Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A porckopás nemcsak az idősek betegsége, már a 35 éves korosztálynál is előfordul, sokaknak megterhelő a lépcsőzés és a házimunka is. Íme, amit a porckopásról tudni lehet.
Október 12-én van az ízületi gyulladásos betegségek világnapja, és a Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társaságának friss hazai felméréséből kiderült, hogy a fájdalom leggyakoribb oka lehet a porckopás, amely már a 35 és 50 év közöttiek egynegyedét érinti. A 35 évnél idősebb magyarok fele megterhelőnek érzi az olyan hétköznapi tevékenységeket, mint a házimunka, a cipekedés, a lépcsőzés, a közlekedés, a kisgyermekek emelgetése vagy a kertészkedés, ráadásul a 35-50 évesek fele fájdalmat is tapasztal közben.
Mi a porckopás?
A kopásos ízületi gyulladás, vagy egyszerűbben a porckopás az egyik leggyakoribb ízületi betegség. Oka az ízületeket párnázó kemény, de rugalmas szövet, a porc kopása: ilyenkor a sérült porcfelület dörzsölődik, és gyulladás jöhet létre, ami fájdalmat, merevséget és mozgási nehézségeket okoz. A betegség oka pontosan nem ismert, ám a kialakulás veszélyét valószínűleg befolyásolja az életkor, a súly, a korábbi ízületi sérülések, az ízületi túlterhelés, az izmok gyengesége és a genetika.
A fájdalomcsillapító önmagában kevés
A felmérésből az is kiderült, hogy a 35 évnél idősebb magyarok 40 százaléka szedett már fájdalomcsillapítót ízületekkel kapcsolatos problémájára. A fájdalomcsillapítás elsősorban fájdalomcsillapító kenőcsöt jelent: azok, akik porckopással küzdenek, leginkább ezt használják (46%). Annak ellenére, hogy a városi lakosság nagy többsége (62%) elméletben egyetért azzal, hogy a porcszövet károsodását porcépítő készítményekkel csökkenteni lehet, mindössze 16 százalékuk szed ilyeneket. Pedig a szakértők szerint a fájdalomcsillapítás nem elég: a porckopás egy idő után vissza ugyan nem fordítható, de lassítható, késleltethető folyamat. A fájdalomcsillapítók ebben viszont nem segítenek.
Benkovics Edit, a Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társaságának alelnöke a Díványnak elmondta, a felmérés eredménye több szempontból is meglepő. „Úgy gondoltuk, hogy az ízületi kopás csak az idősek betegsége, de a felmérésből kiderült, hogy már a 35 éves korosztálynál is jelentkeznek a problémák. Másrészt azt hittük, hogy a versenysportban van nagyobb terhelésnek kitéve az ízület, ám a vizsgálatok szerint a sima, egyszerű házimunka is az ízületek kopását eredményezi, főleg azoknál, akik inaktív életet élnek."
Időben kell lépni
És honnan lehet tudni, hogy baj van? „Először csak azt vesszük észre, hogy néha szúró fájdalmat érzünk az ízületeinkben, amikor reggel kiszállunk az ágyból és kicsit nehezebb bemozgatni magunkat. Már az első jeleknél lépni kell, ki kell találni, hogyan tudunk változtatni az életmódunkon, a táplálkozásunkon. Nagyon gyakori, hogy fájdalomcsillapítóhoz nyúlunk először, a felmérés is ezt mutatja. Ez önmagában azonban nem hoz eredményt, ellentétben a porcerősítők több héten keresztüli alkalmazásával" – nyilatkozta a szakértő. „Azt az tévhitet is szeretnénk eloszlatni, hogy az ízületi kopás nem visszafordítható folyamat. Az első fázisban lehet javítani a porcvastagságát és csak akkor nem lehet javítani az állapoton, amikor már nagyon nagy fájdalmai vannak a betegnek" – tette hozzá.
Dietetikusok a gyógytornászokkal egyetértésben a vegyes étkezés, pontosabban a mediterrán diétát javasolják. Az szinte mindegy, hogy milyen aktivitást választunk, az azonban már nem, hogy mennyit mozgunk. „Az extrém túlterhelés ugyanolyan káros, mint az alulterhelés. Ha valaki ülő életmódot folytat, álljon fel a székből, mert az ízületek egészsége szempontjából fontos, hogy az izmok erőállapota megfelelő legyen. Az extrém sportolóknak pedig nyilván azt ajánljuk, hogy optimalizálják az izmok, ízületek használatát. Lényeges, hogy mindenki kedvének megfelelően válasza ki az aktivitást, és fontos, hogy jól érezze magát tőle" – mondta Benkovics Edit, és hozzátette, a túlsúly komoly terhelést jelent az ízületeknek.
Persze, nemcsak a felnőtteknek kell vigyázniuk: „A porckopás már gyerekkorban is jelentkezhet, például fiatal, 14-16 éves sportolóknál. Az a baj, hogy míg régen sokat mozogtak a gyerekek, most már otthonülő életmódból váltanak aktívabb életmódra." Ha kíváncsi arra, önnek hány évesek az ízületei és mit tehet ezek egészsége érdekében, kattintson ide!
8 tipp a kíméletesebb házimunkáért
Hajlongás
Vannak olyan házimunkák, mint például a teregetés vagy a mosogatógép kiürítése, amelyhez akár tetszik, akár nem, le kell hajolni. Ilyenkor figyeljen arra, hogy ne derékból hajoljon, ez ugyanis felesleges megerőltetést jelent az ízületek számára. Hajlítsa be inkább a térdét, hátát pedig tartsa egyenesen. Csökkentheti a nyomást úgy is, ha egyik lábát egy magasabb felületre, például egy lépcsőre helyezi.
Nyújtózkodás
Az ablakok vagy a padló mosása közben az ember kénytele nyújtózkodni, ami szintén komoly megerőltetést okozhat. Ne nyújtsa ki a karját teljesen takarítás közben, ez ugyanis feleslegesen terheli a vállízületet. Inkább használjon valamilyen hosszabbító tárgyat, karját pedig tartsa közel a testéhez, derékmagasságban, a magasabban levő tárgyakat pedig próbálja elérni egy lépcsős létra vagy sámli segítségével.
Térdelés
Sose térdeljen mindkét térdével egyszerre kemény felületre. Sokkal egészségesebb és kényelmesebb egyszerre egy térdre, a térdeket váltogatva támaszkodni.
Párnázás
Ha térdére vagy csuklójára kell támaszkodnia, helyezzen maga és a kemény felület közé párnát, ruhadarabot vagy valamilyen puha anyagot.
Időbeosztás
Nem kell a házimunkát egy nap alatt elvégezni. Ossza be a feladatokat úgy, hogy ne erőltesse túl magát.
Súly
Legyen tekintettel saját erőnlétére és korlátaira. Ha egy teli kosár szennyes ruha túl nehéz, ossza fel kisebb adagokra.
Tárolás
Ha többszintes házban él, tartson minden emeleten külön mosogató- és takarítófelszerelést, hogy ne kelljen még a lépcsőn is felcipelni azt a porszívót.
Porolás
Ha nehézségekbe ütközik a magasabb vagy alacsonyabb felületek leporolásakor, barkácsoljon össze egy hosszú papírgurigát egy portörlő ronggyal. Amennyiben fájdalmas még a rongy megfogása is, húzzon a kezére kesztyűt vagy egy pár nyúlós régi zoknit.
Forrás: www.izuletor.hu
Az irodai dolgozók sportosak, de a fájdalmat ők sem ússzák meg
A városi lakosság 18 százaléka végez jellemzően irodai munkát, mindkét nem egyenlő arányban.
Magasabb az irodai munkavégzés a fiatalabbak (35-50 év) körében (24%), mint az idősebbek (51-65) körében (10%), mivel az idősebbeknél a háztartásban tevékenykedés, nyugdíjas lét az inkább meghatározó. Az irodai munkát végző 35-65 év közöttiek fele küzd ízületi fájdalommal valamely testrészében. Azok, akik fájdalomról számoltak be, a csípőt (27%) említették, és jellemzően nem a deréktájat, gerincet (csak 15 százalékuk). Csak 10 százalékuk diagnosztizálja magát porckopásos betegnek, ami jóval alacsonyabb, mint a városi átlag. Ez a csoport viszont nagyobb arányban sportol, mint az átlag: kicsit több mint egyharmaduk (37 százalék).
Férfiak vs. nők
A férfiak minden tevékenységet nagyobb arányban éreztek megterhelőnek, mint a nők – ez inkább azt mutatja, hogy a nők kevesebbet panaszkodnak ezekre. Az ízületeket érintő sérülés viszonylag jellemző eset, nagyobb arányban fordul elő a férfiaknál és az idősebbeknél. (A felmérésben fiatalabbak kategóriába sorolták a 35-50 éveseket, idősebbek közé pedig az 51-65 éveseket. Noha a boka és a térd ízületeit érintő sérülésekről számoltak be a legtöbben, a fiatalabbak körében ezek előfordulása még gyakoribb (bokaficam, rándulás 26%, nagyon releváns még a komolyabb térdsérülés is: 22%). A derékhúzódás inkább az idősebbek panasza (körükben ez 13%). Két okból keletkezik jellemzően sérülés: szabadidős vagy sporttevékenységből (26%), főleg a férfiak körében (36%), valamint véletlen baleset – pl. óvatlan mozdulat, lépés (38%) – révén, mely a nők körében még magasabb, ún. háztartási baleset (49%).
A sportolók a bokájukat fájlalják
Azon kevesek, aki futnak, kocognak, jellemzően jó ízületi egészségről számoltak be. Döntő többségüknek (78 százaléluknak) nem esik nehezére semmilyen napi tevékenység, és kisebb arányban említettek térdfájdalmat (22 százalék), derékfájdalmat (6 százalék), bokafájdalmat (6 százalék), mint a városi átlag. Nem meglepő ezután, hogy közülük senki nem diagnosztizálta magát porckopásos betegnek sem: vélhetően azért, mert sportolni akkor könnyebb, ha nincs (fájdalommal járó) porckopása. A gyakori sportolók (akik naponta vagy hetente többször sportolnak) ugyanolyan arányban szenvednek térdfájdalomban, mint az átlag (egyharmaduk), viszont a bokafájdalom a körükben nagyobb arányban van jelen (14%).
Így mozgunk mi
A megkérdezettek körében nem kifejezetten a sport, de az intenzív mozgás aránya magasabb, mint a sportolás aránya (biciklivel munkába jár: 31%, gyalog munkába jár: 41%, sportol: 28%). A sportolás alatt utóbbi esetben persze nem azt kell érteni, hogy napi vagy heti több alkalommal rendszeresen mozognak, hanem azt, hogy szoktak sportolni.
A bevallottan sportolók aránya a nők körében alacsonyabb (17%), mint a férfiak körében (25%), viszont a sport kortól független. Amellett, hogy a sportot kevesen végzik, az intenzitása is váltakozó a városi lakosság körében. A mindennapi mozgás a sportolók körében sem számottevő (17%). A heti rendszerességű a leggyakoribb (38%), de sokan (20%) vannak olyanok is, akik csak hébe-hóba (ritkábban, mint 2-3 hetente) sportolnak. idősebbek: 51-65 év, fiatalabbak: 35-50 év
A kötetlenebb, egyedül végezhető sportformák a legjellemzőbbek a 35-65 éves városi lakosságra: úszás (20%), kerékpár (19%), futás, kocogás (15%), otthoni torna (16%). Magas a sportsérülés aránya a sportolók körében (30%), főleg férfiaknál (39% vs. nőknél 19%) és a fiatalabbaknál (35% vs. idősebbeknél 25%). Ez a sérülés jellemzően nem azokból a sportformákból származik, amit a legtöbben űznek, hanem a labdás csoportosan űzött sportokból (48%). A sérülést elszenvedők egyharmada számolt be arról, hogy ez a sérülés (ami lehet akár nagyon régi is, mivel a sportolók többsége régóta sportol) kihatással van a mindennapjaikra, ami nem alacsony arány.
