Tél: a napok rövidebbek, az idő hideg, minden olyan szürke és emiatt a kedvünk is rosszabb. De vajon tényleg csak a D-vitamin hiánya és a fagyos szelek miatt vagy ennél több áll a dolog mögött? Lehet szó például szezonális affektív zavarról is – a betegségről a Dailymail a napokban közölt egy sokatmondó infógrafikát. Erről nemcsak az derül ki, hogy hány embert érint, de az is, hogy hogyan ismerheti fel a tüneteit és miként tudja megkülönböztetni a kedvtelenségtől.
A Yellowbrick központ grafikájából megtudhatjuk, hogy Észak-Amerikában 10 millió embert érint ez a zavar, annak enyhébb formája pedig még további kétmilliót – ez együtt ötször annyi, ahány rákos esetet diagnosztizáltak a tavalyi évben. A kifejezés először 1985-ben tűnt fel és déltől északra haladva egyre sűrűbben fordul elő: Floridában például a lakosságnak csupán 1,4 százalékát érinti, míg New Hampshire-ben ez az arány közel 10%. Akár depressziót is okozhat (főleg tavasszal és kora nyáron), de ez ritka.
Kutatók arra jutottak, hogy a betegség húszéves kor körül kezd el kialakulni és bár főleg nőket érint (60-90%-os arányban) a legerősebb tünetek a férfiakon jelentkeznek. Konkrét teszt, amivel beazonosítható lenne, nem létezik: a beteg múltjának feltérképezésével diagnosztizálják. Szakértők szerint a szezonális affektív zavart a túl kevés fény és ezzel együtt az alacsony D-vitamin szint váltja ki és a tünetei közé tartozik például az testfájdalom, a súlygyarapodás, a kevés alvás, a fáradtság, a letörtség, a koncentrációs képesség gyengülése és a kontrollálhatatlan sírva fakadások.
Miként befolyásolja a szervezetünket a fény? A DailyMail videójából kiderül, hogy a szemünk észleli, majd továbbítja az agyunk felé annak mennyiségét, végül ez irányítja a belső óránkat – ami a szerotonin segítségével a kedvünkre, a maletoninéval pedig az alvásunkra van nagy hatással. A kisfilmből az is kiderül, hogy kutatók megfigyelték, hogy a kora reggel befogadott nagy mennyiségű fény kora este csapódik le, így aki a nap elején „megszívja” magát vele, az este könnyebben alszik majd el. Szerencsére a szervezet azt is megtanulja, hogy év vége felé közeledve egyre később kel fel a Nap.
Más pszichológiai betegséghez is kapcsolódik
A zavartól szenvedők több mint felének például van olyan közeli rokona, aki depresszióval küzd, minden harmadiknak pedig olyan, akinek alkoholproblémája van. Számos tévhit is körüllengi a betegséget: az alkalmazott fényterápiának igenis vannak mellékhatásai (fejfájások, álmatlanság) és nem mindenki szenved szezonális affektív zavartól csak azért, mert ősszel és télen lehangoltabb. A fényterápia mellett egyébként sokat segít még a környezetváltozás és a pszichológusnál tett látogatás is.
