6 berendezés, amely egy kisebb ország éves GDP-jéből épült fel

Olvasási idő kb. 5 perc

Néhányuk megépítése egy Karib-tengeri köztársaság éves bevételét emészteti fel, és olyan folyamatok zajlanak a belsejükben, amelyek leírására a hagyományos fizika nem képes. Gyorsítók és mélytengeri kutatóközpontok: a PopularScience összegyűjtötte a világ legdrágább tudományos berendezéseit.

Long Island-i nehézion-gyorsító

Mikor a Long Island-i gyorsítóban felpörgetett aranyatomok elérik a csúcssebességüket, majdnem a fény sebességével száguldanak a berendezés négy kilométer hosszú, hajszálvékony pályáján. Amikor egymással ütköznek, a keletkező plazma akár 7,2 trillió Fahrenheit hőmérsékletet is elérhet, ami elegendő ahhoz, hogy megolvassza az atommagokat alkotó protonokat és a neutronokat. Ahogy ezek alkotórészekre esnek szét, új elemi részecskék, kvarkok és gluonok keletkeznek. A fizikusok ezekkel az ütközésekkel azt a folyamatot próbálják újrajátszani, ami az ősrobbanás utáni első milliomod másodpercben ment végbe. Az üzem felépítése 671 millió dollárba került, évente 160 milliót költenek a működésére.

A gyorsító felfedezései, azon kívül, hogy kellemes ötórai társalgástémát nyújtanak az univerzum keletkezéséről, kiinduló technikája lehet egy olyan berendezésnek, amivel protonokat tudnak gyorsítani és precízen arányítani. Azt remélik, hogy egy ilyen eszközzel célzottan lehet majd a rákos sejteket elpusztítani.

A Nemzetközi Űrállomás

Novemberben lesz 11 éve, hogy a 420 tonnás űrlaboratórium első modulját pályára állították. Azóta majd kétszáz űrhajós és hét vastag pénztárcájú űrturista járt a fedélzetén. Az űrállomáson tesztelnek olyan űrjármű elemeket, amiket később beépíthetnek hosszújáratú, embert szállító űrrepülőkbe. Ha valamikor a Marsra lépünk, ahhoz a Nemzetközi Űrállomáson zajló munka nagyban hozzájárul, nem beszélve a laborjában végzett számtalan orvosi-tudományos kutatás hasznáról. Az eszköz teljes költségét csak megbecsülni merik: egyelőre 100 milliárd eurónál tartanak, de még legalább tíz évig működni fog.

A százméteres eszköz nagyjából kilencven percenként kerüli meg a Földet. A napelemei visszaverik a Nap fényét, ezért jó eséllyel észreveheted, ahogy elhúz a fejed felett 350 kilométer magasban. Ilyenkor olyan, mint egy gyorsan haladó, nagyon fényes csillag. Itt megnézheted, hogy mikorra várható a következő átrepülése.

Earthscope

A legnagyobb területet átfogó tudományos berendezést arra tervezték, hogy mélyen a Föld kérge alá lásson. A 4000 érzékelőből álló hálózat majdnem 10 millió négyzetkilométerről gyűjti a geológiai adatokat. Többek között ezzel a rendszerrel térképezték fel a kaliforniai Szent András törésvonalat, és ez mutatta meg, hogy a Yellowstone Nemzeti Park alatt fortyogó magmató sokkal nagyobb, mint ahogy azt eredetileg gondolták. Ha majd kitör, a felszabadult vulkáni hamu egy méter mélyen temeti maga alá az Egyesült Államok felét, és 21 fokkal csökkenti a Föld évi átlaghőmérsékletét. A kitörés ellen nem sok mindent tehetünk, hacsak nem a nagyinak segítünk cukor- és liszthegyeket bespájzolni a kamrába. Mostanáig 200 millió dollárt pumpáltak a rendszerbe, ami egy sikeres földrengés-előrejelzés esetén aprópénznek számít.

Neptunusz, a világ legnagyobb tenger alatti obszervatóriuma

A Föld háromnegyedét víz borítja, ami a mai napig szinte teljesen felderítetlen. Az óceán legmélyebb pontjára kevesebb ember jutott el, mint ahányan a Holdon jártak.
A Neptunusz egy olyan 850 kilométer hosszú kábelhálózat Kanada partjainál, ami 130 mélytengeri berendezést és 400 érzékelőt kapcsol össze, és több mint 100 millió dollárjába került a kanadai adófizetőknek. Mindez az internetre kötve, folyamatos információval szolgál a vizsgált terület geológiájáról, kémiájáról és állati életéről. Tengerfenékre erősített mikrofonok követik a delfinek és a bálnák vándorlását. A rendszer hernyótalpas járművét az oceanológusok az otthoni karosszékükből ülve irányíthatják, de regisztráció után te is élőben figyelheted, hogy hogyan járják násztáncukat a tarisznyarákok a kanadai vizeken.

Amerikai Lézerfúziós Központ

A kaliforniai telep, melynek főépülete három focipálya alapterületű és tíz emelet magas, barátságos háztömb, azért épült, hogy a világ legnagyobb lézerét kiszolgálja. Amikor a 192 lézernyalábot egy pontra fókuszálják, olyan hőmérsékletet érnek el, amely csak a csillagok magjában van. Nem véletlenül: a tudósok hidrogénizotópokat céloznak a lézerrel, olyan magfúziót próbálnak beindítani, amelyhez hasonló a csillagok belsejében zajlik. Az itt lejátszódó termonukleáris reakcióban hidrogén egyesül héliummá, miközben hatalmas energia szabadul fel. A kutatók célja az, hogy olyan reaktorok elméleti alapját fektessék le, amelyek majd fúziós reakcióval termelnek elektromos áramot, és ezzel megoldják az emberiség energia-szükségletének problémáját. Ezt egyelőre még nem sikerült elérni, de a 3,5 milliárd dollárból felépített létesítményben dolgozó ezer ember, beleértve a büfé személyzetét is, derűlátó a sikerrel kapcsolatban.

Juno, az öngyilkos Jupiter-szonda

Ha minden jól megy, mire 2016-ra a Juno űrszonda eléri Jupiter pályáját. A gázóriás gravitációs vonzása a szondát 216 ezer kilométer óránkénti sebességre fogja felgyorsítani, ezzel megnyeri a "Leggyorsabb ember alkotta tárgy" versenyét. Egy darabig a Juno a Jupiter kis holdjává válik, és több tucatszor megkerüli azt, miközben értékes méréseket végez a bolygóval kapcsolatban, ezután az egymilliárd dolláros eszköz elég a Jupiter légkörében. Mivel a bolygó a Naprendszer második legnagyobb tömegű égitestje, a tudósok azt remélik, hogy a hatalmas gravitációja visszatartott valamennyit a Naprendszer eredeti anyagából. Ha ezt sikerül tanulmányozni, talán a Naprendszerünk keletkezését is jobban megérthetjük.

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek