A joghurtevés jó a lelkének is

Olvasási idő kb. 2 perc

Már embereken is tesztelték a prebiotikumok hatását az agyra. Az eredmény: ha minden stimmel az emésztéssel, akkor a stresszt is jobban bírjuk.

A szakemberek az elmúlt években egyre több figyelmet fordítanak arra, hogy a bélben élő baktériumok milyen hatással vannak az emberi agyra és persze fordítva. Eddig többségében állatokon végzett vizsgálatokkal próbálták igazolni az összefüggést, ezért jelent nagy lépést az Oxfordi Egyetem neurobiológusainak munkája, aminek eredményeit a Psychopharmacology folyóiratban publikálták.

Kiderítették ugyanis, hogy a prebiotikumok, vagyis azok a készítmények, amelyek segítenek helyreállítani, megtartani az egészséges bélflórát, az embereknél is enyhítik a szorongásos tüneteket – írja a Huffington Post. "A prebiotikumok olyan szénhidrátok, amelyek elősegítik a jótékony baktériumok szaporodását, táplálékul szolgálnak a bélben élő jó baktériumoknak" – nyilatkozta az oxfordi kutatás egyik vezetője, dr. Philip Burnet.

"Rendszeresen panaszkodnak a pácienseink, hogy egészen addig nem voltak depressziós vagy szorongásos tüneteik, amíg rendben volt az emésztésük. A kutatásunk szerint az agy és az emésztőrendszer kölcsönösen hat egymásra" – nyilatkozta a kutatást vezető szakember, dr. Kirsten Tillisch.

A kutatók 45, 18 és 45 év közötti felnőttet kértek meg arra, hogy három héten keresztül rendszeresen fogyasszanak prebiotikumokat. Persze a tesztalanyok egy része csak placebót kapott. A három hét leteltével a szakemberek különböző tesztekkel vizsgálták, hogy a kutatásban résztvevők hogyan dolgozzák fel az érzelmi tartalmú információkat.

A placebós csoporthoz képest azokat, akik prebiotikumot kaptak, nem érdekelték annyira a negatív információks inkább a pozitív dolgokra koncentráltak. A szakemberek pedig ebből azt a következtetést vonták le, hogy a második csapat a kontroll csoporttal szemben nem szorongott annyira negatív helyzetekben. Ugyanez tapasztalható egyébként azoknál is, akik szorongáscsökkentő szereket vagy antidepresszánsokat szednek. És ez nem minden, a kutatók szerint reggelente alacsonyabb volt a stresszhormon, vagyis a kortizol szintje a prebiotikumokat fogyasztó tesztalanyoknak.

Persze a kutatás még nagyon az elején tart, és hiába ígéretesek az eredmények ugyan ígéretesek, Burnet szerint a hagyományos kezelést nem lehet majd kiváltani a prebiotikumokkal, de kiegészítő terápiának megfelelőek lehetnek. "Segíthetnek a mentális betegségek kezelésében, és akkor is hasznosak lehetnek, ha a problémák miatt szedett gyógyszerek hosszútávon táplálkozási zavarokhoz vezetnek" – tette hozzá.

A UCLA szakemberei egyébként már tavaly kimutatták, hogy megváltoznak a mentális funkciók azok a nőknél, akik rendszeresen ettek joghurtot, vagy rendszeresen fogyasztottak prebiotikumokat. Más kutatók pedig egérkísérletekben bizonyították, hogy a bélflóra megváltoztatásával csökkenthető a szorongás.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.