Kiderült, valóban ártalmas-e keresztbe tett lábakkal ülni

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Magas vérnyomás, visszér és zsibbadás - ezekkel magyarázták eddig, hogy miért nem szabad sokáig így ülni. Mutatjuk, mire jutottak most!

Ön hogy szokott ülni? Néhányan keresztbe teszik a lábukat, akadnak viszont olyanok, akik inkább terpeszben szeretik. Utóbbinak egyik extrém formája saját nevet is kapott: ez lett a man spread és azt jelenti, amikor a pasik annyira szét tett lábakkal ülnek a tömegközlekedési eszközökön, hogy senki más nem tud leülni melléjük. Az illem egy dolog, viszont elgondolkodott már azon, hogy vajon mennyire egészséges keresztbe tett lábakkal ülni? Ennek járt most utána a BBC és kiderült, bár számos tényező befolyásolja azt, hogy melyik a helyes "változat", semmivel sem árt többet magának, ha úgy szeret ülni.

Az a bizonyos zsibbadás

Ellenérvként a leggyakrabban azt hozzák fel, hogy megnő a vérnyomás, visszerek is kialakulhatnak és károsodhatnak az idegek,ha így ülünk,  de azért ennél árnyaltabb a kép. Az köztudott és valószínűleg mindenki tapasztalta már, hogy ha sokáig ugyanabban a pózban ül, akkor a lába elzsibbadhat, hiszen elnyomja a térdnél futó idegeket. Az is biztos előfordult már önnel, hogy nem tud lábra állni hosszú mozdulatlanság után – sokan ezt is a keresztbe tett lábbal ülésnek tudták be, de egy dél-koreai vizsgálat ennek kiváltó okait vizsgáló tanulmányában erről nem tesznek említést. Arról viszont annál is inkább, hogy a földön, hasonló pózban ülés viszont okozhat ilyen "jelenséget". Egyébként a hosszú távú zsibbadás azért sem valószínű és életszerű, mert ha kényelmetlenül ülünk, akkor ficeregni kezdünk vagy pózt váltunk.

Mi a helyzet a vérnyomással?

Amikor az orvos a vérnyomásunkat méri, a legtöbbször megkér minket arra, hogy helyezzük a karunkat az asztalra, a lábainkat pedig ne zárjuk össze, a talpunk pedig legyen a földön. Ennek az a félelem az oka, hogy a keresztbe tett lábak torzíthatják az eredményt azzal, hogy ideiglenesen megnövelik a vérnyomásunkat. 2010-ben hét tanulmány igazolta is ezt, de volt olyan kutatás is, ami szerint egyáltalán nem befolyásolja az eredményt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kutatók többsége kis mintával dolgoztak. Azért egy magas vérnyomással foglalkozó isztambuli klinikán is végeztek egy kísérletet: ott pedig azt vették észre, hogy bár tényleg magasabb értékeket mutatott a szerkezet, de három perccel a lábak szétnyitása után visszatért a normálishoz, illetve a legnagyobb változás az amúgy is magas vérnyomással kezelt pácienseknél fordult elő.

Fotó: Archive Photos / Europress / Getty

Mi lehet a magyarázat erre? Két teória létezik: az egyik az, hogy a lábak összezárásakor a vér felmegy a felsőtestbe, és a szív emiatt több vért pumpál. A másik elmélet szerint pedig a vérnek ilyenkor nagyobb ellenállást kell legyőznie, és emiatt nő a vérnyomás. Hogy kiderüljön, a kettő közül melyik a legvalószínűbb, a holland Nijmegenben végeztek egy kutatást, amiben élettani adatok vettek számításba. Arra jutottak, hogy a vérerekben található ellenállás nem emelkedett, ha a pulzus alacsony volt és a lábakat pedig összezárták, a szívet elhagyó vérmennyiség azonban igen. Ez az első teóriát erősíti.

Tényleg ennyi az egész?

Nem. A keresztbe tett lábak tehát pillanatnyilag megnövelik a vérnyomást, de hosszú távú eredménye nincs – egy kivétellel: azoknak, akiknél nagy az esély a vérrögök kialakulására, inkább üljenek máshogy, mivel mélyvénás trombózis alakulhat ki náluk. És mi a helyzet a visszérrel? A tudomány jelen állása nem tudja megmondani, kinél alakul majd ki, tehát az sem bizonyított, hogy a lábak keresztbe tevése okozná.

A BBC cikke felhívta a figyelmet arra a kutatásra is, amely szerint azok az emberek, akik három óránál többet ülnek egy nap ilyen lábtartással, hajlamosabbak előregörnyedni, aminek bizony megvannak a következményei. (Egy gond van csak ezzel a vizsgálattal, az időt senki nem mérte, az emberek saccolták meg, hogy mennyi időt töltöttek ilyen pozícióban.) Készítettek egy másik vizsgálatot a témában, és a kutatók arra kérték a résztvevőket, hogy húzzák ki magukat, ha keresztbe tett lábakkal ülnek, és ezzel a görnyedés okozta problémákat ki is iktatták. 

Tanulság? Ha ezt a cikket keresztbe tett lábakkal olvasta el és általában így is ül, ne aggódjon, sőt, hálásak lesznek ezért azok, akik önnel együtt utaznak a tömegközlekedési eszközökön. 

És jöjjön egy érdekesség a végére: kétszer annyian helyezik a jobb lábukat a balra mint fordítva. 

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

mzd
mzd
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.

Életem

Ezért betegesek a designer kutyák: a divatfajták egészségügyi problémái

A designer kutyák az elmúlt években hatalmas divathullámot indítottak el, a vásárlókat gyakran olyan megkapó ígéretekkel csábítják, mint a hipoallergén bunda vagy a népszerű fajták legjobb tulajdonságainak ötvözése. Ebben a folyamatban a társadalom különlegességek iránti vágya mutatkozik meg, amely az élő állatokat is képes divattermékké tenni.

Testem

Hiába diétázol, mégis hízol? Az alváshiány is akadályozhatja a fogyást

Ismerős a helyzet, amikor patikamérlegen számolod a kalóriákat, becsületesen izzadsz az edzőteremben, a mérleg nyelve mégis makacsul ugyanoda mutat – vagy ami még dühítőbb, sunyi módon felfelé kúszik? Előfordulhat, hogy a válasz a pihe-puha párnáid között rejtőzik: a krónikus kialvatlanság ugyanis szép csendben képes teljesen szabotálni minden fogyókúrás igyekezetet.

Offline

Mit jelent a nyitvatermő? Alapkvíz biológiából

A biológia alapjairól szól kvízünk – ha tisztában vagy a legfontosabb fogalmakkal, nem fog nehezedre esni kiválasztani a helyes választ kérdéseinkre. Akkor se bánkódj, ha nem sikerül olyan jól a kvíz, legalább tanultál valamit.

Testem

Nem csak az öregedés okozhat látásromlást: így hatnak a szemedre a hormonok

Ha a látásunk romlani kezd, vagy hirtelen furcsa, égő érzést tapasztalunk a szemünkben, hajlamosak vagyunk azonnal a túl sok képernyőidőre, a fáradtságra vagy szimplán az öregedés megállíthatatlan folyamatára fogni a dolgot. Azonban a háttérben egy egészen más, láthatatlan tényező is állhat: a hormonrendszerünk. A szervezetünk belső kémiai üzenethordozói ugyanis nemcsak a hangulatunkat és az energiaszintünket rángatják dróton, hanem a szemünk világát és komfortérzetét is közvetlenül befolyásolják.

Világom

Leonardo utolsó otthonából szabadtéri élménypark lett – te is kipróbálhatod a zseni találmányait

Ha meghalljuk Leonardo da Vinci nevét, a legtöbbünknek a rejtélyesen mosolygó Mona Lisa, az Utolsó vacsora című festmény vagy a firenzei reneszánsz jut eszébe. A történelem talán legnagyobb polihisztora azonban nem Itáliában, hanem Franciaországban, a Loire-völgyében töltötte élete utolsó három évét. A zseni egykori otthonából, a Clos Lucé kertjében egy interaktív, lélegzetelállító szabadtéri élményparkot hoztak létre, ahol a látogatók maguk is működésbe hozhatják Leonardo legvadabb találmányait.