Ha tóparti nyaralásról van szó, elsőre mindenkinek a legnagyobbak, legismertebbek jutnak eszébe, például a Balaton, a Genfi-tó, a Garda-tó és így tovább. Pedig sok érdekes, kevésbé ismert tó van határon innen és túl, ahová érdemes elmenni, ha a sós víz helyett inkább az édes vonzza a családot.
Orfűi tavak, Magyarország
A legtöbben a Baranya megyében található Orfűt az évről évre népszerűbb zenei fesztiváljáról, a Fishing on Orfűről – illetve a buli nevét adó Kiscsillag-számról – ismerhetik. Az idei fesztiválnak vége, falut és környékét azonban kár lenne leírni jövő júniusig.
Az orfűi tórendszer több mesterséges kialakított tóból áll, és ezekről valójában a mesterséges szó jutna eszünkbe utoljára. Az Orfűi-, a Pécsi- és a Herman Ottó- és Kovácsszénájai-tó közül nekünk az első a kedvencünk. Hatalmas fákkal szegélyezett, homokos, vadregényes partján kényelmesen el lehet bújni a könyvünkkel, a retró hangulatú büfében isteni és óriási a lángos. A tó vize pedig fokozatosan mélyül, ezért a gyerekeket is bátran be lehet engedni, középen pedig már úszni is lehet.
De a környék sok más látnivalót is kínál a tavakon kívül: több tanösvény is indul innen, az egyik például a híres Abaligeti-cseppkőbarlanghoz és a Denevérmúzeumhoz vezet. Ha a tavakat egy kis időre medencékre cserélnék, a szomszédos Magyarhertelenden nagyon szépen felújított termálfürdőt találnak.
Lunzi-tó, Ausztria
A Lunzi-tó Alsó-Ausztria legnagyobb fürdőtava, mely ugyan a legmélyebb pontján a 34 méteres mélységet is eléri, a kiépített strandoknál fokozatosan mélyül. A tónál két strandot találunk: a Seebachbad ingyenes, a másik strandon pedig felnőtteknek 4, gyerekeknek 1 euró a belépő, cserébe itt gyerekmedence és büfé is van.
A tónál az úszáson és a napozáson kívül búvárkodni, vízibiciklizni és csónakázni is lehet, de akár egy hatalmas ugrótoronyról is bemutathatjuk a fejes-tudásunkat. Bringával is érdemes megkerülni a tavat, ami a legromantikusabb arcát naplementekor mutatja. A hangulatos Seeterrasse vízre nyúló étterméből tökéletes panoráma nyílik a tóra. A híres spenótos gombócot (Spinatknödel) mindenképp próbálják ki itt!
Ha elég volt a vizes programokból, autózzanak el az innen egy órányira található Ötscher-szurdokhoz, ahol az égig érő sziklafalakból lezúduló vízesések mentén túrázhatnak egy olyan elképesztő tájon, ami bártan felvehetné a versenyt a Grand Canyonnal.
Bohinji-tó, Szlovénia
Ha egy szlovén tavat kéne megneveznie, biztosan nem a vadregényes bohinji lenne az. A krémeséről, a tó fölötti sziklán magasodó váráról és aprócska szigetéről híres Bledtől csupán harminc kilométerre találjuk Szlovénia legmélyebb, legnagyobb állandó természetes tavát.
A legszebb fotókat a tóról a híddal és a 15. századból származó, gótikus Szent János templommal készíthetjük. Innen nem messze, a Felső-Bohinj-völgyben jellegzetes helyi falvak sorakoznak. "Nézzék meg például az Alpesi Pásztorok Múzeumát Stara Fužinában, a különleges szénaszárító állványokat és az Oplen Házat Studor faluban. Utóbbi egy régi, szépen karbantartott parasztház, fekete konyhával, pajtával és korhű bútorokkal” – tanácsolják a helyi idegenforgalmi szakemberek.
A tó másik oldalán, Ukancból kaptathatunk fel Szlovénia egyik legszebb pontjához, az 51 méter magas Száva-vízeséshez. A kilátóba ugyan csak belépőjeggyel mehetünk fel, de a látvány többszörösen is visszahozza az árát. A tónak ebben a végében találjuk a nagykabinos felvonó völgyállomását is, mely a Vogelre viszi fel a kirándulókat. Odafent pompás kilátás nyílik a Júliai-Alpokra és a tóra is, kár lenne kihagyni.
Brienzi-tó, Svájc
A Brienzi-tó nem tartozik Svájc leghíresebb tavai közé, de az ország egyik legkülönlegesebb pontja. A békés tájban a parti sétányon ücsörögve is órákig lehet gyönyörködni, de érdemes hajóról is megnézni a tavat. Ha szép időben járnak erre, a szikrázó napsugarak valószínűtlenül kékre festik majd a tavat, amitől csak még feltűnőbbé válik, hogy milyen makulátlan a víz. Amikor ezt ott jártunkkor megjegyeztük a kísérőnknek, szerényen annyit válaszolt, hogy a víz azért ilyen tiszta, mert csak nagyon kevés élőlény él benne, aminek pedig épp az az oka, hogy a tó nem elég “koszos”, így nincs mivel jól lakniuk a halaknak. Erre a magyarázatra nem számítottunk.
Brienz csodaszép taván kívül fafaragó kultúrájáról és különleges építészeti kincseiről híres. Látogatásuk során ezért mindenképp keressék fel a Ballenberget, ahol a svájci építészet történetének legfontosabb állomásaival ismerkedhetnek meg. A skanzent kisvasúttal lehet bejárni, ezt a programot azonban semmiképp ne vasárnapra időzítsék, ekkor ugyanis szinte az egész város, – így a Ballenberg is – bezár.
