A magyar dolgozók fele munka közben ebédel

Olvasási idő kb. 3 perc

Itthon az irodai dolgozók 40 százaléka egyáltalán nem tart ebédszünetet, és a többség otthonról hozza az ételt. Ez derült ki egy új felmérésből.

A hazai dolgozók 40 százaléka egyáltalán nem tart ebédszünetet és csak 15 százalék eszik naponta ötször – derül ki a Profession.hu legújabb felméréséből. Ezzel szemben 73 százalék kávézik rendszeresen, nem ritkán napi 4 vagy több alkalommal is.

A Profession.hu több mint 2400 dolgozó megkérdezésével készítette el a Munkahelyi étkezési szokások című reprezentatív felmérését, amiből kiderült, hogy a magyaroknak a munkahelyükön sem fontos az egészséges étkezés.

Nincs ebédszünet

Tízóraizni vagy uzsonnázni csupán a munkavállalók egyharmada szokott a munkahelyén, napi ötször pedig hatból egy dolgozó étkezik. További aggasztó eredmény, hogy az irodai dolgozók 40 százaléka egyáltalán nem tart ebédszünetet, hanem asztal előtt ülve, munka közben ebédel. Erre különösen a 30 feletti korosztály tagjai és a nők hajlamosak – ők a férfiakhoz képest 7 százalékkal nagyobb arányban ebédelnek és dolgoznak párhuzamosan.

Ide kapcsolódik az a kutatás, amit tavaly három észak-amerikai egyetem végzett közösen. A felmérés során arra jutottak, hogyha a dolgozók napközben legalább egy kis ideig lazíthatnak, a maguk urai lehetnek, nem lesznek olyan fáradtak. Ebbe pedig belefér az is, hogy valaki úgy dönt, ahelyett, hogy munkatársaival lemenne a menzára vagy egy közeli étterembe, inkább a gépe előtt fogyasztja el az ebédjét.

A hazai a legjobb?

Ehhez hozzájárul az is, hogy a magyar munkavállalók közül, akik egyáltalán ebédelnek, majd 80 százalék otthonról hozza az ebédjét. Mindössze a dolgozók 6 százaléka eszik ebédidőben vendéglátóhelyen, munkahelyi menzán, bár ez némi mozgást, kikapcsolódást és feltöltődést jelenthetne. A reprezentatív eredményeket a Gfk 2012-ben végzett kutatása is alátámasztja: csupán minden tizedik magyar figyel arra, hogy egészségesen táplálkozzon. A felnőtt lakosság 29 százaléka rendszertelenül eszik és 42 százalékuk egyáltalán nem figyel arra, hogyan hat a testsúlyára és a közérzetére az elfogyasztott étel.

Fontos megemlíteni azt is, hogy a munkatársak könnyen szabotálhatják a fogyókúrát, valamint, hogy vannak egészséges munkahelyi nassok is. Az otthonról hozott ételnek egyébként az az előnye is megvan, hogy kisebb eséllyel esünk kísértésbe, ha valahol megpillantunk egy gyorséttermet. Egy brit felmérés szerint az emberek napközben átlagosan 32 gyorsétkezde előtt mennek el, miközben az otthonuk és a munkahelyük között ingáznak, ráadásul az ilyen éttermek 48 százalékkal magasabb arányban fordulnak elő irodák és egyéb munkahelyek közelében, mint a lakövezetekben. Hogy ez miért baj? Azért, mert a felmérés szerint 1,2-del magasabb azoknak a testtömegindexe, akik folyton gyorséttermek környékén járnak, mint azoknak, akik nem. És, ugye, innen szinte egyenes út vezet az elhízáshoz.

A kávé viszont rendszeres

A Profession.hu kutatásából kiderült, hogy a megkérdezett dolgozók 73 százaléka rendszeresen iszik kávét a munkahelyén, kétharmaduk azonban nem fogyaszt nem többet napi 1-3 csészénél. A férfiak 11 százaléka naponta 4 vagy több alkalommal kávézik, míg a nők csupán 7 százaléka esik ebbe a kategóriába. A másodállásban dolgozók, megközelítőleg 14 százalék, napi több mint 4 kávéval tartják ébren magukat.

Szakértők szerint egyébként nemcsak az fontos, hogy mennyi kávé fogy, hanem az is, hogy mikor isszuk. Ha nyugodtan akar aludni, akkor 3-4 óra után már ne fogyasszon az élénkítő italból, sőt, amikor csak teheti, inkább sétáljon helyette. Persze a kávénak is megvannak a maga jótékony hatásai: egy harvardi kutatás szerint azok a nők, akik naponta legalább kétcsészényi kávét isznak, kevésbé depressziósak, a hollandiai Utrecht egyetemén végzett vizsgálat szerint pedig napi három csésze elfogyasztása 25 százalékkal csökkenti a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.