Elrontotta? Csak mosolyogjon.

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A mosolygó embernek könnyebben megbocsátunk, mosolyogva pasizni is könnyebb, és még tovább is élünk majd.

Mosolyogni jó. És nem, nem csak azért, mert akkor mindenki visszamosolyog. Nem teszik. Pontosabban nem mindenki. A kutatások szerint körülbelül az emberek fele viszonozza a vigyorunkat, de már ez is bőven elég arra, hogy feldobja a napunkat. Képzeljen csak el egy reggelt, amikor munkába menet a fél villamos szélesen mosolyog!

Mosolyogni azért is jó, mert (függetlenül mások reakcióitól) mi magunk is jobb kedvre derülünk tőle. Az agyban ugyanis működik egy ősi visszacsatoló rendszer, ami az arcizmaink állapotából következtet a hangulatunkra, és erről visszajelzést is ad a magasabb agyrégióknak. Ha tehát morcosak vagyunk, de mosolygásra kényszerítjük arcizmainkat, akkor a kedvünk is javulni fog. A mosolygás oka és célja azonban nem mindig a jókedv. A mosolynak számos olyan hatása van még, ami a hétköznapi életben előnyt jelenthet számunkra. Ezeket szedtük most össze. Köszi, Psy Blog


A mosoly megbocsátóvá tesz

Az megvan, amikor a gyerek egy óvatlan pillanatban lenyúlja a telefont, aztán bűnbánóan mosolyog? Vagy amikor a barátunk némi piszkálódás után kivillantja a fogait? Hiába voltunk mérgesek rájuk, az indulat valahol feloldódik útközben, és erről a mosolygás tehet. A kutatások szerint mindegy, hogy a szabályok áthágása után valaki valódi, mű- vagy bűnbánó mosolyt villant meg, könnyebben megbocsátunk neki és becsületesebbnek tartjuk, mint komor társait. Ráadásul ugyanez vonatkozik azokra az esetekre is, amikor véletlenül szúrunk el valamit. Például rálépünk a bácsi lábára a boltban, vagy elfelejtjük a beszélgetőpartnerünk nevét. Ilyenkor mondjuk a felszegett fejű vigyorgás kevésbé hatékony, inkább egy zavart, elnéző félmosolyt érdemes megejteni. 

A mosoly mögé el lehet bújni

A mosoly mögé ugyan sokan próbálják elrejteni az érzéseiket (gondoljon csak a folyton mosolygó amerikaiakra), de ez nem könnyű feladat. Simán levesszük ugyanis, ha csak a száj mosolyog, de a szem nem. Ahhoz tehát, hogy az álmosoly működjön, valóban vidám szemekre van szükség, és arra, hogy a mosoly csak lassan, úgy fél másodperc alatt terüljön szét az arcunkon. A túl gyors mosoly ugyanis mindig kamu. 

A mosoly bizalmat ébreszt

A mosolygó emberben könnyebb megbízni. Ez azt üzeni ugyanis, hogy az illető nagylelkű, hogy szívesen osztozkodik, hogy nyitott az együttműködésre. A vizsgálatok szerint egy egyszerű mosoly már önmagában is 10 százalékkal növeli egy ember megbízhatóságának megítélését. 

Mosolyogva könnyebb pasizni

A kutatások szerint azokat a nőket, akik mosolyogtak 40 százalékkal nagyobb valószínűséggel igyekeztek felszedni a férfiak. A mosolygó nő tehát vonzóbb, viszont a pasiknak sajnos nincs ilyen mázlijuk. Úgy tűnik, a férfiak morcosan maszkulinabbak. 

Mosolyogva tovább élünk

Legalábbis a baseballjátékosok. Kutatók baseballjátékosokról készült régi fotók tanulmányozása közben rájöttek, hogy azok, akik anno előszeretettel mosolyogtak átlagosan hét évvel élték túl komoly társaikat. Ez a vizsgálati eredmény ugyan nem túl meggyőző, de talán mégis érdemes kipróbálni a gyakori mosolygást. Mit veszíthetünk? 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.