Akkor most méz vagy cukor?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Bár a méz valóban természetes édesítőszer, sajnos messze nem olyan jó választás, mint hitte.

Azt már elég régóta tudjuk, hogy a cukor nem igazán tesz jót az emberi szervezetnek. Azon túl, hogy elhízást és fogszuvasodást okozhat, a cukorbetegség kialakulásában is jelentős szerepet játszik.

Ez eddig nem is újdonság, és a tények ismeretében az sem meglepő, hogy az emberek többsége más, lehetőleg természetes édesítőszerek felé fordul. Ez pedig kézenfekvő módon sokszor a méz, hiszen természetes, és nem okoz betegségeket – legalábbis eddig ezt hittük. A Mail Online cikkéből azonban kiderül, hogy azért ez így nem egészen igaz.

Méz kontra cukor

A cukor közellenséggé válásának az oka az, hogy a magas glikémiás index miatt – vagyis azért, mert gyorsan megemeli a vércukor szintet – könnyen vezet elhízáshoz, továbbá egészségügyi szempontból sem a legideálisabb választás. A finomított cukor, vagyis a szacharóz egy összetett cukor, ami glükózból és fruktózból épül fel. Mindkét vegyület erősen dolgoztatja a hasnyálmirigyet, hogy az inzulint juttasson a vérbe, megkötni a cukrokat. Az inzulin magas szintje azonban hosszútávon inzulinrezisztenciát, későbbiekben akár cukorbetegséget is okozhat. A szájban lévő baktériumokkal a cukor reakcióba lép, és savak jönnek létre, ezek pedig károsítják a fogzománcot. Valamint nem utolsó sorban az inzulin a testet zsír raktározására készteti, ami hízáshoz vezethet.

Fotó: Jonathan Paciullo / Europress / Getty

A méz, bár valóban természetes anyag, ugyancsak nagy mennyiségben tartalmaz fruktózt. Glikémiás indexe valamivel ugyan alacsonyabb a cukorénál, de nem sokkal, így felszívódása szintén elég gyors.

„Mivel egyszerű cukorból áll a méz 70-80 %-a, ezért szinte minden tulajdonsága megegyezik a cukoréval: gyorsan emeli meg a vércukorszintet, nem javasolt fogyókúra esetén sem a magas energiatartalma miatt, és ugyanúgy károsítja a fogakat is, ha nagy mennyiségben fogyasztják, nem megfelelő szájhigiénia mellett” – foglalja össze Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.

A méz ellen szól még az is, hogy a legtöbb esetben nem éppen a legtermészetesebb anyagról van szó. Sok helyen ugyanis szűrik, amivel ugyan megszabadítják a baktériumoktól, ám egyúttal az értékes anyagoktól is. A mézeket emellett sokszor hamisítják is, méghozzá úgy, hogy olcsó cukorszirupot adnak hozzá – így messze nem biztos, hogy a boltokban található mézet valóban a méhek készítették. Ha egy méz 5-10 százaléknál jóval több szacharózt (répacukor, nádcukor) tartalmaz, akkor az hamisításra utal.

Egy kis hírverés, néhány millió pluszbevétel

Fotó: Lauren Burke / Europress / Getty

Ha a méz nem sokban különbözik a cukortól, akkor miért volt körülötte ez a nagy felhajtás? Természetesen azért, mert az eladásoknak igen jót tett. A tavalyi évhez képest 112 millió fonttal nőtt a méz forgalma csak az Egyesült Királyságban. Hazánkban is növekedett a mézfogyasztás aránya, bár nem ennyire kiugró mértékben.

A pluszbevételek természetesen az iparág fejlődését is magukkal hozzák, ami viszont sajnos a hamisítványok erőteljesebb terjedésével is jár. Hazánkban a termelői mézek többségében elérhetőek közvetlenül az előállítótól is, amivel nagyban hozzájárulnak a bizalom erősödéséhez a fogyasztókkal.

A méz jó, de csak mértékkel

A méz előnye a cukorhoz képest, hogy több vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, magas az antioxidáns-tartalma, így kis mennyiségben fogyasztva (pl megfázás esetén 1-2 evőkanál a teába) valóban pozitív hatása van a szervezetre. Viszont közel azonos az energiatartalma, mint a cukoré, így nem ajánlott nagy mennyiségben ilyen formában törekedni a vitamin- és ásványi anyag-pótlásra, arra sokkal célszerűbbek a zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák.

További előnyös tulajdonságai: A benne lévő természetes antioxidánsok (flavonoid, C-vitamin) az anyagcsere kapcsán és a baktériumok elleni védekezés során keletkező szabad gyököktől védik a szervezetet.

A népi gyógyászatban a mézet külsőleg is gyakran használják: antimikrobiális hatásának köszönhetően a magas cukor- és alacsony pH–tartalomnak, valamint a szerves savaknak köszönhetően segíti a vágások, horzsolások és égési sebek begyógyulását.” – teszi hozzá a szakértő.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

ST
ST
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.