Csillapítja a fejfájást, jobban látunk vele a sötétben, és még a hosszú távú memóriát is segíti.
Felébreszt. Felpörget. Hatékonyabbá tesz. Erőt ad. Jobban lehet vele koncentrálni, tanulni, csinálni bármit. Állítólag ezt tudja a kávé, pontosabban a koffein, legalábbis hajlamosak vagyunk ezt hinni róla. De mit mond erről a tudomány?
Azt, hogy mindez csak részben igaz. A kávéval kapcsolatban ugyanis rengeteg hiedelem él bennünk, és gyakran az elvárásaink hatása erősebb, mint a koffeiné: azaz a kávé pont úgy hat, ahogy azt elvárjuk tőle. Astrid Nehling Kávé, tea, csokoládé és az agy című könyvében rengeteg kávéval kapcsolatos pszichológiai kutatást gyűjtött össze, amikből kiderül, hogy a közhiedelemmel ellentétben a koffeintől a legtöbben valójában tudnak aludni, és hogy a koffeinhiány nem okoz súlyos elvonási tüneteket. Valamint nem lesz tőle az ember idegesebb, és általában nem okoz fejfájást sem. Csinál viszont egy csomó más izgalmas dolgot. Például segíti a memória működését.
Bár a kávé eme tulajdonságáról korábban rengeteg ellentmondásos kísérleti eredmény született, a Nature Neuroscience című szaklapban nemrég megjelent tanulmány szerint a koffein igenis jót tesz a hosszú távú emlékezetnek. Pontosabban annak a folyamatnak, amit a pszichológusok konszolidációnak neveznek, ami az emléknyomok (a rövid távúból) hosszú távú memóriába jutását takarja.
A cikket publikáló Daniel Borota és munkatársai olyan alanyokat gyűjtöttek, akik ritkán fogyasztanak koffeint, majd egyszerű tanulási feladatot adtak nekik (tágyak képét kellett memorizálniuk). Búcsúzóul mindenki kapott egy tablettát, melyek egy része 200 mg koffeint, a maradék viszont semmilyen hatóanyagot nem tartalmazott. A másnapi vizsgálat során kiderült, hogy a társaság koffeint fogyasztó fele sokkal jobban teljesített a korábban látott képek felismerésében, ráadásul gyorsabban megjegyezték azokat a tárgyakat is, amik hasonlítottak az előző nap tanultakhoz. Ez utóbbi csavarból pedig arra következtettek a kutatók, hogy a koffein hatására az emberek mélyebben, alaposabban képesek kódolni a tananyagot.
Astrid Nehling gyűjtéséből tudjuk, hogy a koffein bizonyítottan fenntartja a figyelmet, az éberséget, hatékonyabbá tesz szinte bármit, amibe éppen belefogunk, legyen az a reggeli elindulás menedzselése vagy éppen egy délutáni pihenés (bizony, kávéval horpasztani is jobban lehet). A koffein kevésbé ismert hatásai közé tartozik, hogy paracetamollal kombinálva elég jó fejfájás-csillapító, élesebben látunk tőle a sötétben, könnyebben különböztetjük meg a színeket, és ügyesebben zárjuk ki a környezetünk zavaró elemeit.
Borota és Nehling munkájából is kiderül, hogy a pozitív hatások eléréséhez 200-300 mg koffein (körülbelül három eszpresszónyi kávé) fogyasztása az ideális, ennél több már nem okoz teljesítménynövekedést a különböző feladatokban. Persze, ez nyilván egyénfüggű. Ha valaki általában rengeteg koffeint pakol magába, annak a pozitív kávéhatáshoz is több koffeinre van szüksége. Pont úgy, mint a drogoknál.
