Eddig csak részben megalapozott magyarázatok születtek arra, hogy mi állhat a jobb- és balkezesség kialakulásának hátterében. A kutatók sokáig azt hitték, hogy az agyféltekéknek a magzati fejlődés során kimutatható aktivitásán múlik, ki milyen kezes lesz. Egy újabb kutatási eredmény szerint azonban nem az agy, hanem a gerincvelő játssza a főszerepet ebben a folyamatban.
A bochumi Ruhr Egyetem kutatócsoportja magzati ultrahangvizsgálattal követte nyomon a génaktivitás legkorábbi jeleit, hogy meghatározzanak különböző preferenciákat. Azt találták, hogy már nyolchetes korban megfigyelhető, hogy később jobb- vagy balkezes lesz-e valaki, a terhesség 13. hetében pedig már az is jól látszik, hogy a magzat melyik ujját kezdi el szopni.
Köztudott, hogy a kar és a kéz mozgását az agy motoros kérge irányítja, ami jeleket küld a gerincvelőnek. A magzat nyolchetes korában azonban még semmi nyoma ennek a jelátvitelnek, ami arra utal, hogy már akkor nyilvánvaló előjelei vannak a jobb- és balkezesség kialakulásának, mielőtt az agy bármire is "utasítaná" a gerincvelőt. Úgy tűnik, hogy a gerinc azon szakaszain megy végbe ez a folyamat, amelyek az elektromos impulzusoknak a végtagok felé továbbításáért felelősek. Azaz nem a neurológiai fejlődésen, hanem a gerincben kialakuló génaktivitáson múlik, hogy ki milyen kezes lesz. "Ez a felismerés alapjában felülírja az agyféltekei aszimmetria okairól eddig gyűjtött ismereteinket" - írják a tanulmány szerzői.
Az agy és a végtagok fordított összhangja
Az általánosan elfogadott magyarázat szerint a balkezesség nem megszokás kérdése, hanem biológiai alapokon nyugvó, a balt a jobbal szemben előnyben részesítő kézhasználat, ami a jobb agyféltekei dominanciával magyarázható. Az agyféltekék idegpályái kereszt irányban vezérlik a test bal és jobb oldalát, így a bal agyfélteke felelős a jobb kéz, a jobb agyfélteke pedig a bal kéz irányításáért (ez a szemek, lábak esetében is igaz). Ez a dominancia azonban nem kizárólagos, csupán azt jelenti, hogy a tevékenységek vezérlésében a domináns agyfélteke nagyobb arányban vesz részt. Így például akinek a bal agyféltekéje domináns, az általában a jobb kezét használja, de vannak olyan tevékenységek, amiket bal kézzel végez. Ennek a dominanciának az aránya a tevékenységek vezérlésében lehet például 20-80% vagy 30-70% is.
A kutatóknak azt is sikerült feltárniuk, hogy ez a szimmetria nem öröklött tulajdonságok eredménye, hanem olyan környezeti tényezőké, amelyek közvetlenül hatnak az anyaméhben fejlődő magzatra. Az ugyan nem világos, hogy pontosan mik is ezek a környezeti ("epigenetikus") faktorok, a kutatók szerint feltételezhető, hogy azok megváltoztatják az enzimműködést, ami cserébe a génkifejeződés módját befolyásolja. Mindez pedig hatással van a gerincben lévő génaktivitás aszimmetriájára.
