Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Háromezres napijegy, féldecinként árazott borok, nekünk továbbra is turistavakításnak tűnik az egész.
Jó hír, hogy úgy az idén is, mint minden évben, ősszel beköszönt a bordzsemborik, bormustrák, borderbik és borfesztiválok szezonja. Megmozdul a borrajongó szubkultúra szakértő, elhivatott, és az árral sodródó apraja-nagyja egyaránt, hogy tanulmányozza, milyen évre sikeredett az idei, majd aztán ossza az észt a borhoz nem értő ismerősei előtt.
"Borúra derű - derűre bor"-szól a 24. Budavári Borfesztivál Romhányisan rímhányó szlogenje, és a közönség fesztiválokhoz szokott hányada nem is fog csalódni a rendezvényben. A kiállítók között nemcsak a bor és a pezsgő előállítóit találhatjuk meg, ugyanúgy jelen vannak az értékesítők, a fogyasztáshoz szükséges készségek gyártói, forgalmazói, a szféra online tükre, a Borászportál, az utazási irodák, mint ahogy a gourmet szintű életélvezet gasztronómiai kellékesei az elegáns cukrászdától (Gerbeaud) a szarvasgomba-büfén át a dödölle-, zsíroskenyér-, pljeszkavica-, és rétesfüggők faházacskáiig.
A sok-sok kiállító standját a várban csak igen széttagolt módon sikerült elhelyezni, a terület két nagy részét csak az Oroszlános Udvarba vezető szűk folyosó köti össze egymással. A megnyitó beszédből, melyet Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár celebrált, megtudhattuk, hogy "a bor a föld és a természet csodálatos, mély szakralitásában gyökerezik", és nagyszerű emberi teljesítmény által létrejövő ital. Hogy-hogy sem, az 1990 előtti időkben a minőségre való törekvést valahogy mégiscsak elhanyagolták, de azóta fejlődő pályán van a magyar bor és jobban teljesít egyre csak javul.
A fesztiválon horvátországi pincészetek, valamint olasz bor- és pezsgőgyártók is jelen vannak, kontrasztját képezve a magyar felhozatalnak. A mély szakralitás a rendezvény készpénztagadó attitűdjén is megjelenik, már itt is kizárólag a fesztiválokon terjedő FestiPay-kártyát lehet használni, ezt készpénzzel vagy kártyáról lehet a kijelölt helyeken feltölteni, és a standok kártyaautomatáinál lehet velük, vagy MasterCard PayPass-os hitelkártyával fizetni.
Az árak a fesztiválozók által mondhatni megszokottak: a beugró nem kicsit húzós, 3000 Ft naponta, amihez jár ugyan egy maximum 2 decisnek mondható kóstolópohár (ami a Juniboron rendszeresített, igazán mutatós pohárhoz képest igen "megúszós" benyomást kelt) és egy nyakba akasztható fekete pohártarisznya, de ezen kívül nem sok. Fesztiválhoz képest a szórakoztatás zenei része nem igazi nagypálya, és ráadásul a helyszín legfélreesőbb sarkában van a színpad, így hát még ha a Motörhead szórakoztatná is a Savoyai teraszon a pesti panorámában gyönyörködő résztvevőket, műsora akkor sem hallatszana be az Oroszlános Udvarra, ahol a rendezvény legotthonosabb és legkellemesebb része fekszik.
Bort a szokásosan szulfitos cserszegi fűszerestől vagy könnyebb rozéktól kezdve már 100-150 forintért kaphatunk decinként, de vigyázat, jó lesz észnél lenni (amíg lehet), mert van stand, ahol már féldecinként tüntetik fel az így (fél decire) 600-800 Ft-os árakat. Fehérekből 300-500 forint egy deci (rieslingek, chardonnay-k), vörösből 600 forint (2012-13-as syrah-k, merlot-k). Palackra is lehet bort kapni, ezek az árak általában 10-15 százalékkal alacsonyabbak, mintha kimérve kérnénk az italt. De még így sem érdemes így vásárolni, mert az árak érezhetően (nagyjából 15-20 százalékkal) magasabbak, mintha boltban vennénk meg, amit persze indokolhat a helyszín, a bérleti díjak, a kitelepülés költsége. Kár, hogy a fesztiválozók részére nyújtott extra szolgáltatás semmiképpen.
Elnézést kérek azoktól, akik a borvidékes-borászati segédeszközös-borkóstolós vetélkedőre készültek egész évben, illetve porontyuknak a "kreatív gyermeksarokban" szeretnék felnyittatni szemeit a parafadugók másodlagos felhasználását illetően, de számunkra továbbra is turistavakításnak tűnik ez az egész fesztiválosdi.
A gyerekeknek egyébként 12 éves korig ingyenes belépés, de efelett ugyanúgy 3000 Ft a napi belépõ, és természetesen 18 alatt senkit nem szolgálnak ki alkohollal. Az ivás mellett étkezésre is sok lehetõség adódik, még napsütésben kerülhet sor bemelegítõ nassolgatásra, részben a borok mellé árult sonka- és sajtkóstolók (300-900 Ft-ig), részben a"Sajtverseny" keretében, ahol 17 nemzet "sajtkatonáit" kebelezhetjük be (2500 Ft az egész adag), majd szavazhatunk a szerintünk legízletesebbre. A kéttenyérnyi, nagynak ható zsíroskenyér 500 Ft, a körözöttes már 700, a sonkás 900 Ft, a rétesek átlagosan 500 Ft-ba kerülnek, a lángosokból a sima: 500, sajtos-tejfölös: 800 Ft, amit nehéz indokolni, főleg ha tudjuk mennyibe is kerül egy lángos előállítási költsége.
Sötétedés után a melegkonyhás pavilonok is teljes nyomatékra kapcsolnak, várhat ránk a junk-food dödölle (1500 Ft), mangalicapörköltes szendvics magvas cipóban (1700 Ft), a felső határ pedig a tenyérnyi tányérkán kapott szarvasgombás libamáj, szarvas, vagy fürj (2500 Ft/adag).
Édességnek macaront kóstolhat (590 Ft), de vannak egyéb torták, tiramisu, somlói galuska (600-1000 Ft-ig). Az ételfogyasztást a szokott egyensörpados-sörasztalos infrastruktúra támogatja, és a borászpavilonok is meglepően egyformák. Mintha mindenki minimál-megúszós megközelítésben akarná letudni a fesztivált, igazi, sajátságos megjelenésű pavilonra, bungalóra, sátorra jóformán nem is lehetett találni, de lehet, hogy erre a kitelepülők lehetőséget sem kaptak.
Így különleges ritkaságnak tűnik a mezőnyben a Kreinbacher-pavilon, melyet mind belső felszereltsége (látványhűtő és jégvödrökkel teli pult), mind a pulton kívüli, a látogatókra irányuló figyelme megkülönböztetett a többi egyen-igyon standtól. Ők a Borfesztiválon kezdték meg a Magnum-kiszerelésű pezsgőik forgalmazását Extra Dry és Brut Classic verziókban, egyenként 500 számozott palackkal. Az árak egyértelművé teszik, hogy a megnyitóbeszédben oly annyira hangsúlyozott szakralitás és borértés nem reked meg a lélek és a szellem szintjén: itt mindenkinek mélyen a zsebébe kell nyúlnia, aki egy kicsit is mulatni akar.
A résztvevők között – mind az árak, mind a kellően meg nem értett szakralitás okán – kevés fiatalt látni, inkább az amúgy is a várban tengő-lengő, egymással boldogan szelfizgető skandináv, amerikai és japán turisták jellemzőek, akik önfeledten sütkéreznek és felszabadultan borozgatnak-vásárolgatnak a délutáni napfényben. Az est leszálltával bekapcsolódnak a fesztiválba a magyar erők is, jellemzően a 35 feletti, általában szingli lányok, illetve ugyane szingli lányok párban vagy kis csoportban, illetve szingli lányok anyucival leosztásban. Mellettük azért feltűnnek a zakós fiúcsapatok, de meglepő módon nagyon ritka a lezserebb, kapucnis pulóveres viselet.
Az idei Borfesztivál önmaga és a piacon kapható magyar borok jelentőségén túlmutatni szándékozó rendezvény, melynek helyszínéért a látogatók méltán lehetnek hálásak. Nagy kár, hogy a bort kevéssé ismerő de jobban megismerni szándékozó réteg előtt nem a borkultúra nyitott és befogadó voltát, ismeretterjesztő oldalát, valamint ízlés- és értékformáló arcát mutatja, hanem áraival inkább a már a borokat jobban ismerő és könnyebben rizikózó réteg felé kínál ipari mérvű, évenként kvázi kötelezőként letudandó szórakozási lehetőséget.
24. Budai Borfesztivál
Szeptember 9-13
Napijegy 12 éves kor felett 3000 ft, ha van OTP Klub kedvezménye, akkor 1500 ft, All You Can Move kártyával pedig 2250 ft.
