Ne bánkódjon, ha az első házassága zátonyra futott. A második, vagy akár a harmadik sokkal jobb lehet.
A „míg a halál el nem választ” egykor 30 évre szóló ígéret volt, de a növekvő élettartam miatt lassan akár 80 évet is leélünk a választottunk mellett – hacsak nem unjuk meg és keresünk mást. “Irreálisnak tűnik azt gondolni, hogy két ember ennyi éven át együtt éljen” – írja Kelly Campbell pszichológus a Psychology Today oldalán. Jó hír azonban, hogy a második – vagy akár harmadik – házasság sokkal kielégítőbb, teljesebb és boldogabb lehet, az éretlen szerelem után jöhet az igazi, holtomiglan-holtodiglan együttlét.
A korai elköteleződés veszélyes
Nem csak a hosszabb élettartam miatt nem a legszerencsésebb dolog a középiskolai szerelmünkkel frigyre lépni. A tinédzserszerelem inkább arra jó, hogy megtapasztaljuk, mit jelent és mivel jár egy párkapcsolat, nem pedig egy életre szóló kötelék kialakítására. A serdülő korúak és fiatal felnőttek általában érzelmileg és intellektuálisan fejletlenek. Még előttük áll az a kaland, hogy megtalálják a helyüket a világban, megismerjék önmagukat, és csak ezután érdemes felfedezniük a valódi társas kapcsolatok csodáit, valamint komolyan elmélyülni azokban. Időre és sok tapasztalatra van szükségünk ahhoz, hogy hosszú távú kapcsolatban magabiztosan, egészségesen éljünk – olvasható a Psycholog Today oldalán.
Hogyan lehetne az első nagy ő az életre szóló nagy ő?
Mindez nem azt jelenti, hogy bolond, aki feleségül veszi iskoláskori szerelmét, vagy aki igent mond az első eljegyzés alkalmával. Szerencsére az emberek képesek az önreflexióra, ami azt jelenti, hogy a tinédzserkori éretlen mintáikból tanulva képesek megállapítani, mi az, ami hiányzott vagy épp túl sok volt a korábbi kapcsolatukban, és a hibákat idővel előnyükre változtathatják. Egy párkapcsolatban tipikus módszerek vannak a kommunikációra, a problémák megoldására és a szexre, amik sokszor meggondolatlan szavak és helytelen tettek. Ezek a minták korán kialakulnak és – hacsak a felek nem dolgoznak tudatosan azok fejlesztésén – megmaradnak a pár életében.
Valószínűleg ön is látott már az utcán egymással veszekedő szerelmeseket, akik lekicsinylő, sértő szavakkal bántják egymást, nem akarnak közös nevezőre jutni, majd az egyik úgy dönt, okos enged, szamár szenved, inkább meg sem mukkan. Ezeken a berögzült szokásokon közös erővel kellene változtatnia a feleknek. Ha csak az egyikük dolgozik a kapcsolaton, míg a másik elkényelmesedik, az csak további feszültségeket szülhet és gyorsan a kapcsolat végéhez vezethet.
Ne fojtsa meg a másikat!
Az éretlen szerelem azért is bizonytalan, mert a kevésbé tapasztalt szerelmesek állandóan féltékenykednek és attól tartanak, hogy elveszítik a párjukat, ezért önző módon és manipulatív stratégiákkal láncolják magukhoz a másikat. Azoknak viszont, akik biztonságban érzik magukat és békében élnek önmagukkal, nem azért van szükségük egy társra, hogy a hiányosságaikat pótolják és ezáltal kiteljesedjenek. Egy érett kapcsolat önzetlen, a felek adni szeretnek egymásnak, nem pedig megfosztani őket szabadságuktól, és a hiányosságok helyett párjuk egyedi és jó tulajdonságaira fókuszálnak.
Szobrászkodni kell egymáson
Caryl Rusbult szociálpszichológus vezette be korábban a Michelangelo-effektus kifejezést és használta az érett intim viszonyok hatásmechanizmusának leírására. Szerinte az egészséges párkapcsolatban a nő és a férfi úgy támogathatják egymást, ha állandóan csiszolnak, faragnak, formálnak a másikon, ahogy azt a reneszánsz nagy mestere tette alkotásaival. Ezzel a művészi képességgel és törődéssel bátoríthatjuk kedvesünket az önkiteljesedésre.
Több, mint kémia
Az önzetlen kapcsolat kiépítéséhez az egymás iránti vágy és vonzalom nem elég. A jelen individualista társadalmában az emberek sokszor saját érdekükben, és nem a kapcsolatukért hoznak döntéseket. Érdekes módon azonban a párkapcsolat ápolásával önmagán is segít; az érett hozzáállással elérhető és fenntartható a tökéletes boldogság, míg egy rossz viszonyban csak megsemmisül. De ez utóbbiból is építkezhet, az önző szándék felismerésével ugyanis megtanulja a közös érdekeket előtérbe helyezni.
Ne feledje, hogy a hosszú távú kapcsolatokat a napi szokások határozzák meg. Olyan apró kedvességekkel is képes életben tartani az egészséges viszonyt párjával, mint egy mosolygós ébresztés, a hála és a szeretet állandó kifejezése, vagy a társa pozitív tulajdonságainak felértékelése az idegesítő szokások emlegetése helyett. Ha kedvese arra kéri, változtasson valamin, azt ne támadásnak vegye, hanem hallgassa meg, és együtt dolgozzanak a jobb eredmény eléréséért. Előfordulhat, hogy érzelmi felindulásból keményebben bánik a szerelmével, mint idegenekkel. Győződjön meg arról, hogy az önhöz legközelebb álló személynek megadja a kellő tiszteletet – javasolja a Psychology Today szakértője.
A felsorolt gondolatok nem új keletűek. A buddhizmus tanai és olyan elismert pszichológusok, mint Abraham Maslow kutatásai is a bennünk rejlő teljes potenciál felismerését szorgalmazzák. Érdemes ezt a gyakorlatot a szoros kapcsolatokra is kiterjeszteni. Az érett társas kapcsolatok jó hatással vannak a közérzetre, szellemi jólétre, testi-lelki épségre, és ha ennek a célnak az érdekében a felek képesek alá-fölérendeltségi viszony nélkül együttműködni, akkor soha nem ütközhetnek akadályokba.
