy is, hogy sokan az előítéletek miatt rejtőzködni kényszerülnek. Még ennél is többen vannak azok, akik ugyan nem tartják magukat a többségitől eltérő szexuális irányultságú embernek, de mutatnak azonos nemű vonzalmat.
A lifenetwork.hu internetes portál például még 2010-ben végzett kutatást a szexuális élettel kapcsolatban, amelyet 151 335 személy töltött ki Magyarországon. Noha a résztvevők 4,8 százaléka tartotta magát LMB embernek, 15 százalék szexelt már azonos nemű partnerrel, 31 százalék pedig fantáziált már róla.
A nagy számok törvénye alapján elképzelhető, hogy a heteroszexuális kapcsolatokban történő hűtlenség olykor azonos nemű partnerrel jön létre. Te hogy éreznéd magad, ha ez így történne? Egy kutatócsoport 590 heteroszexuális görög résztvevőnek tett fel ehhez hasonló kérdéseket.
Mit vizsgáltak a kutatók?
Az Apostolou és kollégái által készített tanulmány 2018 végén jelent meg a Journal of Individual Differences című szaklapban. A közel 600 fő részvételével zajló kutatás három részből állt.
A vizsgált személyeknek először két hipotetikus forgatókönyvet kellett megfontolniuk: az egyikben azt kellett elképzelniük, hogy egy azonos nemű partnerrel, a másikban, hogy egy különböző nemű partnerrel lép szexuális kontaktusba a párjuk. Ezt követően mindkét esetben ötfokú skálán értékelték, hogy mennyire volnának dühösek és féltékenyek, illetve hogy mekkora valószínűséggel szakítanának. Utána a következő kijelentés szempontjából kellett döntést hozniuk: “Ha választhatnék, azt preferálnám, hogy a) azonos nemű b) különböző nemű partnerrel csaljon meg a párom.” Végül meg kellett adni a nemüket, az életkorukat, a családi állapotukat és a szexuális irányultságukat.
Milyen eredményeket kaptak?
Noha sosem fogjuk megtudni, hogy a való életben miként reagálnának a megkérdezett személyek, a képzeletükben megjelenő szcenáriók alapján adott válaszaikból a következők derülnek ki.
- A férfiak 68,2 százaléka választaná azt, hogy a barátnője inkább egy nővel csalja meg és csak 31,8 százalékuk voksolt volna egy férfival történő hűtlenkedésre.
- A nőknél pont fordított volt a helyzet: csupán 35,2 százalékuk mondta azt, hogy a pasijuk egy másik pasival lépjen félre; 64,8 százalékuk jobban örülne annak, ha nővel történne a kapcsolaton kívüli szexuális aktus.
- A nők összességében kevésbé voltak toleránsak bármilyen megcsalással szemben, akármilyen nemű emberről legyen is szó.
- A férfiak nem tolerálták, ha egy másik férfival csalnák meg őket, de az azonos nemű hűtlenkedést a férfiak fele megbocsátaná.
- A nők azonban valószínűbben vetnének véget a kapcsolatnak, ha a barátjuk egy férfival csalná meg őket.
Leszbikus szex: miért reménykednek édes hármasban a férfiak?
A vizsgálat azt találta, hogy a férfiak különösen a rövid távú női partnerük nőkkel folytatott szexuális együttlétei iránt mutatkoztak elfogadónak. A kutatók magyarázata szerint ez azért van, mert a férfiak ebben a helyzetben azt remélték, hogy ők is kapcsolatban kerülhetnek még egy nővel, esetleg lehetőségük nyílik a két nővel egyszerre történő intim együttlétre.
Ezekben a fantáziákban szerepet játszhat az a kultúra is, ami a nők közötti szexet másodlagosnak állítja be a péniszcentrikus szexhez képest, ergo két nő inkább előjátékot folytat egymással, de "az igazi szexhez férfi kell". Erre ráerősít a pornóipar leszbikus szexről szóló torz reprezentációja is, amelyben két nő egymáshoz való közeledésének egyetlen célja az elképzelt férfi néző vágyainak felkorbácsolása, illetve hogy örömét lelje a látványban.
Az evolúciós pszichológia az utódok felől közelít
A Psychology Today újságírója, Mark Travers, evolúciós alapokon tesz kísérletet az eredmények magyarázatára. Azt írja, hogy mivel a férfiak sosem lehetnek 100 százalékig biztosak abban, hogy egy gyermek tőlük van, ezért érzékenyebbek lesznek arra, ha a női partnerük férfival csalja meg őket. Nem akarnak ugyanis olyan gyermek nevelésébe invesztálni, aki nem az ő biológiai leszármazottjuk. Ezzel szemben a nők számára mindenféle hűtlenkedés sérelmes, mert a kapcsolat megszakadásának kockázatát, a férfitől jövő hozzájárulás, illetve a jövőbeni közös utódnemzés lehetőségének elvesztését hordozza magában.
A vágyunk és a féltékenységünk is társadalmi termék
Az is előfordulhat persze, hogy a társadalomban fennálló hatalmi viszonyoknak megfelelően a férfiak inkább más férfiakat fognak igazi riválisuknak tekinteni a nő birtoklásában, a nő-nő közötti együttlétet nem veszik annyira komolyan. A két nő közötti intimitás megélésének hagyományosan is tágabbak a határai: két nő gyakrabban puszilgathatja, simogathatja, ölelgetheti egymást, ráadásul sok nő élete egy szakaszában azonos nemű kapcsolatot folytat anélkül, hogy leszbikusként, vagy biszexuálisként azonosítaná magát. A férfiak közötti testi közelségre ezzel szemben bizonyos értelemben mélyebb tabuk vonatkoznak, amik megszegése sztereotip módon azt üzeni, hogy az élményeket felfedező férfi biztosan meleg, pedig ez nem feltétlenül van így.
A görög felnőttekkel végzett vizsgálat arra sem tért ki, hogy a résztvevők mennyire voltak vallásosak, milyen attitűdökkel rendelkeztek az LMB emberek iránt, milyen hosszan jártak a párjukkal, mit gondoltak a monogámia intézményéről, stb. Pedig egy ilyen helyzetben számos tényező összetett hatásán múlna az, hogy mennyire törik össze a szívünk.
