A szemérmes mimózát például 7 órára ki lehet készíteni egy adag éterrel.
A húsevő növényeket érzéstelenítő és böködő kutatók szerint a jövőben akár növényeken is kísérletezhetünk egy-egy új szer bevezetése előtt. A Science Alert szerint emellett a máig kissé rejtélyes működésű érzéstelenítők hatásmechanizmusainak pontosabb megértéséhez is hozzájárulhatnak a növényekkel kísérletező kutatók megfigyelései.
"Na... Most bökd meg!"
Az érzéstelenítés ókori történetét is meghatározó növényi alapú érzéstelenítőkről eddig is tudtunk persze, sőt, a dietil-éter 19. századi felfedezése után nem sokkal arra is fény derült, hogy nem csak a növények érzésteleníthetnek minket, de mi is elkábíthatjuk őket. Az állatokon és növényeken egyaránt sikeresnek bizonyuló dietil-éter mellett lidokainnal is kísérletező kutatók számos különböző növényen kipróbálták a készítményeiket, és a tudományosan is csak böködésnek nevezhető eljárások mellett azt is megfigyelték, mennyi időre „ájulnak el” a virágok.
Lődd be a fikuszt
Az érintésre kifejezetten gyorsan, akár egy másodpercnél is rövidebb idő alatt reagálni képes növények az érzéstelenítőszerek hatására egy időre teljesen érzéketlenné váltak a külső ingerekre. A rendkívül érzékeny szemérmes mimóza például hét órára elvesztette azt a képességét, hogy összecsukja a leveleit, a fokföldi harmatfű ragadós, csápszerű nyúlványokkal rendelkező levelei pedig megmerevedtek a dietil-éter hatására. A vénusz légycsapója névre hallgató rovaremésztő növénnyel már egy lidokain oldattal kegyetlenkedő kutatók ugyanakkor mindössze 15 percre tudták elkábítani a húsevő növényt.
Virágkísérletek elleni tüntetések
A növények mozgásképességét az úgynevezett akciós potenciálhullámaik gátlásával lebénító kutatók szerint az állatok és a növények reakcióinak hasonlósága akár azt is lehetővé teheti a jövőben, hogy az emberi érzéstelenítésre szánt készítményeket növényeken teszteljék le a gyógyszerészek. Vajon fair dolog a növények beleegyezése nélkül elkábítani őket?
