Ezektől a betegségektől retteg a magyar

Olvasási idő kb. 2 perc

Minden második magyar találkozott már a családjában rákkal, stroke-kal, infarktussal, minden harmadik fél attól, hogy egyszer ilyen betegséggel kell megküzdenie.

Minden második magyar találkozott már a családjában rettegett betegséggel, minden harmadik fél attól, hogy egyszer ilyen betegséggel kell megküzdenie. A magyarok leginkább a ráktól és a szívinfarktustól tartanak. Ha ilyen betegséggel kellene megküzdeni, az emberek legjobban az ismerős magyar orvosokban, illetve a külföldi kórházi kezelésben bíznának, a legkevésbé a területileg illetékes állami kórháztól remélnék a gyógyulást.

A CIG Pannónia Életbiztosító felmérést készíttetett arról, hogy mennyire ismerik a magyarok az úgynevezett rettegett betegségeket, mennyire érzik magukat veszélyeztetettnek, és kitől remélnének segítséget, ha gyógykezelésre lenne szükségük. Rettegett betegségeknek általában azokat a betegségeket hívjuk, amelyektől az emberek a leginkább félnek, többek között a daganatos megbetegedéseket, a szívinfarktust, a stroke-ot vagy az Alzheimer-kórt. A félelem legfőbb oka, hogy ezek a betegségek felelnek a halálozás jelentős részéért. Egy részük egyelőre nem gyógyítható, más részük igen, de a gyógykezelés hosszú és nem mindig eredményes – írják a hivatalos sajtóközleményben.

A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 81 százalékánál fordult már elő daganatos megbetegedés a tágabb ismeretségi körben, és hasonló az arány a szívinfarktus esetében is. Családi körben ez az arány valamivel kisebb, a megkérdezettek több mint fele találkozott ezekkel a betegségekkel. Míg idegsebészeti beavatkozást szükségessé tevő betegségekkel a megkérdezetteknek csak a harmada találkozott.

A felmérés ugyan nem tért ki a nemek közötti különbségre, pedig vannak.  A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon a nők 57 százaléka hal meg szív és érrendszeri betegségekben, míg a férfiaknál ez az arány 45 százalék. A második leggyakoribb halálok pedig a rákos megbetegedés. Tompa Anna, az MTA doktorának egyik cikke szerint Kelet-Európában és Magyarországon a sorrend a tüdőrákkal kezdődik, majd a vastagbél-végbélrák következik, a harmadik helyen van az emlőrák és végül a gyomorrák.

Forrás: CIG Pannónia Életbiztosító

Talán nem meglepő, hogy az adatsorok alapján leginkább azon betegségektől rettegünk, amelyekkel egy ismerősön, egy családtagon keresztül már találkoztunk. Mit jelent ez szám szerint? Minden harmadik megkérdezett úgy érzi, hogy fenyegeti rákos megbetegedés vagy szívinfarktus, 23 százalék úgy gondolja, hogy a stroke is. Ugyanakkor az idegsebészeti beavatkozástól vagy szervátültetéstől a megkérdezettek nem tartanak igazán, csupán 7, illetve 4 százalékuk érezte úgy, hogy ezek az egészségügyi problémák őket is fenyegetik.

A 18 évnél idősebb magyar lakosság körében végzett, 500 fős felmérésből az is kiderült,  hogy az emberek 32 százaléka ismerős orvoshoz fordulna, ha a rettegett betegségek valamelyikének tünetei jelentkeznének nála. A bizalmi sorban a külföldi, illetve a hazai egészségügyi magánszolgáltatók következnek és a megkérdezettek legkevésbé a területileg illetékes állami kórházban bíznak. Persze minél fiatalabb valaki, annál inkább a külföldi kezeléstől reméli a gyógyulást.

Forrás: CIG Pannónia Életbiztosító
Fotó: CIG Pannónia
Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.