Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az a normális, ha örök életünkön át csak a párunkkal szexelünk, ha pedig szinglik vagyunk, összeszorított combokkal várunk az igazira?
„Mindenki szexelhet a házasságán kívül. Két szabály van. Egy: csakis külföldön mehetsz bele. Kettő: a társad soha nem tudhatja meg. Ilyen egyszerű” – foglalta össze a házastársi hűség sajátos értelmezését egy jó barátom, aki történetesen heteroszexuális férfi. Családos, gyönyörű felesége van, jól keres – minden klappol. De félredug. Csakis külföldön. Egy másik ismerősöm – meleg, szingli srác – szó szerint két fogmosás között sem bírja ki szexuális kalandok nélkül. Mindeközben pedig minden romantikus film arra neveli a társadalmat: félremenni gyengeség, fűvel-fával szexelni pedig ribanckodás. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb, és itt is érvényesül az örök igazság: valójában nem az számít, hogy mit teszünk, hanem hogy milyen tudatisággal tesszük azt.
Hazudni tanítjuk egymást
Mégis miért van az, hogy olyan sok „pöffeszkedő családos” – hogy Bridget Jones szavaival éljek – veti meg mélységesen az egyéjszakás kalandokat, vagy a nyitott kapcsolatokat? Arisztokratikusan, jó konzervatívként kéne titkolnunk a szexuális vágyaikat azelőtt, akinek nem csak örök hűséget fogadtunk, de azt is megígértük neki, hogy jóban-rosszban vele maradunk? Nem tudom, más hogy van vele, de az én szótáramban az „együtt lenni”-be nem férnek bele a hazugságok. Ezek ugyanis – még a legártatlanabbak is – bizalmatlanságot szülnek, és szeparációt eredményeznek. És bár sokak szerint éppen az igazmondás az, ami szétdúlja a kapcsolatokat, általában az őszinteségi roham csak akkor ártalmas, ha azt megelőzi egy rakat hazugság, és még több titkolózás. Abba még senki nem bukott bele, hogy a kezdetektől fogva őszinte volt. De kezdhetünk úgy egy kapcsolatot, hogy „Drágám, nagyon szeretlek, és elképesztően szexi vagy, de azt azért nem várhatjuk el egymástól, hogy egy életen át egyetlen emberrel szexeljünk”? Pedig milyen egyszerű lenne, nem?
Minden kor változó kor
Bár főként a homoszexuális kapcsolatok velejárójaként emlegetik a szexuális szabadosságot, a valóságban a promiszkuitás iránti vágy egyáltalán nem gender-kérdés. Nyilvánvaló, hogy nők, férfiak, melegek és heteroszexuálisok között is akadnak végletek: van, aki csak azzal nem szexel, aki kimondottan ellenkezik, és van, aki számára már a „gondolatban megcsalás” is válóok. Mindehhez még hozzá kell számolnunk, hogy mindannyian állandó változásban vagyunk, tehát az is könnyen lehet, hogy életünk egy bizonyos szakaszában szuper-szexuálisak vagyunk (és el sem tudjuk képzelni, hogy kicsit visszavegyünk), máskor pedig olyanokat mondunk, hogy „nem is értem, hogy kívánhatnék másik embert, mint az én Józsimat”.
A monogám kapcsolatban élők előszerettel sértődnek meg azon, ha bárki kijelenti: a világon mindenki fantáziál alkalmanként más partnerről. Miattuk nem is általánosítok, de többségről igenis merek beszélni: az én környezetemben mindenki esendő emberből van, senkinek sem állították be fixre a libidóját abban a pillanatban, amikor megismerte élete párját. A legtöbben közülünk ismerjük a problémát, amikor megmagyarázhatatlan módon semmi más nem jár az eszünkben, csak és kizárólag a szex, mi több, a legváratlanabb helyzetekben és pillanatokban kapjuk magunkat azon, hogy szégyentelenül flörtölünk valakivel.
Mindenki másképp csinálja
Akárhogy is, a nyitott kapcsolatok legalább olyan különbözőek lehetnek egymástól, mint a monogám és a poligám viszonyok: van, akiknél az a szabály, hogy tilos „hazahozni” a harmadikat, másoknál pedig természetes, hogy az alkalmi vendég ottmarad éjszakára. Vannak kapcsolatok, ahol a házasságon kívüli szex afféle köztudott tabu: mindenki azt tesz, amit akar, de nem tartozik beszámolóval – mások pedig kimondottan élvezik, ha a partnerük szaftos kis részletekkel tarkítva meséli el szexuális kalandozásait. Bár a különféle magazinok és netes fórumok időről időre előállnak egy-egy szabálygyűjteménnyel a nyitott kapcsolatokra vonatkozóan, a valóságban minden pár esetében egészen másként működik a dinamika, ezt pedig a saját esetünkre nézve magunknak kell kitapasztalnunk. A féltékenység persze befigyel, de hát ha valaki el akar menni, anélkül is elmegy, hogy elengednénk - akkor meg minek aggódni? Nyilván nem feltétlenül kellemes érzés elsőre, amikor az ember pontosan tudja, hogy a párja ebben a pillanatban valaki mással szexel, de ugyanakkor nagyon érdekes személyiségtanulmány is. Nagyon könnyen rápörög ugyanis az agy a negativitásra és a bizonytalanságra, pedig ugyanezt az energiát akár arra is használhatná, hogy lecsitítsa a háborgó érzelmeit: egy igazán stabil kapcsolatot ilyesmi nem tehet tönkre.
Szex és szinglik
Persze a laza szexuális aktusok lehetősége nem csak az előtt nyitott, aki már párkapcsolatban él: a Dívány life coach rovatának mailcímére érkező mailben egy férfi olvasónk boncolgatta a témát: „Pro: olyan hihetetlen, elemi szinten tud hiányozni az érintés, az ily módon megélt intimitás, szeretve levés, az adott és kapott simogatás, az, hogy férfinek érezhetem magam a párom öröme és gyönyöre által! Ha huzamosabb ideig nincs az életemben testi kapcsolat, akkor ezt a vágyat azért nagyon nehéz elengedni, többször volt már, hogy leragadtam itt, nem igazán tudtam magasztosabb dolgokra fókuszálni, kiteljesedni, mert ez az alapkő annyira hiányzott. Kontra: lehet, hogy míg én laza szexkapcsolatokba bonyolódom becsukódik egy ajtó, mert kevésbé vagyok nyitott új kapcsolatokra, és kisebb eséllyel találom meg azt a párt, akivel nem csak a testi szint jó, hanem más módokon is tökéletesen inspiráljuk és kiegészítjük egymást. Plusz eleve a tűzzel játszunk, hisz a szexualitás azért olyan csatornákat nyit(hat), amely idővel nagyon erős érzelmeket mozgat meg, és más, nem racionális síkon is összeköt bennünket. Ha mindez csak egy hiánypótlásból indult, nos, akkor nem biztos, hogy olyan felelősségteljesen jártam el – sem magam, sem a párom szempontjából.”
Adok-kapok, és tudok nemet mondani
Tény, hogy a szex energia. A legváltozatosabb spirituális ösvények foglalkoznak a nemiség erejével, legyen szó tantra tanfolyamokról, vagy a nálunk is megjelent A kabbala és a szex című kötetről – de tulajdonképpen az ortodox, vasfegyelmen és erényességet alapuló vallási dogmák is erről szólnak: ha nem volna olyan komoly energia, nem volna szükség a kordában tartására. Ám míg a dogmák magyarázat nélkül elítélik a promiszkuitást, ha mélyebben belemegyünk a dologba, világossá válik: a szex valójában (ahogy minden ezen a világon) az „adok-kapok” pólusok egyensúlyban tartása. Ha valaki a szexuális kalandokon keresztül jut instant boldogsághoz, eközben ráadásul nem foglalkozik a másik fél érzelmi világával, előbb-utóbb óhatatlanul depressziósnak és kiüresedettnek érzi majd magát. Ugyanez igaz arra, aki folyamatosan csak és kizárólag ad a szexben, anélkül, hogy önmagát emberszámba venné: ebben az esetben szintén unalmassá és feleslegessé válik a szex. Emellett pedig a szexre is igaz, ami a csokoládéra, vagy a chardonnay-re, vagy a kedvenc sorozatukra: ha képesek vagyunk valamiféle mértéket tartani, kontrollban tartani az ösztöneinket, és – ha másért nem is, pusztán azért, hogy egy kicsit teszteljük magunkat – késleltetni az azonnali kielégülés iránti vágyat, cserébe általában energikusabbnak, erősebbnek és magabiztosabbnak érezzük magunkat. Azon én nem aggódnék, hogy valaki „elmulasztja” a nagy őt azért, mert nem fogad cölibátust, amíg megtalálja az igazit – a közvetlen környezetemben rengeteg olyan párt ismerek, akik egy random éjszakán keveredtek össze, és még a harmadik randi is inkább légyott volt, mégis hulla szerelmesek lettek egymásba, és azóta is együtt vannak. Olyat is ismerek, aki pedig hetekig óvta és tartogatta magát, hogy komolyan vegyék, mégis hamar kudarcba fulladt a viszony.
Vigyázat, STD riadó
Ami a taktikázásnál sokkal-sokkal fontosabb, az a biztonságos szex – bármilyen körülmények között. Sokan csupán a HIV-re és az AIDS-re asszociálnak, ha nemi úton terjedő betegségekről hallanak, és azt hiszik, egy gumi mindenre megoldást jelent – pedig számos más vírus okozhat komoly kellemetlenségeket: a HPV, vagyis a humán papillómavírus például pusztán a bőrfelületek érintkezésével is képes fertőzni. A legtöbben nem is tudják magukról, hogy hordozói, és hónapokon, akár éveken keresztül is lappanghat, mielőtt apró szemölcsök formájában megjelenik a nemi szerveken, vagy a hátsó fertályon. Baromi kellemetlen, ecsetelni fáj és éget, igazán csak műtéti úton távolítható el, és bármikor visszajöhet. Ennek azért kemény kitenni önmagunkat, vagy bármelyik jelenlegi és jövőbeli partnerünket. És most nyilván nem azt mondom, hogy senki se szexeljen, mert akkor a legkülönfélébb, szexuális úton terjedő betegségeket szedhet össze, pusztán arra próbálok rávilágítani, hogy érdemes józanon, megfontoltan, és felelősségteljesen dönteni, amikor az agyunk helyett a farkunkkal/puncival gondolkodunk.
Írjon nekünk ön is!
Új sorozatunkban igyekszünk segíteni önnek, hogy kicsit rendbe rázza az életét. Legyen szó párkapcsolati parákról, általános céltalanságról, karrier tanács(talanság)okról, írhat nekünk a divanycoach@mail.index.hu címre, és mi válaszolunk itt, sorozatunkban, természetesen olvasóink névtelenségét megőrizve.
A cikk szerzője, Steiner Kristóf a fenti témákon kívül örömmel válaszol külföldön új életet kezdők, spirituális útkeresők, étkezési zavarokkal küszködők vagy szexuális orientációjuk, származásuk miatt kirekesztett olvasók kérdéseire, kéréseire. A life coach csapat tagja továbbá Kuna Gábor pszichológus, tréner, család- és párterápiás tanácsadó, aki munkahellyel, munkahelyi konfliktusokkal és kudarcokkal, felnőttkori pályaválasztással és élethelyzeti döntésekkel, illetve családi krízisekkel kapcsolatban szintén szívesen válaszol. Gyulai Bencének is írhatnak, ő jogi egyetemet végzett és ügyvédi szakvizsgával rendelkezik, de várja a kérdéseket a kivándorlással, párkapcsolatokkal, hittel, kereszténységgel kapcsolatban is.
