A transz-zsírsavakat érdemes elkerülni, de nehéz kitalálni miben is vannak. Törvény ugyanis nem szabályozza a használatukat.
November elején tette közzé az OÉTI azt azt a listát, melyben egyes élelmiszerek transz-zsírsav-tartalmát ismertették. A listában nem volt feltüntetve, hogy milyen metódussal végezték a vizsgálatot, ki a gyártó vagy a forgalmazó, illetve szerepelnek rajta olyan termékek, melyeket még 2008-ban szereztek be. A csak tájékoztatásként nyilvánosságra hozott lista nagy port vert fel, a gyártók cáfolták a vizsgálati eredményeket, mondván, évek óta nem forgalmazzák ezeket a tételeket, és többen azóta receptúrát is váltottak.
A lista megjelenése után Schobert Norbert a Food Analytica Kft-vel újra bevizsgáltatta azt a müzliszeletet, melyet korábban az OÉTI is vizsgált (bár nyilatkozata szerint a terméket 2009 óta nem is forgalmazzák). Schobert Facebook-oldalára kiposztolta a vizsgálati jegyzőkönyvet, ami tanúsítja, hogy az Update2 gyümölcsös müzliszelete gyakorlatilag nem tartalmaz transz-izomer zsírsavakat, szemben az OÉTI állításával, mely szerint a 100 grammos termék 26,2 grammot tartalmaz. Több magánlabort is megkérdeztünk arról, hogyan lehetséges ekkora eltérés a mérési eredményben. A laborok szerint csak mérési hiba állhat a háttérben, illetve többen – köztük Schobert Facebook posztja szerint a mérést végző Food Analytica Kft laborvezetője – is felvetették, hogy akkreditált-e az OÉTI a vizsgálatra.
Ennek azért van jelentősége, mert hiába végez kitűnő munkát egy labor, ha nincs akkreditálva az adott mérésre, akkor hivatalosan nem adhat "érvényes" eredményt. Tengelits András, az ÁNTSZ sajtóreferensének tájékoztatása szerint a labornak megvannak a megfelelő jogosultságai, és ők is gázkromatográfiás módszerrel végezték a vizsgálatot, csakúgy mint a Food Analytica munkatársai.
Az nem derült ki, hogy az Intézet, miért most hozott nyilvánosságra 2008-as vizsgálati eredményeket is tartalmazó listát, főleg úgy, hogy a termékeken nem kell feltüntetni, hogy transz-zsírsavat tartalmaz, illetve hogy (több országtól eltérően) Magyarországon nincs is semmilyen szabályozás a zsírsavak felhasználására vonatkozólag.
A listát egyébként azóta frissítették, a több cég terméke is kikerült a listából, mert a gyártó jelezte, hogy az adott összetételű termék már nincs forgalomban.
Mik azok a transz-zsírsavak ?
A zsírok két típusba sorolhatóak: telített és telítetlen. A telítetlen zsírsavakat a növényekben találjuk meg, a telítettek az állati zsírokban találjuk meg. A transz-zsírsavak a növényi zsírsavak feldolgozása során (hidrogénezés) keletkeznek. Az eljárás során a telítetlen zsírsavak szerkezete átalakul, és megjelennek az egészségre káros transz-zsírsavak. Míg régebben főleg a margarinok hidrogénezése során keletkeztek, azóta a gyártók jelentős része változtatott a technológián, és ezáltal a sokat támadott vajhelyettesítőktől már nem kell tartani.
Miért használják őket?
Mert az olajok technológiai tulajdonságait képesek megváltoztatni. Azaz, ezek a termékek hosszabban elállnak, ropogósabb lesz a bennük kisütött étel, a növényi olajok szilárd halmazállapotúvá válnak általa.
Ha ennyire jók ezek a transz-zsírok, miért kell tartani tőlük?
Mert bizonyítottan növelik a szív- és érrendszeri megbetegedések számát (mely Magyarországon vezető halálok): napi 5 gramm bevitelével 23 százalékkal növekszik a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Emelett növeli a koleszterinszintet és gyorsítja az érelmeszesedés kialakulását.
Ha ez ennyire egészégtelenek, miért nincs szabályozva nálunk a használata?
Ez egy jó kérdés. Úgy tűnik, hogy bár számos országban fontosnak tartották a szabályozást, nálunk még senkinek nem jutott az eszébe. A jelenlegi törvények szerint fel sem kell tüntetni a terméken, hogy tartalmaz-e transz-zsírsavat. Igaz, 2004-ben megfogalmaztak egy ajánlást, mely szerint nem jó, ha naponta 2 grammnál több transz-zsírt fogyaszt valaki, de ez még mindig csak ajánlás, tehát a gyártókat nem kötelezi semmire.
Akkor honnan tudhatom, hogy miben van és miben nincs?
Igazából sehonnan. Vannak olyan élelmiszercsoportok, melyeknél előszeretettel használják a transz-zsírokat, ha valaki ezeket elkerüli, akkor jó eséllyel nem csak a szívének tesz jót, de el sem hízik. Ilyenek a nagy zsírtartalmú édesipari termékek, az ét- és tejbevonó masszával borított sütemények, kekszek, nápolyik, levesporok, kávéfehérítők, mikrohullámú sütőben pattogtatható kukoricák, bizonyos margarinok, és a gyorséttermi ételek.
Azokban a termékekben, ahol a hidrogénezett növényi olaj az összetétel elején szerepel (tehát nagy mennyiségben van jelen), szintén valószínűleg megtalálható a termékben a transz-zsírsav.
