Mennyire biztonságos az UHT tej?

Tavaly a magyar háztartások által megvásárolt tej 72 százaléka dobozos – hivatalos nevén Ultra High Temperature Treated, vagyis ultra magas hőfokon kezelt – tej volt. De vajon hogyan készül ez a termék és milyen előnyei, hátrányai vannak, ha egyáltalán léteznek ilyenek? Máris elmondjuk!

Bár a tej értékes tápanyagokat, többek között fehérjét, laktózt, A, B1, B2, B12, C és D-vitaminokat, folsavat és tiamint tartalmaz, fogyasztásával kapcsolatban a mai napig élénk viták dúlnak. A Tetra Pak most a Tej Világnapja alkalmából szedte össze a dobozos termékekkel kapcsolatos leggyakoribb tényeket és tévhiteket. 

Hogyan készül az UHT tej?

Az UHT termékek gyártása során a tehéntej sterilizációs folyamaton esik át: előbb 135 Celsius-fokra melegítik fel, majd miután néhány másodpercig ezen a hőmérsékleten tartják, gyorsan visszahűtik szobahőmérsékletűre. Az ember azt gondolná, hogy ennek hatására eltűnnek belőle a fontos tápanyagok, az igazság ezzel szemben, az, hogy fehérje-, laktóz- zsír-, valamint B2, A és D-vitamin tartalma lényegében alig változik. 

A következő lépésben a hőkezelt tejet steril körülmények között hermetikus, biológiailag tiszta kartoncsomagolásba töltik, így hosszú ideig eltartható marad, anélkül, hogy kémiai adalékanyagot adnának hozzá.

shutterstock 377165173
Fotó: Shutterstock

Tényleg nincs benne tartósítószer?

Tényleg! Már csak azért sem, mert az Európai Unióban nem engedélyezett tartósítószereket hozzáadni a tejhez (és a gyümölcslevekhez sem). Ahhoz, hogy ezeket a termékeket szobahőmérsékleten lehessen tárolni, az úgynevezett aszeptikus technológia szükséges.

Az aszeptikus (vagyis steril) csomagolásban a termék friss marad, megőrzi az ízét akár 12 hónapon keresztül is hűtés vagy mesterséges adalékanyagok hozzáadása nélkül, úgy, hogy közben nem áll fenn a mikroorganizmusok kifejlődésének kockázata.

A lényeg tehát az, hogy mivel a steril és megfelelően lezárt csomagolásban nincsenek mikroorganizmusok, tartósítószerekre sincs szükség.

Mennyire környezetbarát a csomagolása?

Az aszeptikus kartondobozokat három alapanyagból papírból, polietilénből és alumíniumból gyártják. Először is lássuk az előbbit. A papír nyersanyagként használt cellulóz felelős erdőgazdálkodásból származó, hitelesített faanyagból készül, vagyis megújuló nyersanyagforrásnak számít. A cellulóztartalom függ a csomagolás típusától és felhasználásától is, de átlagosan a csomagolás tömegének 75 százalékát teszi ki.

A polietilén – amit 20 százalékos arányban alkalmaznak – egy vékony filmet takar, melynek az a szerepe, hogy megóvja a papírt az átnedvesedéstől és frissen tartsa a terméket, az alumínium pedig egy még vékonyabb, 5 százalékos rétegben kerül a csomagolásba, hogy kivédje a fény és az oxigén káros hatásait. Ennek köszönhető, hogy a tejet nem szükséges a hűtőszekrényben tárolni.

shutterstock 444759772
Fotó: Shutterstock

Az italoskartonok kiváló minőségű papír rostokból állnak, melyeket más termékekhez hasonlóan újra lehet hasznosítani. Szelektív gyűjtésükhöz használhatod a kék (papírhulladék) vagy a sárga (műanyag) gyűjtő tartályokat is a lakóhelyeden működő hulladékgyűjtő szervezet ajánlásától függően.

A közvélekedéssel ellentétben a tej csomagolására szolgáló italoskarton klímabarát megoldás: könnyű, melynek köszönhetően szállításakor energia takarítható meg; elsősorban megújuló alapanyagokból készül, gyártása kevésbé energiaigényes.

A doboz további előnye, hogy négyszögletű alakja miatt szorosan egymás mellé pakolható, ami a szállításánál és raktározásánál optimális helykihasználást tesz lehetővé. 

Mustra