Nem az a kaja csinálta ki a gyomrod, amit utoljára ettél

Csak abban az esetben érdemes a legutóbbi étkezésre gyanakodni, ha csupán hányásról van szó, hasmenés esetében azonban érdemes kicsit jobban visszafejteni az idő fonalát.

De mit ehettem?

A hasmenéssel és hányással járó, gyakran csak egy napig tartó „emésztőrendszeri események”, magyarul a cifrafosás idején szinte kivétel nélkül mindenkit elérő detektívmunkához nyújt segítő kezet a New York Times cikke. A Times által megkérdezett gasztroenterológus, Dr. Deborah Fisher különösképpen pazar leírása szerint „Az emberek hajlamosak az utolsó étkezésüket hibáztatni ebben az esetben, de valószínűleg az utolsó előtti étkezés a ludas.”

shutterstock 262023815
Shutterstock

A kukoricateszt

Vagy az azelőtti. A gyomornak ugyanis körülbelül 4-6 órára van szüksége ahhoz, hogy megbirkózzon egy kiadós étkezéssel, ami után újabb 6-8 órába telik, mire a vékonybél is elvégzi a maga dolgát és továbbadja a stafétabotot a vastagbélnek. Ami megmarad ezek után, az 1-3 napig is erjedhet, mire elnyeri végső, jobb esetben hengeres és barna formáját. Ez a nagy utazás azonban, ahogy az ezekből a számokból is látható, mindenki esetében más időt vesz igénybe. A Times éppen ezért egy aranyos kis teszttel is ellátta az olvasókat: fogyasszon minden önjelölt detektív némi kukoricát, és figyelje meg maga, mennyi időbe telik, mire újra előbukkannak az ellenálló kis kukoricaszemek.

Így ha legközelebb ételmérgezéses tünetek jelentkeznek valakinél, könnyebb lesz meghatározni, mi váltotta ki a tüneteket, és elkerülni, hogy kétszer ugyanabba a folyóba lépjünk. Ha csak hányásról van szó, könnyen lehet, hogy valóban a 4-6 órával azelőtt fogyasztott ételek a felelősek, hasmenés esetén azonban nem árt, ha egy nagyjából 18-48 órás ablakban gondolkozunk.

Mosd meg a salátád

A legtöbb ilyen betegség vírusos vagy bakteriális eredetű, nem árt tehát tisztában lenni vele, mik a leggyakoribb kiváltó okai a hasmarsnak. A Times listáján a leveles zöldségek, a bordásabb felületű dinnyefélék, az uborka, a jalapeno paprika, a mogyoróvaj, a rákok és kagylófélék, a sajtok, a jégkrém, és a fagyasztott borsó kaptak helyet, de természetesen nem árt elővigyázatosnak lenni a sokáig elöl hagyott főtt ételekkel sem. Emellett veszélyesek lehetnek azok a gyorséttermi kaják is, amelyeket sokszáz különböző állat, pl. marha húsából daráltak össze, hisz ebben az esetben elég, ha egyetlen forrás tartalmazott egy veszélyt jelentő kórokozót.

Az egyéb kategória

Persze nem feltétlenül szükséges egy-egy baktériummal vagy vírussal találkoznunk ahhoz, hogy lebetegedjünk. Okozhatnak problémákat a FODMAP mozaikszóval összefoglalt fermentábilis oligoszacharidok, diszacharidok, monoszacharidok, és poliszacharidok is, amelyek olyan, általában a legegészségesebb zöldségekben és gyümölcsökben (brokkoli, kelbimbó, avokádó, hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonafélék stb.) fordulnak elő, bizonyos kombinációban azonban egyszerűen soknak bizonyulhatnak a vékonybél számára, és a vastagbélbe jutva az ételmérgezésre emlékeztető tüneteket produkálhatnak.

Emellett bizonyos gyógyszerek, például az antibiotikumok, az antidepresszánsok, az allergia gyógyszerek, vagy a reflux elleni szerek is kiválthatnak hasonló tüneteket, nem is beszélve a sok esetben a belek által is megérzett stresszről. 

Oszd meg másokkal is!
Mustra