Ezekkel a tulajdonságokkal és viselkedésekkel jár együtt a magasabb intelligencia.
Sokan azt hisszük, hogy jobbak vagyunk az átlagnál. Hisszük, hogy intelligensebbek vagyunk, hogy jobban vezetünk, jobb konkrét képességekkel rendelkezünk, mint mások. Mindeközben egész jók vagyunk abban, hogy mások tulajdonságait, képességeit bemérjük, de ha magunkról kell ítéletet mondani, következetesen túlbecsüljük, amink van. Tesszük ezt részben azért, mert hajlamosak vagyunk a saját sikereinket magunknak tulajdonítani, míg a kudarcainkat a külvilágra fogni (míg mások esetében épp fordítva gondolkodunk), és közben ritkán kapunk a környezetünktől tiszta, őszinte visszajelzéseket. Meg egyébként is: jobbnak hinni magunkat másoknál remek önvédelem, főleg, hogy a kultúránk is az általános menőséget várja el. Ráadásul, minél rosszabbak a képességeink, annál inkább hajlamosak vagyunk jobbnak hinni magunkat, míg a valóban jó képességű emberek következetesen alulbecsülik saját kompetenciájukat.
Önmagunk megítélése tehát gyakran torzított, de vajon honnan, milyen jelekből tudhatjuk azt, hogy tényleg jobbak, tényleg okosabbak vagyunk az átlagnál? A Psy Blog nyomán összeszedtünk néhány kutatást arról, milyen viselkedésekkel, milyen tulajdonságokkal jár együtt a magasabb intelligencia.
Hangulatzavara van
A kutatások szerint a magasabb gyerekkori intelligencia hajlamosít a fiatal felnőttkori bipoláris zavarra (mániás depresszióra). Egy friss elmélet szerint azért van ez így, mert a magasabb intelligencia az evolúció során létrejövő génmutációk eredménye, ezek a mutációk azonban nemcsak az intelligencia növekedésére, de a mentális betegségekre való hajlamra is hatással voltak.
Gyakran aggódik
A különösen intelligens emberek átlagos adottságú társaiknál hajlamosabbak szorongani. Ennek szintén evolúciós okai lehetnek, hiszen a szorongás bizonyos szintig segíthette őseinket a túlélésben. Persze van az a szorongásszint, ami inkább gátolja az élethez való megfelelő alkalmazkodást.
Gyakran jutnak eszébe új dolgok
Bizonyos mentális zavarokra való hajlam mellett az intelligenciának szerencsére pozitív jelei is vannak, például az, hogy gyakrabban jár új ötletekkel. Ez pedig a történelmünk során nemcsak a technikai, de a társadalmi fejlődés szempontjából is elég fontos volt, és nyilván lesz is. Egyébként egy kutatás szerint ezzel a ténnyel lehet összefüggésben, hogy a nagyon konzervatív és nagyon liberális emberek átlagos IQ-ja között az utóbbiak javára 11 pont különbséget találtak a kutatók. A liberálisok ugyanis jellemzően nyitottabbak az új dolgokra, és rugalmasabb a gondolkodásuk.
Kedveli az egyedüllétet
Az elmúlt évtized kutatásainak fontos eredménye, hogy a társas kapcsolatoktól leszünk boldogabbak és elégedettebbek, de úgy tűnik, ez utóbbi nem feltétlenül igaz az intelligens emberekre. A magas IQ-val jellemezhető emberek ugyanis annál elégedetlenebbek az életükkel, minél több időt töltenek barátkozással. A kutatók szerint ennek valószínűleg az az oka, hogy a hosszú távú célkitűzések megvalósítását, a projektekben való elmélyülést gyakran akadályozza az, ha sok emberrel tartunk fenn szoros kapcsolatokat. A kiemelkedően intelligens emberek tehát általában élvezik az egyedüllétet, persze ez nem jelenti azt, hogy a magánnyal is könnyebben birkóznának meg társaiknál.
Később fekszik le
Az intelligensebb emberek később fekszenek és később kelnek. Legalábbis ez derül ki egy több, mint 20 ezer amerikai kamaszt vizsgáló kutatásból. Ez mondjuk nem egy előnyös oldala a magas intelligenciának: az egész társadalom szívatja ugyanis az éjszakai baglyokat.
Meg tud bízni másokban
Egy amerikai kutatás szerint az intelligens emberek hajlamosabbak megbízni másokban. Hogy miért? A kutatók szerint azért, mert az intelligencia együtt jár azzal is, hogy pontosabban ítéljük meg a másik karakterét. Persze ez csak egy a sok lehetséges magyarázat közül. Ami viszont tény, hogy aki jobban bízik másokban, az boldogabb és egészségesebb is.
Ha ezekből a jelekből magára ismer, és már biztos tudja, hogy intelligensebb az átlagnál, azért ne szálljon el nagyon: a magasabb IQ sem garantálja azt, hogy sikeresebb lesz az életben, azt meg pláne nem, hogy boldogabb. Ha kíváncsi rá, hogy ez utóbbit hogyan érheti el, jöjjön el szeptemberben előadássorozatunk első alkalmára, és hallgassa meg, mit mond a témában dr. Szondy Máté klinikai szakpszichológus. Talán még akad önnek hely, itt regisztrálhat.
