Ez Európai Bizottság tavaly év végén publikált egy elemzést, amelyből kiderül, hogy az EU tagállamai közül hol melyik közlekedési mód a legnépszerűbb és miért. Egy átlagos EU-s háztartás évenkénti, utazással kapcsolatos költségeit 4530 euróra (1,4 millió forintra) becsülik, így egyáltalán nem elhanyagolható tétel – pláne nem magyar pénztárcához mérve. A Bizottság DG MOVE névre hallgató szervezetének egyik nem titkolt célja, hogy a hatékony, biztonságos és környezetbarát közlekedési eszközöket népszerűsítse, ehhez pedig kapóra jött a 2014 októberében végzett kutatás is, ahol megismerhették az európai lakosok véleményét és igényeit. Szintén célul tűzték ki, hogy a közlekedési szektort barátságossá, versenyképessé és vonzóvá tegyék.
Mint kiderült, egy átlagos napon minden második ember (54%) autót használ, második helyen pedig – talán nem meglepő módon - a tömegközlekedés állt. Az talán egy kicsit meglepőbb, hogy az eszköz kiválasztásánál nem az ár a döntő érv: minden tizedik EU-s polgár tartotta csak fontosnak, hogy mennyibe kerül. Ezzel szemben kétharmaduk inkább a kényelmet, harmaduk pedig a sebességet tartja fontosnak.
A módszertanról
A felmérést az Európai Unió 28 tagállamában 2014. október 11-20. között végezték. Összesen 27 868 embert látogattak meg az otthonukban, ahol négyszemközt tették fel a kérdéseiket – mindenkinek az anyanyelvén. Magyarországon 1058 15 év feletti lakost kérdeztek meg. A kérdőívet és a részletesebb módszertant az itt található PDF végén találja.
Az autó Cipruson a legkedveltebb: az ott élők 85%-a azt használja a leggyakrabban, Magyarország pedig 33%-os értékével a lista végére került. A tömegközlekedést hazánkban minden negyedik ember használja (ezzel az élmezőnyben, hatodikként végeztünk), és úgy tűnik, kerékpáros nemzetnek számítunk: minden ötödik ember teker naponta (22%), ezzel pedig a dobogó 3. helyét szereztük meg Hollandia és Dánia után.
Ahogy idősödünk, úgy cseréljük le a tömegközlekedést autóra: a 25 év alattiak harmada, a 25-39 év közöttieknek viszont a kétharmada jár gépkocsival. Ugyanúgy különbség mutatkozik a csekkeket nehezen befizetők és azok között, akiknek ez nem okoz gondot: előbbiek 45%-a jár autóval, utóbbiaknak 57%-a. Kíváncsiak voltunk, vajon a kerékpárosok arányát a főváros vagy a vidék húzza-e fel: a nagyvárosban élők 8%-a biciklizik naponta, a falvakban élők közül pedig minden 14%-a.
Miért azzal járunk, amivel?
Megkérdezték azt is, hogy mi miatt döntenek az emberek a leggyakrabban használt közlekedési eszközök mellett. Az európai átlagot nézve a kényelem toronymagasan nyert (61%), Magyarországon ez csak 37 %, és ilyen alacsony értéket csak Németország produkált. Elmondható tehát, hogy nem azért utazunk azzal, amivel, mert annyira komfortos. De akkor vajon mi számít? A magyarok harmada azt mondta, azért, mert az adott eszköz elérhető, ötödük az ár miatt döntött így, a környezetvédelmi célok pedig csak minden 25. honfitársunk döntését befolyásolják. Külön kiemelnénk a kerékpárosok véleményét: 50%-uk a kényelem miatt jár biciklivel, a többiek pedig – közel azonos arányban – a sebesség és az ár miatt - és persze azért, mert környezetbarát.
Az autósokat és a motorral közlekedőket is megkérdezték arról, hogy miért nem tömegközlekedéssel járnak. A magyarok harmada (28%) azt mondta, majd akkor, ha jobb lesz a járatsűrűség, ugyanennyien voltak, akik azt mondták, hogy ha több helyre juthatnak el vele és olcsóbban. A megbízhatóság sarkalatos pont: az emberek kétötöde (legmagasabb EU-s értékként) gondolja úgy, majd akkor vált tömegközlekedésre, ha az megbízhatóbb lesz. Érdekes módon a koszt és a bűzt senki nem említette, vagy csak a kutatók nem tértek ki ezekre a válaszokra a kérdőív elemzésénél.
Alig utazunk
Ön mivel utazik a legtöbbször?
Megkérdezték azt is, hogy ki utazott az elmúlt 12 hónapban 300 kilométernél távolabbi útra. A magyaroknak csak kétötöde (38%) válaszolt igennel (kétharmaduk autóval, harmaduk vonattal vagy busszal, 7%-uk pedig repülővel tette meg ezt a távot). Ezzel az alacsony aránnyal utolsó előttiek vagyunk az uniós országok közül. Ráadásul elégedetlenek is vagyunk vele, mert csak 13% találta megfelelőnek az utazással kapcsolatos szolgáltatásokat, minden hatodik magyar szerint pedig az utazás ár-érték aránya nem volt jó. Arra a kérdésre, hogy fejlődött-e a közlekedés színvonala az elmúlt 5 évben Magyarországon, az emberek harmada nemmel válaszolt, és ugyanennyien tartózkodtak a válaszadástól. A közösségi közlekedés sem egyhamar lesz húzóágazat a magyaroknál: nem szívesen osztozunk ugyanis, az emberek fele kizártnak tartja itthon, hogy megossza járművét. Ennek egyik oka lehet, hogy feltétel, hogy online nyomon követhető legyen.
A repülőgépekre felvihető folyadékmennyiség évek óta szabályozott, az uniós országok lakóinak felét ez nem is zavarja, a magyarok közül viszont minden harmadik szerint zavaró és jó lenne, ha megemelnék. Kiderült az is, mi fáj a legjobban a közlekedőknek a vasúttal kapcsolatban: a Magyarországon élők harmada az irreális árakra panaszkodott, és közel ennyien voltak azok, akik a karbantartás hiányára, illetve a fedélzeti szolgálgatásokra.
Mint említettük, a felmérés egyik célja az volt, hogy megtudják, vajon mivel lehetne a munkaerőt a közlekedési szektorhoz vonzani: az emberek kétharmada szerint magasabb bérrel, harmaduk szerint jobb munkakörülményekkel, minden ötödik pedig úgy gondolta, hogy a kecsegtetőbb karrierrel.
