Egészségesebbek és boldogabbak a nyitott kapcsolatban élők

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

De mégis, hogy az ördögbe működhet egy nyíltan nem monogám kapcsolat a gyakorlatban?

A hűtlenség szemétség, nem monogám kapcsolatban élni pedig rossz. Ott nem lehet a partnerek között olyan fokú bizalom, stabilitás, mint a monogám viszonyokban, ott intenzívebb a magányosság, a féltékenység érzése, az egész kevésbé kellemes és még a szex is rosszabb. Jó, talán kevésbé unalmas az élet, de nem hoz elégedettséget. 

A kutatások szerint legalábbis így vélekedünk a nyitott párkapcsolatokról. De vajon igazunk van?  

Egy friss kutatás szerint nincs. A Sexual and Relationship Therapy nevű szaklapban megjelent tanulmányban az Oklahoma Egyetem antropológusai 502 nyitott kapcsolatban élő 55 év feletti embert kérdeztek szexuális életükről, a szexszel és a párkapcsolattal való elégedettségükről. Az adatokat aztán 723 monogám viszonyban élő amerikai válaszaival vettették össze, és kiderült, hogy a nyitott kapcsolatban élőknek több szexuális partnerük van (nyilván), gyakrabban szexelnek, egészségesebbek és az átlag populációnál boldogabbnak tartják magukat. A kutatás érdekes eredménye, hogy a két csoport között a házassággal való elégedettség szempontjából nem volt különbség, azaz a nyitott kapcsolatban élők éppen annyira tartották jónak házasságukat, mint azok, akik monogám viszonyt tartottak fent. A vizsgálatból egyébként kiderült az is, hogy a házasság úgy általában jót tesz a boldogságnak és az egészségnek, bár a nyitott kapcsolatban élő házasok és nem házasok válaszai között ezekben a kérdésekben nem volt különbség. 

Ez meg hogy az ördögbe lehet? 

Ezek az eredmények nemcsak a közvélekedéssel, de sok esetben az intuíciónkkal is szembemennek. Mert hát nem az a mese a vége mindig, hogy a fiú és a lány egymásba szeretnek, aztán boldogan élnek amíg meg nem halnak? Mármint kettesben, nem pedig egy csomó másik partnerrel együtt. 

Persze a monogám kapcsolatokban élők is félrelépnek. Sokszor, sokan. A jelenséget számos megközelítésből magyarázták már az evolúció emlegetésétől kezdve a neveltetés és a személyiség sajátosságain át egészen addig, hogy a jelenlegi életmódunk egyenes következménye a hűtlenség. Létezik olyan provokatív pszichológiai elmélet is, mely szerint azért végződik a házasságok fele válással, azért terheltek a hosszú távú kapcsolataink hűtlenséggel, titkos vágyakkal, szexuális problémákkal, bűntudattal és lelkiismeret-furdalással, mert a monogámia egyszerűen nem természetes. Ez csak a kultúránk terméke, és az ősközösségben, ott, ahol evolúció 95 százalékban alakította génjeinket, sokkal szabadabb szexuális életet éltünk, nem létezett a párkapcsolatokban a kizárólagosság. Az elméletalkotó, Christopher Ryan szerint őseink a szexet a szociális kapcsolatok megerősítésére és fenntartására használták, és mivel a génjeinkben ez van kódolva, ma sok ember számára szörnyen nehéz a monogámia. Eszerint tehát egy nyitott kapcsolatban úgy élünk, ahogy azt az ösztöneink természetesen is diktálnák. 

Persze ez egy válasznak jó, de arra nem ad magyarázatot, hogy a gyakorlatban mégis hogyan valósítható meg egy nyitott viszony. Mi van, ha az egyik fél szerelmes lesz a szeretőjébe?  Mennyire kell és szabad beavatni a partnert a kapcsolaton kívüli szexuális élet részleteibe? Mit éreznek, amikor tudják, hogy a partnerük éppen egy harmadikkal van együtt? Hogyan vetkőzik le a féltékenységüket, a hiúságukat? Milyen érzés ez az egész a feleknek akkor, amikor az egyiknek van állandó szeretője, a másiknak nincs? Egyáltalán működhet ez úgy, hogy bármelyik fél tart állandó szeretőt? Ha ön tudja a válaszokat, igazán megírhatná nekünk a divanycoach@mail.index.hu címre. Előre is köszönjük. 

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.