Egy kísérletekkel is alátámasztott tanulmány szerint csak a beszédhang alapján könnyebben azonosítható, mit érez a másik, mint a mimika és a hangok kombinációjából.
A Yale kutatója, Dr. Michael Kraus által lefolytatott tesztek alapján úgy tűnik, hogy a beszédhang és a vizuális jelek kombinációja nem feltétlenül a legjobb stratégia, ha igazán pontosak szeretnénk lenni a tekintetben, mit érez a másik fél. Az American Psychologistben megjelent tanulmány szerint ugyanis akkor voltak a legsikeresebbek a résztvevők a mások érzelmi állapotának felmérésében, amikor csupán a beszélgetésekről készült hangfelvételek álltak a rendelkezésükre – írja a ScienceDaily.
Minderre egy 1800 résztvevő segítségével lefolytatott kísérletsorozat után derült fény. A tesztek során arra kérték a résztvevők egy részét, hogy nézzenek végig hanggal is ellátott videókat mások beszélgetéseiről, és próbálják meg ez alapján megítélni, milyen érzelmi állapotok voltak az uralkodók az interakciók során. Mások hang nélkül nézték végig a tesztek résztvevői között lezajlott beszélgetéseket, egy harmadik csoport pedig csak a hanganyagokat hallgatta végig, és ez alapján próbálta meg azonosítani a beszélgetők által átélt érzelmeket.
Az eredmények alapján úgy tűnik, az utóbbi, csak a hangfelvétel alapján dolgozó csoport volt képes a legpontosabban felmérni, ki mit érzett a dialógusok során. A beszélgetéseket egy érzelemmentes, számítógépes hang segítségével is megszólaltatták egyébként a kutatók, ebben az esetben azonban érthető módon az össze többi variációnál pontatlanabbul volt csak képes leírni a hallgatóság, mit érezhettek a beszélgető felek.
Mivel az érzelmek felismerésével kapcsolatos kutatások túlnyomó többsége eddig abból a feltevésből indult ki, hogy az arckifejezések a legmegbízhatóbb forrásai az érzelmeknek, a jövőben teljesen új, pártatlanabb megközelítésre és eljárásokra lesz szükség Kraus szerint. Többek között az érzelmi intelligenciát felmérő tesztek esetében is változásokat hozhatnak például a kutatás eredményei. A kutató szerint egyébként az lehet az egyik oka annak, hogy a beszédhang bizonyult a legmegbízhatóbbnak e tekintetben, hogy az arcunk által közölt információk elfedésében és elrejtésében jóval nagyobb gyakorlattal rendelkezünk, mint a beszédhang befolyásolása terén.
