Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A zenehallgatás oldja a stresszt, csillapítja a fájdalmat, a szélütés után is segít a gyógyulásban, és ez még nem minden.
A Huffington Post nemrég egy cikkben foglalta össze azokat a tanulmányokat, és kutatásokat, amelyek bebizonyították, zenét hallgatni jó, sőt, egyenesen szükséges, mert nyugodtabbak, okosabbak és egészségesebbek leszünk tőle. Ez tényleg így van: „A megfelelően kiválasztott zene hallgatása önmagában, segítő beszélgetés nélkül is hat az aktuális hangulatunkra, sőt ezen kívül a szívritmust, valamint légzésünk ritmusát is kedvezően befolyásolhatja" – foglalta össze az alapokat Dukits Dalma zeneterapeuta. És most lássuk, hogy mire jutottak a még véletlenül sem brit tudósok.
Csillapítja a fájdalmat, oldja a szorongást
A Utah Egyetem fájdalomkutató központjának munkatársai szerint a zenehallgatásnak fájdalomcsillapító hatása van, vagyis kevésbé heves a válasz fájdalominger esetén. A Journal of Pain szakfolyóiratban publikált tanulmány szerint a kísérleteikben résztvevők kevésbé voltak idegesek, feszültek, ha zene szólt, amikor az ujjukon elhelyezett elektródákon keresztül áramütés érte őket.
Igen, természetesen a zene a szorongás ellen is jó. A Depression and Anxiety szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint azoknál a pácienseknél, akiket hosszasan masszíroztak, három hónap elteltével ugyanolyan mértékben csökkentek a szorongásos tünetek, mint azoknál, akik csak zenét hallgattak. Ezek után nem meglepő az a megállapítás, ami a Göteborgi Egyetemen született egyik doktori disszertációban olvasható. Kapaszkodjanak meg, a zene bizony jó stresszmentesítő. A szerző, Marie Helsing leszögezte, azt semmiképpen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nem mindenki reagál egyformán ugyanarra a dalra, szerzeményre, és egyénenként is vannak eltérések különböző tényezőknek megfelelően, de a lényeg, hogy főképpen olyan zenét hallgassunk, ami tetszik.
Mozart és Verdi jót tesz a szívnek
A Marylandi Egyetem egyik kórházában dolgozó kutatók megállapították, hogy a zene a szív- és érrendszerre is kedvezően hat. Ha örömteli zenét hallgatunk, akkor ugyanis mérhetően, 26 százalékkal tágulnak a vérerek, ha pedig szigorú melódiákat hallgatunk, akkor csökken az átmérőjük, mégpedig hat százalékkal. Hasonló következtetésre jutottak a Padovai Egyetem tudósai is: operás kísérleteik során minden fokozatos hangerő-növekedés felizgatta a testet, összehúzta a bőr alatti ereket, növelte a vérnyomást, valamint a szívverés és a légzés ritmusát, a fokozatosan csökkenő hangerő ezzel ellentétesen, pihentetően hatott, csökkent a szívritmus és a vérnyomás. Japán kutatók megfigyelései szerint sokkal jobbak voltak a túlélési esélyei a szívátültetést követően azoknak a kísérleti egereknek, amelyekkel zenét hallgattattak. A kutatás során a rágcsálókkal vagy Mozartot és Verdit vagy New Age jellegű zenét, vagy semmilyen zenét, vagy csak egy bizonyos hangfrekvenciát hallgattattak. Az operás csoport természetesen sokkal tovább bírta, mint a többi.
A Time szerint éber betegen végzett agyműtétnél is áldásos hatása van a zenének. Amerikai kutatók Parkinson-kórban szenvedő betegek operációja közben megfigyelték, hogy sokkal nyugodtabbak voltak azok, akik kellemes melódiákat hallgattak, és akadt, aki el is aludt. A Drexel Egyetem kutatói zene a jótékony hatását a rákbetegeknél is tapasztalták, sokkal alacsonyabb volt a szorongási szintje azoknak, akik zenét hallgattak vagy zeneterapeuták foglalkoztak velük. A HealthDay beszámolója szerint a zenétől a páciensek hangulata is jobb lett és a vérnyomásukat is kedvezően befolyásolta.
Minél több, annál jobb
A finnek szerint a zene a stroke után is elősegíti a gyógyulást. A Brain folyóiratban közzétett tanulmányban a szélütéses páciensek közül azok, akik csak hangoskönyveket hallgattak vagy még azt sem, a verbális memória és a figyelem terén nem volt olyan látványos javulás, mint azok között, akik naponta pár órán át zenét hallgattak. A Neuropsychology folyóiratban megjelent tanulmány szerint a korosodó agynak is jót tesz egy kis muzsika. A Kansas Egyetem kutatásában hetvenfős, 60 és 83 év közötti tesztcsoportot vizsgáltak. A megfigyelések szerint azok, akik több zenei oktatásban részesültek, sokkal jobban teljesítettek az agyműködést mérő teszteken. A Psychology and Aging című folyóiratban megjelent tanulmányban azt írják, hogy a hallás is sokkal tökéletesebb, ha az ember sok zenét hallgat. A kutatásban 163 ember vett részt, közülük 74-en egész életükben zenéltek, és valaki minél többet foglalkozott ezzel a művészeti ággal, annál jobban teljesített a hallásvizsgálatokon.
Tanulni, tanulni, tanulni
Hongkongi kutatók szerint azok a gyerekek, akik zeneórákra járnak, sokkal jobban teljesítettek a verbális memóriajátékokon, mint társaik. Agnes S. Chan, a kutatásban résztvevő egyik szakember szerint minél több zeneórára jártak a gyermekek, annál ügyesebbek voltak, vagyis egyértelmű az összefüggés, nemcsak az életkor, a család és az iskolázottság volt rájuk ilyen hatással. A San Franciscó-i Állami Egyetem munkatársai szerint a diákoknak a matek is jobban megy, ha egy, a Kodály-módszeren alapuló metódussal tanítják őket. A zene állítólag akár 50 százalékkal is javíthatja a vizsgán a gyerekek teljesítményét. Glenn Schellenber, a torontói egyetem pszichológiaprofesszora eközben bebizonyította,hogy Mozarttól senki nem lesz okosabb. Ugyan a zenehallgatás valóban erősíti a koncentrálóképességet, de ehhez nem feltétlenül kell klasszikusokat hallgatnunk.
Jobb esélyek
A párválasztásban is segíthet ám a zene, legalábbis ezt állítják bretagne-i és párizsi pszichológusok, akik egy kísérletükben 87, tizennyolc és húsz év közötti nőt várakoztattak öt percig egy váróteremben, ahol közben háttérzene szólt. Persze nem mindegy, hogy milyen, amikor ugyanis semleges zene volt hallható, csupán a nők 28 százaléka volt hajlandó odaadni a telefonszámát, egy romantikus ballada után viszont már 52 százalékuk. Azt, hogy mennyire pozitív eredmény azoknak a francia kutatóknak kísérlete, akik a zene hangereje, és a vendégek alkoholfogyasztása között keresték a kapcsolatot. Az eredmények alapján minél hangosabb vagy pörgősebb a zene, annál jobban fogy az alkohol. Dr. Lorenzo Stafford, a Portsmouth Egyetem pszichológusa szerint ennek ahhoz lehet köze, hogy az emberek édesebbnek érzik az alkoholtartalmú italok ízét zajos környezetben, ráadásul a hangos, ritmikus zene komoly mértékben képes csökkenteni a koncentrációt, így elfelejtjük, hogy mennyit is ittunk pontosan.
Van hova fejlődni
Dukits Dalma zeneterapeuta elmondta, hogy Magyarországon még nem kellően kutatott ez a téma, annak ellenére sem, hogy a hatvanas évek óta van zeneterápiás tevékenység hazánkban. Ennek részben természetesen anyagi okai vannak, másrészt a szakemberképzés, a művészeti terápiák tudománnyá válása nálunk egy kicsit később ért be. Az első munkacsoportot, amely a zeneterápia hatásait vizsgálta, 1976-ban Dr. Vértes László hozta létre a főváros Visegrádi Gyógyintézetében. A nyolcvanas évektől rendszeresek a zeneterápiás rendezvények, konferenciák, külföldi előadók meghívásával, 1990-től pedig, mikor létrejött Bonnban a Magyar-Német Zeneterápiás Társaság, a magyar zeneterápia hivatalosan is bekapcsolódott a nemzetközi művészetterápiás áramlásba.
A fejlődés persze egyre inkább érzékelhető: „Igyekszünk jelen lenni minél több helyszínen, a kórházi osztályoktól a szociális szféra intézményein át az oktatás- nevelés területéig, így az iskolákban is, ahol prevenciós céllal tartunk foglalkozásokat. A pszichiátriai osztályokon régóta dolgoznak zeneterapeuták, képzőművészet-terapeuták. A nagyközönség számára azonban még járatlan ez az út. Magyarországon még nincs olyan helyzetben egy átlagember, hogy fizessen azért, hogy művészetterápiás csoportba járhasson.”
Passzív és aktív gyógyulás
Mint megtudtuk, a zeneterápiás módszereket alapvetően három csoportba lehet sorolni: a receptív, vagyis élménykeltő zeneterápia, az aktív, közös zenei élményen nyugvó terápia, illetve az ún. integratív terápia, mely a zeneterápia elemeit más terápiás eljárásokkal (képzőművészet, mozgás, stb.) ötvözi. A receptív zeneterápia során a terapeuta által választott zenei részlet hallgatása közben, a zene alkotóelemeit felhasználva, annak ritmikájával, rezgéseivel, a dallam, hangerő, stb. által keltett hangulattal elősegítjük az asszociációk megjelenését, régi emlékek, élmények felidézését. „Így felszínre kerülhetnek olyan elfojtott érzelmek, lelki tartalmak, korai traumák, amelyek tudat alatt befolyásolják a kliens jelenlegi életét. Ha ezeket sikerül megbeszélni, és ezáltal tudatossá tenni, akkor ezzel elindulunk a megértés, és így a lehetséges változtatás útján” – nyilatkozta Dukits Dalma.
A zeneterápia alkalmazási területei
A primer prevenció, azaz a megelőzés (a magzati fejlődés befolyásolása, harmonikus anya-gyermek kapcsolat elősegítése, kreativitásfejlesztés, konfliktuskezelés, kommunikáció, mentálhigiéné, személyiségfejlesztés, egészségnevelés és pedagógia, csapatépítés, szervezetfejlesztés, stb.) keretében a testi, lelki, szociális betegségek megelőzésében, felderítésében a zeneterápia eszközeivel vesz részt azáltal, hogy hozzásegít az önismeret és
személyiségfejlődés elmélyítéséhez.
A szekunder prevenció (gyógyítás, pszichoterápia, reedukáció) keretében a testi, lelki zavarok és rendellenességek (betegségszintet elérő állapotok) kezeléséhez, az egészség-helyreállítás folyamatában nyújt segítséget.
A tercier prevenció (rehabilitáció, korrekció, utókezelés, hospice) keretében a betegség következtében létrejött állapot fizikai és lelki transzformálásában, az egészséges vagy azt megközelítő szint elérésében, a betegség érzelmi következményeinek feldolgozásában, ill. a halálba kísérésben alkalmazható.
A gyógypedagógia területén a zeneterápiás eljárásokat a sérült funkciók korrekciójában, a kompenzatorikus átszerveződés folyamatában (pl. látásvesztés esetén a hang utáni tájékozódás megtanításában, a hang és ritmus tulajdonságainak kommunikációt segítő felhasználásában, vagy mozgássérültek mozgás–fejlesztése során, a mozgássor folyamatosságának zenével, ritmussal történő támogatásában), illetve a sérülés eredményeképp létrejövő érzelmi és családi érzelmi problémákban való segítségnyújtásban alkalmazzuk.
Az alkalmazás helyszínei: kórházi osztályokon (pszichiátria, addiktológia, neurológia, gyermekgyógyászat, onkológia, belgyógyászat, szülészet, kórházi és intézményi rehabilitáció, geriátria, fogászat, stb.), családsegítő központ, gyermekjóléti szakszolgálat, nevelőotthonok, lakóotthonok, napközi otthonok, bentlakásos intézmények, időskorúak szociális intézetei, mentálhigiénés szakszolgálat, nevelési tanácsadók, speciális iskolák és óvodák, iskolák és óvodák, fejlesztő központok, korai fejlesztő központok, hospice, börtön és börtönpszichiátria, üzleti szféra színterei, magánpraxis, stb.
Forrás: Magyar Művészetterápiás Társaság
