Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Annak ellenére, hogy minden negyedik ember szerint csak a negyedik x után jelenik meg. A vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag táplálkozás mellett mozgással és agytornával is küzdhet ellene.
Vajon mennyire tartjuk fontosnak az egészségünket, illetve az agyi vérkeringésünk fenntartását? Milyen gyakran érnek minket a hétköznapokban olyan problémák, mint például az ingerlékenység, a mentális kimerültség, feledékenység, alvászavarok vagy éppen romló memória? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ egy reprezentatív kutatás keretében a Trend Inspiráció Műhely, az eredményekből pedig kiderült: közel kétharmadunk tapasztal időnként feledékenységet, majdnem ennyien küzdenek koncentrációs zavarral, az emberek egy része pedig nem is tud arról, hogy az agyi kiserek vérkeringésének zavarai őket is érinthetik.
Engem úgysem érint!
Bár a magyar felnőttek szinte egybehangzóan (92%) egyetértenek abban, hogy fontos a szellemi teljesítőképesség, csupán harmaduk tesz lépéseket az agyi egészség megőrzésének érdekében. A legtöbben ingerlékenységről, illetve mentális kimerültségről számoltak be (utóbbi tízből hét embert érint), ez pedig a mindennapi életükre is hatással van: háromnegyedük stresszesebben éli meg a mindennapokat, kevésbé optimista, de jóval hajszoltabb, mint az, aki nem számolt be hasonló panaszokról. Fontos megemlíteni, hogy az agyi vérellátás zavara nem tipikusan időskori probléma – már csak azért is, mert a kutatásból kiderült, hogy a 30-49 évesek nem tudnak arról, hogy ez őket is érintheti. A megkérdezettek negyede úgy gondolja, hogy a gyengülő memória a 40-50 éveseknél kezdődik először, közel harmada pedig úgy véli, hogy ez kizárólag az 50 év felettieket veszélyezteti.
Így zajlott a kutatás
Az online megkérdezést 18-64 évesek körében, 600 fő részvételével történt. A minta reprezentálja a célcsoportot nem, korcsoport (18-29, 30-39, 40-49, 50-64 évesek), iskolai végzettség (alap+közép, felsőfok) és településtípus alapján. A demográfiai adatok korlátozott reprezentativitása miatt az elsődleges elemzésen túl háttérelemzéseket is készítettek a nemek és korcsoportok viszonyában.
„Mindössze minden hatodik gondolja úgy, hogy már a harmadik iksz után is gyengülhet a memória és csak harmaduk tesz valamit az agyi vérkeringés fenntartása érdeklőben. Minden tizedik, korosztályba eső felnőtt úgy gondolja, hogy erre abszolút nincsen szükség" – mondta el a PhD neurológus dr. Vida Zsuzsanna.
Tagadásban élni
A korcsoportok között az idősebbek érzik magukat a leginkább érintettnek, a 40-esek viszont kevéssé tartják relevánsnak számukra a kérdést. A válaszaikból kiderült az is, hogy ők inkább tagadásban vannak – közöttük vannak a legnagyobb arányban azok, akik szerint nincs szükség arra, hogy bármit is tegyenek az agyi vérkeringésük egészségének fenntartása érdekében.
A felsorolt panaszok közül a feledékenység leginkább a nők, illetve a negyedik ikszet még be nem töltők esetében volt a legzavaróbb és szintén érdekesség még az is, hogy külső megjelenés alapján az 50-esek kétmarada fiatalabbnak, 5 százaléka idősebbnek érzi magát a koránál, a "maradék" pedig úgy gondolja, pontosan annyi idősnek látszik, amennyi valójában. Ha testi kondíciókról van szó, az 50-64 évesek kétötöde fiatalabbnak, ötöde pedig idősebbnek értékelte magát a koránál.
Aki megelőz, az mivel teszi?
Azok, akik alkalmaznak valamilyen módszert, jellemzően az egészséges táplálkozásra (20,5%) illetve a sportolásra (18,2%) figyelnek oda, étrend-kiegészítőt minden hatodik szed, az agyi vérkeringésre és az idegsejtek működésérére jótékonyan ható készítményeket azonban mindössze húszból egy használ. Egyéb válaszként a rejtvényfejtést és az olvasást jelölték meg.
De vajon mit javasol a szakértő? „Vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag táplálkozással, rendszeres mozgással, valamint agytornával valóban hatékonyan léphetünk fel az agyi öregedés folyamata ellen, de pozitív változásokat érhetünk el természetes hatóanyagokat tartalmazó, agyi vérkeringést fokozó étrend-kiegészítőkkel is” – tette hozzá Vida, illetve azt is, hogy a páfrányfenyő levelének kivonata, azaz a ginkgo biloba serkenti az agyi vérkeringést és hozzájárul a sejtek oxigénnel és tápanyagokkal történő ellátásához, az érhálózatra gyakorolt hatása miatt pedig a memóriát is javítja. A napi javasolt mennyiség egyébként 120-240 mg, amit 2-3 részletben tanácsos bevinni a szervezetbe és érdemes a tisztított, beállított kivonatot keresni.
