Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Infografika tanácsokkal arról, miért nem jó a régi rendszer.
A munkaidő manapság elég szabadon értelmezett, de fogjuk rá, hogy a többség még mindig 8 órát dolgozik egy nap. Régi, bevett rendszer, csak éppen nem túl hatékony - mutat rá a Podio egy infografikája.
A kezdetek
Minden a brit ipari forradalomra vezethető vissza, hogy minél több terméket tudjanak előállítani a gyárakban, fix munkaidőre volt szükség. 1817-ben azonban jött Robert Owen gyártulajdonos, akinek a nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozást szlogent köszönhetjük - akkoriban egyébként a 10-16 órás munkanap számított általánosnak. Ugyan több kisebb tüntetést, illetve sztrájkot is tartottak az új rendszer érdekében, azonban a mozgalom hamar kifulladt, mert törvényi szabályozás híján ezeket az alkalmazottakat hamar elbocsátották és más gyárak sem voltak hajlandóak felvenni őket. Habár 1847-ben a nők és gyerekek munkaidejét 10 órában maximalizálták Nagy-Britanniában és gyarmatain, egészen 1856. április 21-éig a kérdésben nem történt előrelépés.
Ezen a napon léptek sztrájkba az ausztráliai Melbourne városában a kőművesek és építőmunkások, hogy a Melbourne-i Egyetemtől az ausztrál parlamentig menetelve követeljék a 8 órás munkaidő bevezetését a kontinensen. Akciójuk sikerrel zárult, még csak a fizetésük sem lett kevesebb a rövidebb munkaidő ellenére. 1886. május 1-jén chicagói munkás szakszervezetek sztrájkot szerveztek a nyolc órás munkaidőért - írja a Wikipedia. 1926-ban pedig Henry Ford bevezette a nyolc órás munkanapot, megduplázta a fizetéseket, és két év alatt megduplázta a bevételt, hiszen a termelékenység is megnőtt.
Kinek jó ez?
"A boldogsághoz és jóléthez vezető út a munka csökkentése meghatározott, szervezett keretek között" - vallotta Bertrand Russell brit filozófus. Az infografika szerint a nyolcórás munkanap már nem összeegyeztethető az életvitelünkkel és az újabb munkamódszerekkel, a buzgóságot pedig összekeverik a hatékonysággal, miközben a túlórázás káros, mert fáradtak, frusztráltak, stresszesek leszünk tőle, és kevésbé leszünk hatékonyak, valamint elkötelezettek a munkánk iránt.
"Ha csak akkor dolgozunk, amikor a leghatékonyabbak vagyunk, akkor az élet sokkal produktívabb és élvezetesebb lesz" - állítja Timothy Ferriss amerikai vállalkozó és több sikeres tanácsadó könyv szerzője. Vagyis érdemes a komolyabb, nehezebb feladatokat akkorra időzíteni, amikor úgy érzi, hogy iszonyatosan hatékony, és bármennyire is jól hangzik a multitasking, vagyis hogy egyszerre több feladattal foglalkozunk, egyszerre csak egy dologra koncentráljon.
Íme három módszer, ami segíthet túlélni a nyolcórás munkanapot.
15 perc szünet: Ha számítógép előtt dolgozik, akkor ugye minden órában fel kell állnia az asztaltól, de ez nem jelenti azt, hogy ne dolgozhatna közben. Viszont a 15 perces szünet az szent, és kettőt kell beiktatnia a napjába, egyet délelőtt, egyet pedig délután. Ha nem akar sétálni, akkor az olvasás, firkálgatás vagy egy meditációs gyakorlat is megteszi. Tipp: délután háromkor vagyunk a legkevésbé hatékonyak, így érdemes ekkorra időzíteni a délutáni pihenőt.
Pomodoro: Egy pomodoro 25 perc munka és 5 perc pihenés, négy ilyen szakasz után jöhet egy nagyobb, 15-10 perces szünet. Minden pomodoro után jelölje X-szel, hogy mennyit haladt és azt is, hányszor lett volna kedve halogatni.
90 percek: Ossza fel a napját másfél órás szakaszokra, és mindegyikhez rendeljen egy feladatot. 90 perc után jöhet a pihenés. Ennek a felosztásnak az az alapja, hogy az agyunk 90-120 percnél tovább nem tud folyamatosan figyelni, vagyis másfél-két óra után mindenképpen szükségünk van egy kis szünetre. Ez valahol logikus, hiszen az ultradián ritmus nemcsak az alvás alatt érvényesül. De mi is ez? Ultradián ritmusnak hívjuk a 24 órás ciklusnál rövidebb belső ritmusokat, és a 90 perces aktív szakaszokat 20 perces pihenés követi.
Persze ez csak pár ötlet, és mint az élet annyi más területén, itt sincsenek olyan szabályok, amik mindig mindenkire érvényesek, vagyis magunknak kell kikísérletezni, hogy nekünk milyen módszer válik be igazan. A lényeg, állítson fel fontossági sorrendet és próbálja kiiktatni a zavaró tényezőket, és igazából nem az időt, hanem az energiánkat kell megtanulni beosztani.
