A Science Daily beszámolója szerint a legnépszerűbb vényköteles altatók szedői körében végzett felmérés a résztvevők csaknem fele esetében hívta fel a figyelmet arra, hogy még akkor is zavartalanul aludtak, amikor a tűzjelző közvetlenül az ágyuk mellett szólalt meg. A szakemberek úgy gondolják, további fejlesztésekkel megőrizhető a veszélyhelyzetekre való reagálás képessége is.
Jó lenne alvás közben is érzékelni, ami körülöttünk történik
Még alvás közben is érzékeljük a körülöttünk történő dolgokat, és az agy rögtön felébreszt minket, ha fenyegetést észlel. Ez az a képességünk, amit a ma használatos legtöbb altató blokkol, így kevésbé valószínű, hogy felriadunk, ha bármi probléma történne. A benzodiazepinek stimulálják azokat az agyi receptorokat, amelyek az álmosságot idézik elő,
azonban emellett más agyterületeket is befolyásolnak.
„Például azt, ami eldönti, hogy melyik érzékszervi bemenet kerül feldolgozásra” – magyarázza Kuvaki Tomojuki, a japán Kagosima Egyetem professzora. Egy új, egereken végzett kutatásban most olyan szert teszteltek, ami nem befolyásolja az ingerfeldolgozási folyamatokat. A DORA-22 nevű, kísérleti szer az eredmények szerint jól működik ezen a téren, ráadásul az ideiglenes ébrenlét az alvás minőségét sem rontja, hiszen a veszély elmúlását követően a kísérleti alanyok egyből vissza tudtak aludni.
Célzott hatás lehet a megoldás
Az elmúlt évtizedben a kutatókat egy olyan szer kidolgozása foglalkoztatta, amely célzottabban hat az agyi területekre, így csak az alvásért felelős részt befolyásolja. Ez biztonságot nyújthat a benzodiazepinekkel szemben, így elkerülhető, hogy átaludjuk az esetleges veszélyhelyzeteket.
Kuvaki és munkatársai azt feltételezik, hogy a receptorok szelektivitása biztonságosabb alternatívát eredményezhet alváskor is – ezzel lehetővé téve, hogy az agy reagáljon az észlelt fenyegetésekre. A DORA-22 egyrészt lehetővé teszi, hogy az egerek veszély esetén felébredjenek, másrészt segít visszaaludni, miután elmúlt a fenyegetettség. Az egereket sötétben vizsgálták, amikor azok a legnagyobb aktivitást mutatták. Az egyik csoport egeret DORA-22-vel, a másik csoportot egy triazolamnak nevezett hatóanyaggal, míg a harmadik csoportot placebóval kezelték.
„A DORA-22 és a triazolam hasonló mértékben segítették elő az alvást, a mély alvás időtartamát 30-40 százalékkal növelték a placebóhoz képest” – ismertette a professzor.
Egy-négy órával a szer adagolását követően a mélyen alvó egerekre fenyegető hatást gyakoroltak. Ilyen volt például a róka illata, egy kutya hangja, vagy a ketrec remegtetése. Utóbbit direkt úgy tervezték, hogy annak frekvenciája megfeleljen egy földrengésével. A placebóval összehasonlítva, az ilyen fenyegető ingerekre adott válasz a triazolámmal való kezelés következtében késleltetett volt, ellenben a DORA-22 esetén, amely nem mutatott különbséget. Még ígéretesebb eredmény, hogy a DORA-22 jótékony hatása a visszaalváskor is jól működött.
Annak bizonyítására, hogy a triazolamkezelés során a veszélyhelyzetre történő reagálást valóban az agyi területek gátlása okozta, a kutatók az alvó egereket más módszerekkel is tesztelték. A három csoport ugyanolyan gyorsasággal ébredt, amikor a ketrecben csökkent az oxigénszint, ez pedig arra enged következtetni, hogy a triazolamkezelés nem gátolja az agy összes, ébrenlétért felelős területét.
Az eredmény még várat magára
Embereken végzett vizsgálatokhoz a DORA-22 biztonságosságának és hatékonyságának további fejlesztésére van szükség. A szakemberek azonban addig is nagy reményeket fűznek az ilyen jellegű altatók hatékonyságához.
2014-től egy másik, surovexant hatóanyagú altatót engedélyeztek Japánban, az Egyesült Államokban, valamint Ausztráliában. A klinikai vizsgálatok alapján azonban elképzelhető, hogy a szer bizonyos dózis felett a beszedését követő napon álmosságot, tompaságot okoz. A jelenleg fejlesztés alatt álló szerek hatására nem jelentkeznek másnap tünetek, ha az gyorsabban kiürül a szervezetből, mint a surovexant. Addig is, amíg nincs jó alternatívája a ma kapható altatóknak, érdemes odafigyelni a megfelelő alvásra.
