Igénytelen vagy okos az, aki nem mos naponta?

Olvasási idő kb. 3 perc

Ön is azok közé tartozik, akik azonnal a szennyesbe dobják a ruhájukat amint hazaérnek, vagy a szagteszt és a spórolás híve?

Többször is megírtuk már, hogy a háztartásban mit milyen sűrűn érdemes tisztítani, mosni. De mi a helyzet a ruhákkal? Igénytelen az, aki a nap végén nem dobja a szennyesbe azt, amit viselt? A Mumsnet egyik felhasználója óriási vitát indított el azzal, hogy felvetette, ha az adott ruhadarab nem lett koszos, nincs szaga, akkor ő bizony nem mossa ki, hanem kiteszi egy kicsit levegőzni, majd felveszi még egy pár alkalommal. Hozzátette, férje nem igazán ért egyet ezzel, és persze ő is csak a felsőket, farmernadrágokat és hasonló holmikat kíméli így.

A fórumon ezután mindenki kifejtette a véleményét. Volt, aki azt mondta, a nap végén ő a szennyesbe teszi „az összeizzadt, undorító cuccait”, és többen is csatlakoztak hozzá. „Elnézést, de szerintem ez gusztustalan. A farmernadrágok és a kardigánok kivételével mindent naponta kimosok. Jómagam naponta egyszer, de alkalmanként kétszer is tisztálkodok, és szerintem nagyon sok a büdös ember vagy aki koszosnak tűnik. Persze ők általában ezt nem veszik észre” – írta egy másik fórumozó.

Természetesen voltak, akik az eredeti bejegyzés írójával értettek egyet. „Ha nem koszosak, ha nem egy forró napon viseltem vagy nem kentem be magam mondjuk napkrémmel, akkor másnap vagy pár nappal később visszaveszem őket. A férjem, aki irodában dolgozik, a nap végén a szennyesbe teszi a ruháit, de a farmernadrágjait és a pólóit napokig hordja. Nem tudom, hogy mi a különbség” – írta egyikük. „Az alsóneműimet naponta cserélem, ahogyan a szűkebb blúzokat is, a többi ruhadarabot megszagolom, és utána döntök a sorsáról” – vallott egy másika anyuka. „Ha isten azt akarta volna, hogy naponta váltak ruhát, akkor nem találtuk volna fel a textilfrissítő spray-t”- vetette fel valaki ezt a nagy bölcsességet.

Volt olyan is, aki felvetette, emberfüggő lehet, hogy mikor érdemes kimosni a ruhákat, ő például nagyon izzadós, még akkor is sokat verejtékezik, ha egész nap az irodában ül, ezért ő is naponta mos, de hát nem vagyunk egyformák. És persze a fenntarthatóság is felkerült az érvek listájára: „Ha bugyikról, zoknikról van szó, akkor rendben van, de a nadrágokat, pulóvereket miért kell naponta mosni? Pontosan az ilyen dolgok miatt fogynak vészesen az erőforrásaink. Kicsit gondolkozzatok el ezen!”

Mitől leszünk koszosak, büdösek  és hogyan lesznek tiszák a ruhák?

Mert azok leszünk, akkor is, ha csak egy irodában ülünk egész nap, és ugye régóta tudjuk már, hogy ez sem éppen a higiénikus hely, a tömegközlekedésről nem is beszélve.

És ez nem minden: egy nap alatt körülbelül 1 liter izzadságot termelünk, a bőrön tartózkodó baktériumoknak pedig az apokrin mirigyek által termelt váladékot lebontják fehérjékre és lipidekre, ennek a folyamatnak pedig jellegzetes szaga van.

Persze izzadság és izzadság között is van különbség, hiszen kétféle verejtékmirigyünk van, a testünk nagy részét az ekrin nevű mirigyek, míg a végbél, a genitáliák és a hónalj tájékát a lúgos kémhatású váladékot termelő apokrin mirigyek borítják. Ez utóbbi baktériumok gyártotta bomlásterméke az igazán kellemetlen szagú. És ez nem minden, a testfelszínen ficergő baktériumok egyébkén huncut betegségeket is terjeszthetnek. 

Ma már rengeteg különböző módszer létezik arra, hogy összekoszolt cuccainkat tisztára mossuk, a koszevő enzimektől az UV-elnyelő anyagokig, amiktől fehérebbnek látja az ember a pólóját, és ott vannak a mosószerekben azok a felületaktív anyagok is, amik képesek magukhoz tapasztani a ruháinkon található koszokat.

De kinek van igaza? Nos, ahogy az egyik fórumozó pedzegette, nem vagyunk egyformák, van, akik sokat izzadnak vagy olyan körülmények között dolgoznak, ahol könnyen koszos lesz a ruhájuk, és van, akiket egyszerűen zavar, ha nem patyolattisztaságú ruhát kell felvenniük reggel. Ha pedig ön most teljesen elbizonytalanodott, jöjjön pár tipp, hogy mit mikor érdemes bedobni a mosógépbe (vagy éppen elvinni a tisztítóba).

Pólók, ingek, blúzok: Közvetlenül érintkeznek a testünkkel, szóval érdemes egy viselés után mosásba rakni ezeket – tanácsolja a Sheknow cikkében a RepairClinic munkatársa, Chris Zeisler. Attól fél, hogy így túl gyorsan tönkremennek? Vegyen fel alulra még egy réteget, és így kicsit tovább húzzák.

Nadrágok: Tommy Hilfiger szinte soha nem mossa ki a farmernadrágjait, de ön azért ne kövesse a példáját, 4-5 viselés után rájuk fér egy kis tisztaság, a szövetnadrágokra pedig 2-3 alkalom után.

Kosztümök és öltönyök: Többségüket nem lehet géppel mosni, hanem tisztítóba kell venni, és érdemes minden harmadik-negyedik hordás után tisztíttatni

Az elegáns, formális ruhák: Ha mozgalmasabb eseményen hordja, mondjuk egy dajdajozós céges bulin, akkor minden alkalom után, ha csak egy üzleti ebédhez vagy vacsorához, akkor elég három viselés után.

Pizsama és köpeny: A GQ cikke szerint ezek sem bírnak egy hetet, négy alkalom után mehetnek is a szennyesbe, akárcsak a törülközök, de ha ezt túl sűrűnek találja, egy hétnél akkor se halogassa tovább a cserét. Ugyanaz igaz a lepedőre és ágyneműre is, hiszen egyébként nincs értelme tiszta cuccokban belefeküdni az ágyba, ugye?

A téli cuccok: A kabátokat és dzsekiket évente érdemes kitisztíttatni, de ha a városban él, sokat van a szabad levegőn és minden nap ugyanazokat a darabokat hordja, akkor lehet, hogy plusz egy alkalmat beiktathat. Ami a sapkákat, kesztyűket és sálakat illeti, legalább havonta mossa ki őket.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.