A magyar dolgozók fele munka közben ebédel

Olvasási idő kb. 3 perc

Itthon az irodai dolgozók 40 százaléka egyáltalán nem tart ebédszünetet, és a többség otthonról hozza az ételt. Ez derült ki egy új felmérésből.

A hazai dolgozók 40 százaléka egyáltalán nem tart ebédszünetet és csak 15 százalék eszik naponta ötször – derül ki a Profession.hu legújabb felméréséből. Ezzel szemben 73 százalék kávézik rendszeresen, nem ritkán napi 4 vagy több alkalommal is.

A Profession.hu több mint 2400 dolgozó megkérdezésével készítette el a Munkahelyi étkezési szokások című reprezentatív felmérését, amiből kiderült, hogy a magyaroknak a munkahelyükön sem fontos az egészséges étkezés.

Nincs ebédszünet

Tízóraizni vagy uzsonnázni csupán a munkavállalók egyharmada szokott a munkahelyén, napi ötször pedig hatból egy dolgozó étkezik. További aggasztó eredmény, hogy az irodai dolgozók 40 százaléka egyáltalán nem tart ebédszünetet, hanem asztal előtt ülve, munka közben ebédel. Erre különösen a 30 feletti korosztály tagjai és a nők hajlamosak – ők a férfiakhoz képest 7 százalékkal nagyobb arányban ebédelnek és dolgoznak párhuzamosan.

Ide kapcsolódik az a kutatás, amit tavaly három észak-amerikai egyetem végzett közösen. A felmérés során arra jutottak, hogyha a dolgozók napközben legalább egy kis ideig lazíthatnak, a maguk urai lehetnek, nem lesznek olyan fáradtak. Ebbe pedig belefér az is, hogy valaki úgy dönt, ahelyett, hogy munkatársaival lemenne a menzára vagy egy közeli étterembe, inkább a gépe előtt fogyasztja el az ebédjét.

A hazai a legjobb?

Ehhez hozzájárul az is, hogy a magyar munkavállalók közül, akik egyáltalán ebédelnek, majd 80 százalék otthonról hozza az ebédjét. Mindössze a dolgozók 6 százaléka eszik ebédidőben vendéglátóhelyen, munkahelyi menzán, bár ez némi mozgást, kikapcsolódást és feltöltődést jelenthetne. A reprezentatív eredményeket a Gfk 2012-ben végzett kutatása is alátámasztja: csupán minden tizedik magyar figyel arra, hogy egészségesen táplálkozzon. A felnőtt lakosság 29 százaléka rendszertelenül eszik és 42 százalékuk egyáltalán nem figyel arra, hogyan hat a testsúlyára és a közérzetére az elfogyasztott étel.

Fontos megemlíteni azt is, hogy a munkatársak könnyen szabotálhatják a fogyókúrát, valamint, hogy vannak egészséges munkahelyi nassok is. Az otthonról hozott ételnek egyébként az az előnye is megvan, hogy kisebb eséllyel esünk kísértésbe, ha valahol megpillantunk egy gyorséttermet. Egy brit felmérés szerint az emberek napközben átlagosan 32 gyorsétkezde előtt mennek el, miközben az otthonuk és a munkahelyük között ingáznak, ráadásul az ilyen éttermek 48 százalékkal magasabb arányban fordulnak elő irodák és egyéb munkahelyek közelében, mint a lakövezetekben. Hogy ez miért baj? Azért, mert a felmérés szerint 1,2-del magasabb azoknak a testtömegindexe, akik folyton gyorséttermek környékén járnak, mint azoknak, akik nem. És, ugye, innen szinte egyenes út vezet az elhízáshoz.

A kávé viszont rendszeres

A Profession.hu kutatásából kiderült, hogy a megkérdezett dolgozók 73 százaléka rendszeresen iszik kávét a munkahelyén, kétharmaduk azonban nem fogyaszt nem többet napi 1-3 csészénél. A férfiak 11 százaléka naponta 4 vagy több alkalommal kávézik, míg a nők csupán 7 százaléka esik ebbe a kategóriába. A másodállásban dolgozók, megközelítőleg 14 százalék, napi több mint 4 kávéval tartják ébren magukat.

Szakértők szerint egyébként nemcsak az fontos, hogy mennyi kávé fogy, hanem az is, hogy mikor isszuk. Ha nyugodtan akar aludni, akkor 3-4 óra után már ne fogyasszon az élénkítő italból, sőt, amikor csak teheti, inkább sétáljon helyette. Persze a kávénak is megvannak a maga jótékony hatásai: egy harvardi kutatás szerint azok a nők, akik naponta legalább kétcsészényi kávét isznak, kevésbé depressziósak, a hollandiai Utrecht egyetemén végzett vizsgálat szerint pedig napi három csésze elfogyasztása 25 százalékkal csökkenti a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét.

Dogz fesztivál

Jön a DOGZ Fesztivál: te ott leszel?

Május elsején minden eddiginél nagyobb területen várja a kutyásokat és a leendő kutyásokat a DOGZ Fesztivál a Városligetben: közösségi élményt, szórakoztató és szakmai programokat egyaránt kínál az esemény. Falkaséták, kutyás futás és vándor vurstli is várnak a fesztiválon, amelyre a helyszínen levásárolható, 1000 forintos belépő megváltása mellett léphetsz be. Emellé még ajándék is jár! Ugye találkozunk?

A regisztrációt és a programot ezen a linken találod.

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ezért nem tudod soha kipihenni magad a szabadságod alatt

Ismerős lehet az érzés, hogy hiába vagy végre szabadságon, mégsem tudsz igazán kikapcsolni. Hiába nincs meeting, határidő vagy e-mail, a fejedben valahogy mégis tovább pörög a munka. Ennek oka az, hogy tartós stressz után az idegrendszer nem áll vissza azonnal nyugalmi állapotba.

Életem

Ha nem akarsz sokat porszívózni, ilyen kutyákat válassz

Egyre többen keresnek olyan kutyafajtát, amelyik nem vedlik, akár egy allergiás családtag, akár a tisztább környezet iránti vágy miatt. Bár teljesen vedlésmentes kutyus nem létezik, ezzel a 7 fajtával megkímélheted magad a napi takarítástól.

Mindennapi

Bármikor megismétlődhet a solymári eset: ezekre a fegyverekre nem kell engedély

Kedden egy 71 éves férfi engedély nélkül tartható légpisztolyával véletlenül belőtt a solymári Kék Óvoda ablakán galambvadászat közben, a lövedék az alvó kisgyerekek között csapódott a falba. A rendőrség a férfit pár órán belül elfogta, és súlyos testi sértés kísérlete miatt indított ellene eljárást, mivel a leadott lövés akár szemkilövésre is alkalmas lett volna. Az eset kapcsán megnéztük, milyen fegyverek tarthatók engedély nélkül Magyaroszágon.

Életem

Lehet, hogy a te családodról is jelentettek: ez derülhet ki az ügynökaktákból

Az „ügynökakták” szó úgy él a közbeszédben, mintha valahol létezne egyetlen nagy, titkos lista, amelyből egyszer majd kiderül, kik működtek együtt a kommunista rendszerrel, ki volt besúgó és ki nem. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára szerint nem egyszerűen listákról van szó, hanem az egykori állambiztonság teljesebb iratvilágáról, hálózati, operatív, megfigyelési, nyilvántartási és más iratokról.