Egy eddig alig vizsgált fehérje gyulladásgátlásban játszott szerepét azonosította a Semmelweis Egyetem Élettani Intézete.
Egy eddig kevéssé vizsgált fehérje gyulladásgátlásban játszott szerepét azonosította a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetében a Dr. Ligeti Erzsébet vezetésével működő Fagocita Élettani Kutatócsoport - írja a Semmelweis.hu.
A korábban „fehér foltnak” számító ARHGAP25 nevű szabályozó fehérje ezután akár új gyógyszercélpont is lehet a gyulladásos betegségek gyógyításában. Az erről szóló publikáció a The Journal of Immunology októberi számában jelent meg, és beválogatták a lapszám legkiemeltebb cikkei közé.
Ezt a fehérjét az Élettani Intézet laborjában klónozták, vagyis állították elő először; ez volt a cikk egyik szerzőjének, Dr. Csépányi-Kömi Rolandnak a PhD-munkája. Korábban már laboratóriumi körülmények között kimutatták az élettani funkcióját, most pedig sikerült élő szervezetben, állatmodellben, is bizonyítani, hogy a gyulladásgátlás folyamatában van szerepe.
A kutatók a fehérvérsejtek egy típusát, a neutrofil granulocitákat vizsgálták, melyek jellemző tulajdonsága, hogy odavándorolnak a szervezetbe, ahol gyulladás alakul ki, majd kilépnek az érpályából a szövetek közé, és ott pusztítják el a kórokozókat. Az ARHGAP25 fehérje hiánya esetén fokozódik a neutrofilek mozgása és az érből való kilépés, azaz a kórokozó által érintett szövetben a gyulladásos reakció.
A cikk másik szerzője, Dr. Wisniewski Éva korábban TDK-, most pedig PhD-hallgatóként vesz részt a fehérje kutatásában. Ő szintén nemrég érkezett vissza az intézetbe egy egyéves ösztöndíjból, melynek keretében Washingtonban, a National Institute of Health-ben dolgozott.
A szerzők teljes listája és a cikk ide kattintva megtekinthető.
