A nagy év végi zabálást már befedi a múlt homálya, és most hirtelen elbizonytalanodtál a válasszal kapcsolatban. Segítünk!
Az addig rendben, hogy hizlal, és a túlsúly komoly egészségügyi problémákkal járhat együtt. De tudtad, hogy van benne egy olyan anyag, ami emberekre nézve is mérgező? Mielőtt örökre búcsút intenél a téglalap formájú boldogságnak, azért olvasd el a cikket.
Az angolszász világban rengeteg ünnep forog akörül, hogy az emberek komolyabb mennyiségű csokoládét adnak, illetve kapnak, lásd halloween vagy Bálint-nap. Ezek a szokások kezdenek nálunk is meghonosodni, nem mintha ilyen kifogásokra lett volna szükségünk ahhoz, hogy édességgel tömjük magunkat. Érthető, nehéz ellenállni, de túlzásba lehet vinni a csokievést annyira, hogy annak szinte azonnal végzetes következményei legyenek (és itt most nem arra gondolunk, hogy mohóságunkban esetleg megakad a falat a torkunkon). A Popular Science járt ennek utána egy sürgősségi ellátásban dolgozó orvos, Reed Caldwell segítségével.
„Van az a mennyiségű csokoládé, ami mérgező hatású, és aminek elfogyasztása halálos” – nyilatkozta Caldweel. Nyugalom, ezzel nem fejezte be mondanivalóját. De akkor kezdjük az elején: a csokoládé kakaóbabból készül, a kakaóbab pedig többek között tartalmaz egy teobromin nevű alkaloidát, ami nagyon hasonlít a koffeinre. Például ez is élénkítőszer (vagyis felpörgünk tőle), illetve vízhajtó (vagyis többször kell pisilni tőle), valamint kitágítja az ereket (vagyis csökkenti a vérnyomást), és mivel ez is át tud jutni a vér-agy gáton, hatással lehet a hangulatunkra is. Nagy mennyiségben pedig ezek mind összeadódnak, aminek olyan tünetei lehetnek, mint a gyors szívverés, étvágytalanság, izzadás, fejfájás, reszketés. Mindez pedig olyan terhelést róhat a szív- és érrendszerre, amitől az feladja.
Oké, de tényleg lehet fatális tévedés a csokizabálás? Az emberek számára a mérgező (fenyegetőbb nevén medián halálos) adag: testtömegkilogrammonként 1000 mg. A medián halálos adag egy testidegen anyag azon mennyisége, ami egy érintett csoport 50 százalékának pusztulását okozza. A hatás pedig annak függvénye, hogy mekkora a szer koncentrációja a szervezet folyadéktereiben. Mivel a kísérleti állat folyadéktere nehezen adható meg, illetve a gyakorlatban nehezen értelmezhető, ezért az azzal közel arányos testtömeget szokás megadni. Az 1 kg testtömegre vetített LD50 az egyes fajok testméretéből fakadó eltéréseket van hivatva korrigálni. Az így megadott értékből könnyen kiszámolható a mérgezést szenvedett felnőtt ember, gyerek vagy háziállat becsült halálozási valószínűsége – írja a Wikipédia.
Elég nagy a gyomrod?
Természetesen nem minden csokoládé egyforma, így a teobromintartalmuk is eltérő lehet, a tejcsokikban nyilván kevesebb található, mint a sokkal egészségesebbnek tartott étcsokoládékban. De mennyi az annyi? Míg előbbiek grammonként körülbelül 2,4 milligrammot tartalmaznak, addig utóbbiak 5,5 mg-ot. És ez nem minden, a sütéshez ajánlott változatok, már a minőségiek, 16 mg-ot is tartalmazhatnak. Egy felnőtt embernek egyébként 75 ezer mg teobromint kellene elfogyasztania, hogy fellépjenek a mérgezés tünetei, és valljuk be, senki sincs olyan édesszájú, hogy akár megközelítőleg ennyi csokoládészeletet megegyen rövid idő leforgása alatt.
Persze semmi sem lehetetlen, az élet már produkált meglepő dolgokat, Caldwell mindenesetre nem találkozott olyan pácienssel, akit teobrominmérgezés miatt vittek volna kórházba. Az már más kérdés, hogy annyi mennyiséget viszont képesek vagyunk elfogyasztani az ehető boldogsággyárakból, ami megüli a gyomrunkat, és ez általában sokkal, de sokkal kevesebb, mint ami a mérgezéshez kell.
A végkövetkeztetés: nekünk nem kell félni ettől az alkaloidtól, a kisállataink (pl. kutyák, macskák) számára azonban tiltólistán van, ugyanis náluk már kisebb mennyiség is mérgezéshez vezethet. Ha nincsenek árulkodó nyomok, a következő tünetekre érdemes odafigyelni: hányás, hasmenés, fokozott vizelés, szapora szívverés. És nem szabad félvállról venni, ha kedvencünk nassolt, ugyanis a mérgezés akár halálos is lehet.
